Az oktatás és a vállalatok szoros kapcsolata elősegíti a munkaerőpiac fejlődését

A duális képzéssel kapcsolatban nem lehet megkerülni a szakképzési rendszer változásait – vezette fel a kerekasztal-beszélgetést Hőnyi Gyula, a Figyelő rovatvezetője.

A szakképzési rendszer változása 2020-ban következett be, a legfőbb szempont az volt, hogy a duális rendszer domináns legyen a középfokú szakképzésen belül – fejtette ki Szabóné Trum Tünde, az MSZC Szentpáli István Technikum és Szakképző Iskola igazgatója. Ismertette, hogy a Miskolci Szakképzési Centrum 10 intézményében 19 ágazatnak az oktatása történik, és minden intézmény fő törekvése, hogy a duális partnereknél történjen a gyakorlati képzés. Ennek a megvalósítása érdekében az intézmények és a duális partnerek közösen határozzák meg a munkaerőpiac által elvárt tartalmakat.

Az MSZC iskolái igyekeznek a gazdaság igényeinek kiszolgálására, ennek érdekében az elmúlt tanévben robotika labor, hibrid és elektromos autólabort hoztak létre. A turizmus-vendéglátás területén pedig ágazati képzőközpont létrehozása erősíti, hogy a leendő fiatal szakemberek a munkaerőpiacnak megfelelő képzésben részesüljenek.

Szabóné Trum Tünde hangsúlyozta, hogy a végzett szakembereikről jók a visszajelzések, mind nappali, mind felnőttképzés esetén.

Elsők közt az országban

Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora kihangsúlyozta, hogy a Miskolci Egyetem az elsők között csatlakozott a duális képzésbe. Pozitív változás, hogy már nemcsak elsőéves hallgatók, valamint nemcsak nappali, hanem levelező képzésben részt vevők is csatlakozhatnak a duális képzésbe. Kiss Krisztina, az Eastjob Személyzeti Tanácsadó ügyvezetője arra a kérdésre, hogy hogyan változott a vállalatok igénye, kifejtette, hogy a szakképzett munkavállalók iránti igény folyamatos a cégek részéről. A duális képzést a cég partneri köréből is nagyon sokan használják – erősítette meg az előtte felszólalókat arról, hogy a duális képzés, a cégek és az oktatás együttműködése elengedhetetlen a munkaerőpiac alakítása szempontjából. A duális képzés során a leendő munkaadó megismeri a munkavállalót, a munkáját és főállásban tudja alkalmazni, ez egy nagyon hasznos rendszer a munkaerőpiaci szereplők számára. Szabó Gergely, a MacroKlinika ügyvezető igazgatója becsatlakozva a beszélgetésbe hangsúlyozta, hogy maximálisan támogatják a duális képzést, hiszen az egészségügy egy olyan ágazat, ahol a szakképzettség, a magas színvonalú szaktudás kiemelten fontos mert emberi életekről van szó. „A duális képzés akár a szakdolgozók, akár az orvosok tekintetében megvalósulhat az egészségügy mindkét lábán, a magán- és az állami szektorban egyaránt. Jó példát vetít előre, hogy hogyan lehet ennek az egységes alrendszernek a két lábát komplementer módon együtt jól alkalmazni, hogy lehet a tőkebefektetéseket, modern technikákat, a humánerőforrást egységesen komplex módon a társadalom javára fordítani” – húzta alá az ügyvezető.

Mesterséges intelligencia megjelenése

Szabó Gergely szerint az egész világunkat forradalmi módon fogja megváltoztatni a mesterséges intelligencia megjelenése a gyógyítás tudományában is, de az emberi kvalitást nem helyettesítheti, a folyamatokat viszont jelentősen felgyorsítja.

A Miskolci Egyetemen nem csak az informatika területén használják a mesterséges intelligenciát, hanem az oktatás egyéb területein is.

Ugyanakkor nem csak pozitív oldaláról tudott beszélni Prof. Dr. Horváth Zita, hiszen óriási előrelépés volt, amikor néhány éve plágiumszűrő rendszereket szereztek be, amik használata lassan okafogyottá válik, mert a legújabb rendszereket nem tudják szűrni.

A mesterséges intelligencia kérdésével kapcsolatban Szabóné Trum Tünde elmondta, hogy már középiskolai szinten is megjelent a nyelvoktatás és egyéb oktatási módszertani területeken. Kifejtette, hogy az oktatók és a gyerekek is nyitottak és érdeklődők az újítás iránt.

Az Eastjob ügyvezetője hozzátette a témával kapcsolatban, hogy a munkáltatók részéről és a személyzeti tanácsadás területén nem elterjedt a mesterséges intelligencia, és véleménye szerint a szakember tudását nem tudja helyettesíteni, a folyamatok gyorsításában lehet része, erősítette meg Szabó Gergely szavait. A kerekasztal beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy nagyon fontos a szoros kapcsolat a vállalatok és az oktatási rendszer résztvevői között.

A legkeresettebb szakemberek

Szabó Gergely kihangsúlyozza, hogy minél szorosabb az együttműködés, annál eredményesebb lehet a képzés. Az egészségügy területén magas szintű képzés van Magyarországon. Ezt a képzést gyakorlati helyekkel kiegészítve kiemelkedő képzettségű munkavállalókat lehet képezni, amire hatalmas szükség van az egészségügy területén.

Az egyetem klasszikus műszaki jellege okán eleve erős vállalati kapcsolatokkal rendelkezett a duális képzés bevezetése előtt is, és legalább ilyen fontos a vármegyei kereskedelmi és iparkamarával való együttműködés is. Együttműködési megállapodás keretein belül több munkacsoport működik különböző területeken, ezt kiegészíti a közeljövőben egy Bokik pont az egyetemen.

A FIEK – Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ fejlettebb változata van kialakulóban: ezek lesznek a science parkok, ahol közös laborokban a hallgatók és a cégek egyetemi oktatási kutatási területeken való együttműködését fogja támogatni.

A kerekasztal beszélgetés utolsó körkérdése a legkeretesebb szakmákra vonatkozott: az Eastjob alapvetően azt érzékeli az ügyvezető szerint, hogy a mérnöki területek a legkeresettebbek, emellett az informatikai képzési területen végzett hallgatók tudnak a leggyorsabban elhelyezkedni. Informatikai területeken már technikusi szinten is nagy kereslet van szakemberekre – húzta alá Szabóné Trum Tünde.

Ezt mutatja a diplomás pályakövetési rendszer

A Miskolci Egyetem rektora a témával kapcsolatban kifejtette, hogy négy éve működik a diplomás pályakövetési rendszer így pontosan tudják, hogy kevesebb, mint négy hónap alatt szinte minden végzett tanulójuk el tud helyezkedni. Mivel nyolc karon széles portfólióban oktatnak, így nem tud szakmákat kiemelni, de mérnöki területén és pedagógusokból nem tudnak elég szakembert képzeni, jelenleg pedig felfutó területe az egyetemnek az egészségtudományi képzés, kis idő alatt hatalmas hallgatói létszámuk lett.

Szabó Gergely hangsúlyozta, hogy azért is fontosak a különböző együttműködések mert nem elég ha az egészségügyi szakemberek bekerülnek a rendszerbe, fontos a megtartásuk is. „Ha azokat az irányokat tudjuk fejleszteni, amelyekről itt is beszéltünk, egy olyan vonzó és megtartó erő tud lenni az egészségügyi szektornak, ami kiegészül egy pozitív gazdasági környezettel akkor nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem annak használói is egy boldogabb és egészségesebb társadalomban tudnak majd élni" – fejtette ki Szabó Gergely.