Helyi gazdaság

2016.09.11. 02:40

Mennyit tegyek félre fiatalként a nyugdíjra?

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A magyar fiatalok egyre tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, miközben a lakosság egésze még mindig elsősorban az állami pillértől várja a megoldást – állapította meg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatása.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A magyar fiatalok egyre tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, miközben a lakosság egésze még mindig elsősorban az állami pillértől várja a megoldást – állapította meg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatása.

Magyarország a kutatásban részt vevő 15 országból a 13. helyen áll a 2016. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) rangsorában: a maximális tízből öt pontot ért el, ami a nyugdíjfelkészültség alacsony szintjére utal. Hazánk pontszáma öt éve nagyjából változatlan – biztató jel ugyanakkor, hogy a részindexek többsége 2012-höz képest ugyan számottevően javult, de tavalyhoz képest majd’ minden területen romlott a mutató.

A nyugdíjrendszer változásai miatt a vizsgált országok közül a magyarok érzik magukat a legkevésbé felelősnek a nyugdíjaskori jövedelmük megteremtéséért (53 százalék). A felelősséget vállalók aránya 2012 óta négy százalékponttal csökkent: a döntő többség azt gondolja, hogy az államnak kell oroszlánrészt vállalnia az idősek ellátásában.

„A fiatalok érzik, hogy sokkal inkább magukra vannak utalva. A 20–29 év közöttiek úgy vélik, időskori jövedelmük 40 százalékát teszi ki az öngondoskodás eredményéből származó jövedelem” – mondja Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

A magyarok szerint 31 éven keresztül a jövedelmük 16 százalékát kell félretenni ahhoz, hogy kényelmesen éljenek nyugdíjas korukban – ám a munkavállalóknak csak 25 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak. Ez messze alatta marad a 38 százalékos világátlagnak. Ráadásul, amíg a megtakarítók aránya a világban nőtt 2012 óta, addig Magyarországon csökkent. Ennek oka lehet a pénzügyi ismeretek hiánya is: a magyar munkavállalók kétharmada (68 százalék) azt állítja magáról, hogy nem ismeri a pénzügyi termékeket.

Horváth Gyula úgy véli, hogy a pénzügyi kultúra és a tudatosság fejlesztésére az államnak, a pénzügyi intézményeknek és a munkáltatóknak is nagy hangsúlyt kell fektetniük, nemcsak a nyugdíjtervezés, az öngondoskodás és a hosszú távú befektetések, de a hosszabb ideig tartó aktív foglalkoztatás előnyeire is fel kell hívniuk a figyelmet. ​

ÉM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!