Képzőművészet: A világ szeme előtt

Mitől magyar a magyar

képzőművészet? –

kérdeztük Bán

Andrástól, a Miskolci

Galéria igazgatójától,

aki némileg átalakította a

kérdést: beszélhetünk–e

magyar

képzőművészetről

a nemzetközi kulturális piacon?

– A

képzőművészet

természetéből adódóan,

tdniillik, hogy vizualitást

használó művészet,

úgy tűnik, nemzetközi nyelvet

használ – mutatott rá az

igazgató. – Vannak természetesen

erős nemzeti hagyományaink, akárcsak

a zenének, amiről szintén

elmondható, hogy nemzetközi nyelvű, de

a képzőművészet

esetében nem a helyi, a lokális volta a

meghatározó. Inkább az, hogyan

jelenik meg, megjelenik–e

egyáltalán a nemzetközi

színtéren. Bír–e olyan

jegyekkel, amitől ráterelődik a

figyelem?

Két modell

A nemzetközi megjelenésnek két

szokásos modellje van, tudtuk meg. Az egyik a

„divatosnak lenni” módszer, vagyis

beilleszkedni abba az áramlatba, ami a

világban történik. Ezzel

néhány tehetséges fiatalnak

lehetőséget adni arra, hogy a világ

szeme előtt legyen. Így került be

számos román, lengyel és

albán

képzőművész a

köztudatba, magyarokról azonban nem nagyon

beszélhetünk

A másik módszer az, amit Kína

csinál jelenleg, hallatlan sikerrel. Olyan

Kínát mutatnak meg, amilyennek a

külföld látja az országot. Mint

ahogy az igazgató fogalmaz, őrült

sikeresek Bécsben, Párizsban de New

Yorkban is. Ez az együttes fellépés

rendkívül látványos.

– A nemzetközi piac erről szól,

az viszont más kérdés, hogy

mennyire füllik ehhez a fogunk... – tette

hozzá.