Nagyoknak kötelező, de a kicsiknek is ajánlott

A hazai agrárgazdaságokban még az egyszerűbb digitális technológiák sem teljesen elterjedtek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a mezőgazdaság helyzetéről szóló, 2020-ban végzett teljes körű felméréséből. A nemrégiben publikált jelentés szerint a gazdaságok csupán 38 százaléka használ valamilyen digitális eszközt, azt is leginkább a banki és az e-kormányzati ügyek intézésére. 

Fenntarthatóbb is 

A termelésben használt precíziós technológia azonban ennél is alacsonyabb szinten áll: a gazdaságok 12 százaléka dolgozott digitalizált gépekkel. A felmérés az agrárium modernizálásában élen járó Dániát említi ellenpéldaként, ahol ez az arány már 2018-ban elérte a 23 százalékot, míg a teljes mezőgazdasági terület 57 százalékán használtak akkor automatizált eszközöket. 

A precíziós mezőgazdaság fő jellemzője, hogy a gazdálkodás minden szakaszában – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás – kiemelt szerepet kapnak az infokommunikációs technológiák. Azok a műszaki, informatikai, információs és termesztéstechnológiai alkalmazások, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést és a mezőgazdasági üzem szervezését. A gyakorlatban ez azt jelent, hogy a gazdálkodó a saját termőhelyére vonatkozó információk alapján műveli a földjét: adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról és a hozamokról, és az alapján alakítja a következő időszak termelését. A technológia pedig nemcsak a hatékonyságot növeli – azaz emeli a hozamokat és csökkenti a költségeket –, hanem elősegíti azt is, hogy a mezőgazdasági termelés megfeleljen a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásoknak. Nagy hangsúlyt fektet erre az Európai Unió 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikája, amely a fenntartható mezőgazdasági rendszerek megvalósításához célzottabb támogatást ígér a kisebb gazdaságoknak is. Magyarország ezekhez az elvárásokhoz igazította digitális agrárstratégiáját, amelyben kiemelt helyre került a költséghatékony és versenyképes termeléshez szükséges technológiák minél szélesebb körű alkalmazása. 

Automatizált növényvédelem 

Műholdas vezérléssel irányított mezőgazdasági gépeket, területhatáronként szakaszosan működő, automatizált növényvédelmi eszközöket már használnak Borsod-Abaúj-Zemplénben, és az elmúlt év agrárpályázatai között is szerepeltek olyan gépbeszerzési támogatások, amelyek a termelés színvonalának és hatékonyságának emelését szolgálták – emlékeztetett Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke. 

A precíziós gazdálkodás viszonylag alacsony elterjedtségének egyik oka azonban az, hogy kialakítása meglehetősen tőkeigényes, a beruházási költség megtérüléséről pedig egyelőre nincsenek gyakorlati tapasztalatok. Viszonyításként elmondta: egy három éve precíziós technológiát használó vállalkozó a megyéből arról számolt be, hogy hasznot ebben az időtávban még nem hozott számára az innovációs befektetés. A technológiaváltás ráadásul csak bizonyos gazdaságméret felett kifizetődő, egy-egy számítógép vezérelte gép gazdaságos működtetéséhez pedig egybefüggő területekre van szükség. Térnyerését a megyében nehezíti a gazdálkodásra alkalmas földterületek elaprózódottsága. 

Az agrárcenzus megállapítása szerint a digitalizációs eszközök használata Magyarországon a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok körében a legelterjedtebb. Kevés állattartó él ugyanakkor a precíziós takarmányozás lehetőségével, és a legalább 100 állatot tartóknak is csak 16 százaléka használja. A 2020. évi adatok alapján azoknak a gazdálkodóknak, akik nem használtak ilyen eszközöket, állításuk szerint nem is volt szükségük ezekre a mezőgazdasági termelésben, a digitális eszközök magas ára pedig csak a harmadik leggyakrabban felmerült ok volt azok mellőzésében. 

Tele elektronikával 

A mezőgazdaság termelési rendszere megújításának kényszere rávilágít a hazai agrárium egyik legnagyobb problémájára is: a sokoldalúan képzett munkaerő hiányára. Egy aratógépben ma százötvenszer annyi elektronika van, mint az 1980-as évek űrhajóiban – érzékeltette a megyei agrárkamara elnöke –, így az irányításához a számítógép kezelésében is jártas munkavállalókra van szükség. Már csak azért is, mert az agrárcenzusról készült jelentés megfogalmazta: míg saját erőgéppel, munkagéppel vagy állattartásban használt eszközökkel országos átlagban a gazdaságok 28 százaléka rendelkezik, mindössze 8 százalékuk használ saját precíziós eszközt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a gazdálkodóknak nincs elégséges ismeretük a használatukhoz, vagy nem érzik szükségét a tevékenységükhöz kapcsolódóan.