2009.02.05. 14:36
Horváth Aladárék miskolci közleménye
<p>Miskolc - Mit tapasztaltak Miskolcon a Roma<br /> Polgárjogi Alapítványnak a<br /> városban tényfeltáró<br /> vizsgálatot folytató tagjai, illetve az a<br /> válságkezelő csoport, amely kedden ott<br /> járt? Kiket tartanak felelősnek a<br /> helyzetért? Mik a javaslataik?</p>
Az RPA
sajtóközleménye
Az RPA (Roma Polgárjogi
Alapítvány)
válságkezelő csoportja
áttekintette a miskolci üggyel
kapcsolatban elérhető statisztikákat
és egyéb dokumentumokat, valamint a
város vezetőinek az utóbbi
hónapokban tett nyilatkozatait. Ezen
túlmenően munkánk elsősorban az
érintett roma és nem roma
lakosság helyzetének és
véleményének
megismerésére irányult.
Mindezek alapján arra a
következtetésre jutottunk, hogy – a
város vezetőitől
származó nyilatkozatokban hivatkozott
adatokat beszámítva – semmi jel nem
mutat arra, hogy indokolt lenne az a
hiszterizált, a miskolci roma és
nem roma szegények elleni
szélsőséges indulatok
gerjesztésére alkalmas
hangulatkeltés, ami az utóbbi
időszakban nagymértékben
felerősödött a városban.
Az elmélyülő szociális
krízis ellenére az azzal kapcsolatba
hozható bűnesetek száma nem
ugrott meg Miskolcon, a nyilatkozatokban
gyakran emlegetett Avasi lakótelepen
pedig úgy tűnik, hogy ebben a
vonatkozásban még valamelyest javult is a
helyzet. Az utcai rablásokat,
lakástámogatásokkal
kapcsolatos visszaéléseket
elkövetők száma más,
hasonló helyzetű településen
megfigyelhetőnél számottevően
nem magasabb, a probléma hagyományos
bűnüldözési módszerekkel
kezelhető és kezelendő.
Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy
Miskolc egyes városrészeiben,
mindenekelőtt a szegény és
cigány népességet a
legnagyobb mértékben
koncentráló telepeken, illetve azok
máig megmaradt részein (pl:
József Attila és Szondi
telep, Bábonyibérc,
„Számos utcák”),
valamint az újonnan létrejövő
„vadtelepeken” (pl:
Lyukóvölgye, egykor
hétvégi házas telkei) – nem
utolsó sorban a város
vezetőinek az utóbbi
évtizedekben követett szakszerűtlen
és hanyag tevékenysége
következtében - mára igen
súlyos szociális
válsághelyzet alakult ki. Az
elmélyülő szociális
problémák, különösen
akkor, ha azokat a város vezetése
hisztéria és
gyűlölet keltésére
alkalmas, felelőtlen megnyilatkozásokkal
igyekszik „kezelni”, könnyen olyan,
vagy ahhoz hasonló helyzetbe csaphatnak
át, amellyel
„önbeteljesítő
próféciává”
váló apokaliptikus jóslataikban a
város „felelős
vezetői” ma fenyegetőznek.
Az önsorsrontás
szabályainak megfelelően, húsz
évvel ezelőtt, az akkori
válság kezdetén, pontosan ilyen
nyilatkozatok, pontosan ilyen cigányellenes
hangulatkeltés folyt Miskolcon,
és akkor sem az egymással a
cigányellenességen
kívül semmi másban
egyetérteni nem képes helyi
vezetőkön múlt, hogy a
város elkerülte a
súlyos, etnikai jellegű
összetűzések
kialakulását. Figyelemre
méltó, hogy Miskolcon ma
újra különböző
ellenőrizhetetlen rémhírek terjednek
arról, hogy a város vezetői
a város szélén
felépítendő gettóba
készülnek kitelepíteni a
„deviáns
családokat”.
Figyelemre méltó az is, hogy jelenleg, az
állami erőszakszervezeteken
(rendőrség és
készenléti
rendőrség) kívül
még legalább négy
paramilitáris alakulat: az
őrző-védő cégek
mindenhol jelen levő fegyveresei, a
városőrség, a
polgárőrség és a
„gárda” emberei vannak
jelen Miskolcon és – mint ez a
múlt hétvégén
történt – vesznek/vehetnek
részt olyan
demonstráción, amit,
pártállásra való tekintet
nélkül, a város helyi
és országos politikusainak
jelentős része is megtisztel
részvételével!
Javasoljuk, hogy szülessen helyi
szociális válságkezelési
program, melynek részeként
döntsön a miskolci
önkormányzat az említett
nyomortelepek,
zárványok
sorsáról: melyeket indokolt
megszüntetni, és melyeket érdemes
felújítani. Ezúttal is javasoljuk
az értékes telkek
eladásából származó
bevételekből - illetve egyéb
állami és európai uniós
forrásokból - szociális
bérlakások
építését, és a
telepeken élők könnyen
fenntartható, emberi lakókörnyezetbe
való elhelyezését.
Kérjük a megyei jogú
város közgyűlését,
hogy szüntesse meg az intézkedésre
egyébként sem jogosult
őrző-védő cégek
megbízását a közrend
helyreállításában,
és azt, hogy a rájuk fordított
összeget csoportosítsák át
oktatási és
munkahelyteremtési célokra,
valamint a rendőrség
támogatására.
Javasoljuk, hogy a városi
rendőrkapitány, Pásztor
Albert ezredes kérje más
munkakörbe helyezését, esetleg a
nyugdíjazását.
Megítélésünk szerint a
gyanúja sem merülhet fel annak, hogy a
Magyar Köztársaság
rendőrségének parancsnoki
állományban lévő
tisztjei különbséget tesznek a
különböző
származású
bűnelkövetők között.
Javasoljuk, hogy a város és
megye készítsen terveket a
munkahelyek megtartására, a
foglalkoztatás új
formáinak a kialakítására,
az állami (önkormányzati)
költségvetésből
finanszírozott szociális
szövetkezetek, civil szervezetek
segítségével, szoros
pénzügyi felügyelet mellett. A
szociális szövetkezetek,
kisvállalkozások
munkahelyteremtésének legfőbb
szempontja az alacsony iskolai
végzettségű népesség
foglalkoztatása legyen.
Végül: felhívjuk a
Kormány és az
ellenzék figyelmét is, hogy
hihetetlen felelősséget viselnek ma, a
gazdasági válság idején: ha
a cigányellenességben teremtik
meg a nemzeti konszenzust, és nem a
cigányok és a
többség társadalmi
együvétartozásában:,
beleroppan Magyarország
történetének legsúlyosabb
válságába.
Budapest, 2009. február 5.
A Válságkezelő Csoport:
Horváth Aladár,
Hell István,
Iványi Gábor,
Ladányi János,
bevezetése indokolt"
nehéz helyezetben
nagycsaládokat Miskolc
külvárosába!"
Lyukóban
szélsőjobbal?
Kik ellen?
tényfeltárásra jöttek
Miskolcra
Borsodban