Államilag szabályozva

Kilépek a szerkesztőség

ajtaján, belemosolygok az ajtóban

található két ipari

kamerába, majd az 1-es busz

megállóját veszem célba. A

busz nem jön csak tíz perc múlva, rágyújtanék a

megálló mellett, de egy gumibotos

közterület felügyelő ott áll

nem messze tőlem, így a Búza

téri piac melletti utcába állok

meg inkább. Füstölgésem

közben szemezek a túloldalon kocsma

ajtajába felszerelt kamerával, majd

lekésem a buszt, ami hamarabb jön. Mindegy.

Megyek villamossal. Az aluljáró

előtt gondosan elnyomom a csikket, majd

kiérek a

sétálóutcára. A térfigyelő kamera

túloldalán ülő a

hátamat vizslatja.

A villamosról leszállva célba

veszem a stadiont, hogy megnézzem a DVTK mit kezd a nem túl

acélos Makó csapatával,

egy elkeseredett szurkoló a hagymás

város szurkolóinak (mind a kettőnek)

nemi identitását és etnikai

hovatartozását firtatja, a spori

lefújja a meccset, (0-3 és jókora

büntetés). A delikvenst elvezetik. Na

erről ennyit. Amíg a villamosra

várok bevágtatok a bozótosba

könnyíteni magamon, a vizes sör

feszít. Egy éber

állampolgár rám hívja a

rendőröket, kapok egy csekket és egy

sallert. Meg se merek mukkanni. Örülök.

Hogy nem vágnak partiba.

Túlteszem magam ezen, gyorsan felszállok

a villamosra, mert méregetnek a

túloldalról a polgárőrök

gázspray-vel felszerelve. A

Déryné utcában bemegyek a

kedvenc vendéglátóipari

egységembe, ahol már nem lehet

rágyújtani, mert a cigifüst törvényileg

összeegyeztethetetlen a sült krumplival.

Először azon gondolkodom, hogy mikor újítják fel

újra a Kazinczy utcát, de

inkább nem húzom fel magam és arra

gondolok, hogy holnap megyek külföldre

és pont megjött az új

útlevelem. Amiben már benne van az

ujjlenyomatom...

Kapcsolódó cikkek:

• Két perc

gyűlölet

visszatérnek a szolgálatba a

rendőrök

szigorúbban korlátoznák a

dohányzást