Áramban húsvétkor volt a nagy visszaesés

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra. A hivatal áprilisban tette közzé a Covid–19-járvány hatásait bemutató első helyzetelemzését.

Mérséklődött a visszaesés

Az azóta eltelt időszakban a régiós országok többségében már mérséklődött a villamos­energia-kereslet visszaesése, ami jelzi, hogy a gazdaság egészében is megindult egy lassú normalizálódás. A turizmusnak legjobban kitett országokban azonban még nagyobb visszaesést hozott a június. Heti bontásban tekintve Magyarországon március közepéig emelkedett a villamosenergia-fogyasztás, az éves növekedési ütem 2 százalék körül ingadozott, majd a veszélyhelyzet március 11-én történt kihirdetése után megfordult a trend.

A visszaesés húsvét körül érte el a mélypontját, 11 százalékos áramkereslet-csökkenéssel. A kijárási korlátozások fokozatos feloldása segítette az áramkereslet normalizálódását, de júniusban még mindig 8 százalék körüli villamosenergia-fogyasztás csökkenés volt megfigyelhető az előző évhez képest.

Nyertesek, vesztesek

A kereslet csökkenése szükségessé tette a villamosenergia-termelés visszafogását. A legnagyobb mértékben a víz­erőművi termelés esett vissza az aszály következtében.

A magas szén-dioxid-kvótaárak miatt zuhant a szén- és lignittüzelésű erőművek kínálata, míg a gáztüzelésűek növelték részesedésüket.

(A borítóképen: Kevesebbet forogtak a vízerőművek turbinái)