Kórháztörvény: betegnek találtatott

Mindaddig csak zavaros és átgondolatlan vélemények születhetnek az alkotmánybírósági döntés hatásáról, amíg nem jelöljük meg a célt. Ehhez pedig fel kellene mérni végre, hogy ebben a megyében összesen hány krónikus és aktív kórházi ágyra, illetve hány óra járóbeteg-szakrendelésre volna szükség a megye lakóinak egészségügyi ellátásához – jelentette ki dr. Koleszár Lajos. a Miskolci Egészségügyi Központ orvosigazgatója. – Magánvéleményem szerint kétszer ennyi kapacitástól sem javulna az itt élők egészségi állapota.

Aki örül

- Örülök az Alkotmánybíróság döntésének, mert sosem értettem a kórháztörvénnyel egyet. Méghozzá épp abban, ami ellen az Ab is kifogást emelt – reagált a hírre dr. Csiba Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Kórház főigazgató főorvosa. Mint részletezte, elfogadhatatlannak tartotta, hogy a regionális egészségügyi tanácsok (ret-ek) döntését csak 100 százalékos konszenzus mellett fogadta volna el az akkori miniszter (Molnár Lajos), ami a főigazgató értelmezése szerint egyet jelentett volna azzal, hogy önmagukat kellett volna megfosztaniuk saját kórházi ágyaiktól. A egyetértés hiányában pedig a miniszter önhatalmúlag dönthetett.

Lehet visszamenőleg?

Jóllehet a keddi Alkotmánybírósági döntés értelmezői közül többen leszögezték, hogy a kórháztörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességének nincs visszamenőleges hatálya kapacitások elosztására, dr. Csiba Gábor ezzel nem ért teljes mértékben egyet. Mint ismert, az ellenzéki önkormányzatok közül 27 bíróság előtt is megtámadta a miniszteri határozatot, közöttük a B.-A.-Z. megyei.
– Úgy gondolom, amely per még nem zárult le – s úgy tudom, az itteni önkormányzaté még fellebbezési szakaszban van – arra igenis hatással lehet az Alkotmánybírósági döntés.

Attól függ...

– Nem, sajnos mind a 4 kórházunkkal kapcsolatos keresetünket elutasította másodfokon is a bíróság – tisztázta a megyei önkormányzat egészségügyi főosztályának vezetője, dr. Jakó Ildikó. – De ha ez nem történt volna meg, akkor sem igen lenne jogalapunk a már megkötött kapacitási szerződések megváltoztatására, minthogy az Alkotmánybíróság döntése a meghozatal napjától hatályos. A jövőre vonatkozóan pedig a kapacitásmódosítási eljárás nagyban függ attól, miként pótolják a törvényalkotók az Ab által megsemmisített szakaszokat.