A pedellus főztjét ettük

Komlóskáról, ebből a

zempléni, 340 lelkes kis

zsákfaluból olyan szíves és

különleges invitálást kaptunk,

aminek egyszerűen nem tudtunk ellenállni.

Az összevont, 1-6 osztályos kis iskola,

tíz gyermekkel mint egyetlen ruszin iskola az

országban, önálló

intézményként működik.

Az igazgatónő, Komáromi

Ferencné, Zsuzsa hívott fel

bennünket: ha el is látogatunk

hozzájuk, pedellusuk, Marika,

szívesen elkészíti nekünk a

hagyományos ruszin karácsonyi menüt.

Úgy, ahogy ebben a kis faluban ősidők

óta készítik.

Ráadásul olyan környezetben, amely

szintén a múltat idézi: az ő

kis iskolájukban kialakított ruszin

„szobabelsőben”.

A szoba egyben konyha is. A

fatüzelésű tűzhelyen

már rotyog a savanyú gombaleves, az egyik

tepsiben az aranysárgára pirított

bobájka csak a forrázásra

vár, a másikban pedig a grízes

lángos illatozik, készen.

Leülünk a régi, kézzel

szőtt, keresztszemes abrosszal terített

asztal mellé a karos ládára, hogy

minél kevésbé zavarjuk a

két Marikát.

Egyikük a pedellus: Mezei

Istvánné. Társát,

Havasi Istvánnét

munkahelye, a polgármesteri hivatal „adta

kölcsön” neki

segítségül, hirtelen

látogatásunk okán. (Csak

előző délután

közöltük, hogy elfogadjuk a

meghívást, s másnap

délelőtt mennénk is.)

Míg a két Marika

szorgoskodik, van módunk

körülnézni. Először a

falvédőket tanulmányozzuk. Az

egyiken ez áll „Nincs nagyobb földi

boldogság, mint a ...ből kötött

házasság.” Sikerül

kiegészíteni a megkopott részt:

alighanem a szerelem szó

szálöltéseit koptatta meg az

idő. S tán, azóta, a mondat

igazságtartalmát is, révedünk

el.

Mindenesetre a két Marika

igazán szerelemből ment férjhez, s

azóta is együtt élnek

férjükkel. „Pedellus

Marika” 17 évesen lett asszony, s

minthogy édesanyját már 9

évesen elveszítette, leginkább a

nagymamájától

sajátította el a főzés

tudományát. Azon étkek

elkészítését is tőle

tanulta, amelyeket most elénk tesz. Minden egyes

fogás elmaradhatatlan része a

család karácsonyának.

– Igaz, már bővült a menü,

mert halászlét is főzök, halat

is rántok, s modernebb sütemények is

készülnek. De az ősök

ételeit azért hagyjuk el. A

bobájkát többféleképp

is feltálalom, mert a férfiak

inkább párolt káposztával

szeretik – árulja el.

A másik Marika, annak

ellenére, hogy városi

lányként nőtt fel, első

gyermekükkel képes volt Miskolcról

Komlóskára költözni,

párja nagyszüleinek falujába. Csak

hogy teljesüljön a férj vágya:

úgy és ott élehessen,

gazdálkodhasson, ahogy és ahol annak

idején a nagypapáék. A

következő három gyermek már ide

született. A legnagyobb 28, a legkisebb 13

éves. Nem is csoda, ha Marika már lassan

komlóskainak vallja magát.

– Igyekeztem megismerni és ellesni az

itteni hagyományokat, s amennyire tudom,

követni is. Állataink is vannak, sok

mindent kipróbáltunk már, most

épp a kecsketartásba vágunk bele.

Meg kell tanulnom feldolgozni a kecsketejet is, mert a

férjemnek nagy tervei vannak vele.

Közben a két asszony egymás keze

alá dolgozva, mintha csak mindig együtt

főznének, leforrázzák

(forró vízbe borítják),

majd a kellő puhaság elérése

után leszűrik a bobájkát,

amit ezúttal mákkal, cukorral

tálalnak. A kedvünkért

tejföllel gazdagítják a helyben

szedett, szárított

„tinóri” gombából

készült káposztalevest. (Nem

bírjuk megállni, kétszer is szedni

kell belőle.)

– Ez valaha igen szegény falu volt,

ezért mézet és tejfölt nem

használtak – magyarázzák.

Alighanem a szegénység adta a

grízes lángos ötletét is: a

tejbegrízzel töltött kelt

tésztából készült

lepényt nevezik így. Ismertük

például túróval,

túróval-krumplival, de

tejbegrízzel eddig nem. Hanem olyan finomnak,

könnyűnek találtuk, hogy alighanem a

mi családunk karácsonyi asztalára

is kerül belőle. Legfeljebb egy kis

mazsolával, citromhéjjal

gazdagítva. De a receptes könyvünkbe

mégis úgy kerül majd be:

Komlóskai grízes lángos.

Ruszin gombaleves

(káposztaágyon), 4 főre

Hozzávalók:

5 dkg zsír

7 dkg liszt

2 g piros paprika

10 dkg füstölt házi kolbász

2 dkg száritott tinóru gomba

savanyú kápuszta

1,5 liter víz

delikát, só, bors

Elkészítése:

A zsírból, lisztből

rántást készítünk,

meghintjük piros paprikával, s nyomban

felöntjük vízzel, s felforraljuk.

A megmosott, összevagdalt káposztát

lassan a vízbe csúsztatjuk.

Delikáttal, sóval, borssal

fűszerezzük.

Mindezt megkoronázzuk karikára

vágott füstölt kolbásszal

és szárított gombával.

Tipp: A régiek nem, de mi kedvünkért

a Marikák még 2 dl teljfölt is

kavartak bele.

Bobájka

Hozzávalók:

0,5 kg liszt

5 dkg porcukor

pici só

2 tojás

5 dkg vaj

2,5 dkg élesztő

0,5 liter
Elkészítése:
A tejbe cukorot, pici sót teszünk,

az élesztőt felfuttatjuk. Majd a többi

alapanyagot hozzáadva a tésztát

alaposan kidolgozzuk, majd meleg helyen

megkelesztjük. Mikor kész, vékony

szeletekre vágjuk, amelyekből hengereket

sodrunk.

1centisekre daraboljuk, és tepsiben

megsütjük.

Mikor kisült, forró vízbe

áztatjuk, leszürjük, pirított

vajban átforgatjuk.

Ízlés szerint mákkal, vagy

túróval, vagy  pirított

savanyú káposztával

ízesítjük.

Tipp: Ha nincs időnk kelt tésztát

dagasztani, másnapos száraz kifliből

is elkészíthető.

GRÍZES LÁNGOS

Hozzávalók a tésztához:

0,5 kg liszt

5 dkg porcukor

pici só

2 tojás

5 dkg vaj

2,5 dkg élesztő

0,5 liter tej 

Elkészítése:

A tejbe cukor, pici sót teszünk, az

élesztőt felfuttatjuk benne. A többi

alapanyagot hozzáadva a tésztát

alaposan jól kidolgozzuk, majd meleg helyen

megkelesztjük.

Hozzávalók a töltelékhez:

1 liter tej

1 csésze búzadara

Ízlés szerint cukor

1 vanília cukor

Elkészítése:

A szokott módon tejbegrízt

készítünk majd hagyjuk kihűlni.

A megkelt tésztát  két lapba

nyújtjuk , az alsóra kenjük a

tejbegrízt, majd beborítjuk a

másik lappal.

Tetejét

tojássárgájával

sütés előtt megkenjük.

Ha megsült, sütőből kivéve,

még melegen, cukros vízzel

megkenjük.