Út a munkához – az értékteremtés felé

A program: az Út a munkához,

amelyről mostanra talán a szakembereken

kívül mások is tudják, hogy

ilyen nagyszabású, a munka

világába visszavezet(tet)ő rendszert

nem állítottak fel az utóbbi

húsz évben.

A zöm nem

alkalmas...

Szűcs Erika, aki korábban

miniszterként, azóta

miniszteri megbízottként

gazdája a programnak, azt hangsúlyozta

előadásában, hogy az Út a

munkához képes az ország

minden települését elérni. A

start után – három hónap

tapasztalait összegezve – a hibákat,

fogyatékosságokat folyamatosan igyekeznek

kijavítani, megszüntetni, már csak

azért is, mert a rendszerben benne van a

továbbfejlődés

lehetősége, illetve ez cél is. El

kell(ene) jutni oda, hogy a gazdasági

tevékenység

átstruktúrálásával

nőjön a foglalkoztatottak száma.

Magyarul: a vállalkozások

érdekeltek legyenek abban, hogy az alacsonyan

képzettek is munkát találjanak

náluk. Értékteremtő,

GDP-növelő munkát. Ehhez fel kell

tárni a parlagon fekvő hazai

erőforrásokat, támogatni kell a

magyar vállalkozásokat, hiszen –

mondta Szűcs Erika – a

közfoglalkoztatásban érintettek

zöme nem alkalmas a nyílt

munkaerőpiaci megméretésre.

A fórumon – mások mellett –

előadást tartott Szabó

József, az

Észak-magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ

főigazgatója, több

polgármester és

Oláh Zoltán, a

Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.

ügyvezetője.

ÉS KONTRA

Néhány jó

tapasztalat az elmúlt

három

hónapból

A programmal – amelyhez

átalakították a

szociális ellátás

rendszerét – sokan

álltak munkába, illetve

vesznek részt

képzésben, és

jól

érzékelhető a

szocializációjuk, illetve

megbecsültségük,

elfogadottságuk. Jó

mintát adnak másoknak.

Szépülnek a

települések. Ahol

kidolgozott

településfejlesztési

tervek voltak, ott könnyebben

indult, jól halad az

Út a munkához.

Amennyiben a polgármester

alkalmas személy, és

szívügyének tekinti

a programot, ott sikeres. Fogynak a

rendszer indulásakor,

működése elején

jelentkezett problémák.

Nő a foglalkoztatottak

száma. A

munkavégzés

rendkívül gyorsan,

jó irányba

változtatja az embereket.

Gondok,

problémák,

megoldásra várva

Több

„brigádvezető”

kellene. Akik korábban is

közfoglalkoztatottként

dolgoztak, azok most

hátrányba kerültek.

Elsősorban fiatalokat

foglalkoztatnának, az 55

éven felülieket nem

akarják felvenni. Ki fizesse a

táppénzt? Nincs a

rendszerben a munka- és

védőruha, a

szerszámok és

kisgépek költsége.

Több helyütt bérhitelt

kellett felvenni. A decemberi

munkavégzés anyagi

forrását nem

látni. Sokan

visszautasítják a

munkát, illetve

elvállalva

táppénzre mennek.

Sokaknak alacsony a

munkamoráljuk. Az

önkormányzatok által

készített

foglalkoztatási tervek

jelentős részének a

színvonala

kifogásolható. Az

elvégzett munka

ellenőrzése nincs megoldva.

SZG

Önnek mi a

véleménye? Szóljon hozzá

ITT!