Öt éve nincs sorkatona

Éppen fél évtizede, hogy leszerelt

az utolsó sorkatona, és elhagyta

a Magyar Honvédség

kötelékét. Ettől kezdve

kizárólag hivatásos és

szerződéses katonák

teljesítenek szolgálatot, ami minden

szempontból alapvető

változásokat hozott az ország

védelmét ellátó szervezet

életében –

tájékoztatta az

Észak-Magyarországot Bocskai

István, a Honvédelmi

Minisztérium szóvivője.

Hangsúlyozta: az önkéntes

haderőre megteremtése és a lezajlott

haderőreform együttesen teremtette meg a

korszerű, önkéntes,

professzionális Magyar

Honvédséget.

Teljesen

átalakult

A szóvivő kiemelte: az öt év

alatt történt haderőreforma

első lépéseként teljes

mértékben átalakult a Magyar

Honvédség szervezeti

felépítése és belső

arányai is megváltoztak: a vezetői

létszám és a

háttérintézményi

struktúra jelentős mértékben

karcsúsodott, új, integrált

középszintű vezető szerv

jött létre. A változások

új szolgálati kultúra

kialakulását hozták magukkal. A ma

katonája magasan képzett és

elhivatott, ami gyökeresen eltér a

néhány hónap alatt

kiképzett sorkatonák

tudásától és

motivációjától. Mindez a

kor követelménye is, hiszen fél

év ma már nem is lenne elegendő az

új típusú katonai

feladatok ellátásához, de

még az alapvető katonai ismeretek

elsajátítására sem.

Célzott

kiképzések

A vállalt feladatok

függvényében változó,

folyamatos és célzott

kiképzések biztosítják azt,

hogy a Magyar Honvédség

katonái készen álljanak a

nemzetközi szerepvállalásra, a

NATO-tagságunkból eredő

kötelezettségeink

teljesítésére csakúgy, mint

a hazai feladatok ellátására,

hívta föl a figyelmet a

szóvivő.

A nemzetközi műveletekben most is

folyamatosan mintegy ezer fő vesz részt,

három kontinens tizenhárom

országában. Külföldön

szolgált katonáink megszerzett

tapasztalatai, tudása pedig itthon kamatozik

tovább, mert hazatértük után

magasabb fokon képesek

hozzájárulni hazánk

védelméhez. Nem szabad megfeledkezni

arról sem, hogy az önkéntes

haderő fenntartása hosszabb távon

költséghatékonyabb is, hiszen

csökkentek a felkészítéssel,

kiképzéssel kapcsolatos

költségek, és ugyanígy

kevesebbe kerül a technikai eszközök

fenntartása, javítása is. 2008.

óta a honvédségnél

hadrendbe állt a 14 gépből

álló Gripen-flotta,

Pápára települt a NATO

Nehéz Légiszállító

Ezrede, korszerű harc- és

gépjárművek és

híradó eszközök álltak

rendszerbe, de megújult a katonák

személyi felszerelése is, sorolta

Bocskai István.

szakértő szerint

Dr. Gyimesi Gyula, a

Zrínyi Miklós

Nemzetvédelmi Egyetem

Stratégiai és

Védelmi

Kutatóintézetének

igazgatóhelyettese

Öt év alatt

megváltozott hazán

geopolitikai helyzete. A legtöbb

szomszédos ország

NATO-tag lett, így ma

már a magyar hadsereg

elsődleges szerepe a

szövetségi feladatok

ellátásában van.

Ehhez át kellett

alakítani a hadsereg

szerkezetét, ami meg is

történt, mára csak a

finomhangolás maradt

hátra. Az emberek

kiképzése egy-két

speciális feladatra

történik, és

kiképzésük

után hosszú távra

számítunk a

szolgálatukra. Emiatt

olcsóbb a hadsereg

fenntartása, bár pontos

számokat nem tudok mondani. A

magyar hadsereg az ország egyik

legnagyobb munkáltatója,

több mint 20 ezer

munkavállalója van.

Kiemelném a

katonaság

misszós feladatait, melyet a

korábbi hadsereg nem tudott

volna ellátni, hiszen az

utóbbi időkben a

sorkatonai szolgálat

mindössze 6 hónapig

tartott. A katonaságra

hazánk is

számíthat,

elsősorban természeti

katasztrófák

idején. A jövő

feladata az önkéntes

tartalékos szolgálat

megszervezése.