Iparban a harmadik legnagyobb a megye

Online szakmai napot szervezett a MAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara „Régiónk múltja, jelene, jövője” címmel.

A régióban lévő városok zsugorodásáról, komoly mértékű népességcsökkenésről számolt be előadásában Nagy Zoltán, a Miskolci Egyetem oktatója. Majd kifejtette, hogy ez nagyrészt társadalmi és gazdasági okok negatív következménye. Miskolc iparosítása az ötvenes évek elején évtizedeken keresztül a második legnagyobb várossá tette az országban, mivel a régió lakosságszámát is uralta a borsodi megyeszékhely. Nagy Zoltán kiemelte még, hogy a szuburbanizációs folyamatnak köszönhetően azonban két kisvárosban, Nyékládházán és Ongán nőtt a népesség az utóbbi időben.

A vegyipar viszi a prímet

A Miskolci Egyetem Földrajztudományi Intézete részéről Kiss Éva és Kuttor Dániel csatlakozott az előadókhoz. Elhangzott, hogy míg korábban a bányászat és a kohászat volt Miskolc fő profilja, 1975-től ezek az iparágak folyamatos, erőteljes csökkenésnek indultak. Jelenleg a vegyipar és a gépipar jelenthet kitörést a régiónak. A megye Magyarország iparában elfoglalt helye kedvező, a harmadik legnagyobb, amely bizonyos fokú optimizmusra adhat okot – derült ki a konferencián.

Az egyetem szakértői kutatási eredményeik alapján állították, hogy a megyében található ipari vállalatok némelyike világszínvonalú technológia birtokában van, mely vegyül a helyi szakemberek ismereteivel.

(A borítóképen: A kontinens egyik legnagyobb vegyi gyára épül Tiszaújvárosban)