A szerelmesek napjához kellett a Bálint-kultusz is

Szent Bálint tisztelete valószínűleg két azonos nevű, a 3. században élt vértanú – Római Szent Bálint áldozópap és Terni Szent Bálint püspök – alakjából olvadt össze, és a háttere legendákon alapul – tudtuk meg korábban Juhász Ferenc atyától, a miskolci Mindszenti templom plébánosától. – Az előbbit Claudius Gothicus római császár fejeztette le 270 körül Rómában, mert nem akart a császár kultusznak hódolni. Nyakassága miatt őrizetbe vette a császár főtisztje és a házába került. Itt meggyógyította a tiszt vak lányát. Csodatétele hatására az egész család keresztény hitre tért. Megmentőjükkel együtt őket is kivégezték. Az áldozópap sírja fölé később Gyula pápa templomot emelt Rómában.

Terni Szent Bálint a korabeli Iteramna, mai nevén Terni püspökeként szolgált. A törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Bálint püspök viszont titokban megeskette a szerelmes párokat. Ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt is összeadott. Több testileg sérült embert meggyógyított az imáival. A csodálatos gyógyulások hatására a város kormányzójának Placidusnak a fia is elfogadta a keresztény hitet. Emiatt a kegyetlen apa megkínoztatta, majd lefejeztette Bálint püspököt. Hívei titokban eltemették Bálint holttestét, és virrasztottak sírja felett, de tettükért őket is kivégezték – írja a Magyar Katolikus Lexikon.

Várták a vadgalambokat

A nagy keresztényüldözés időszakában, a 3. században vált népszerűvé Szent Bálint tisztelete, aki a szerelmes párok, a lelkibetegek és az epilepsziások védőszentjeként vonult be a köztudatba. Emléknapját a tavasz kezdetéhez kötődően február 14-én tartja a katolikus egyház.

A szerelmesek napjának közismert neve, a Valentin-nap is onnan ered, hogy a Bálint latin változata a Valentinus. Az ókori Rómában két termékenységi pásztorünnepet: Faunus és Lupercalia ünnepét is ebben az időszakban, február 13-15. között tartották.

– Leginkább bajor területeken imádkoztak Szent Bálinthoz. A történelmi Magyarországon Délvidéken, illetve Szegeden terjedt el kultusza. Hazánkban egyetlen olyan kápolna létezik a baranyai Bóly városban, amit Szent Bálint tiszteletére szenteltek fel – nyilatkozta Juhász Ferenc atya. – Főleg a lányok kérték közbenjárását, hogy a párkapcsolatuk tartós legyen a választottjukkal. Emellett a szívbetegségek, a köszvény és a látással kapcsolatos problémák gyógyításához is hozzá könyörögtek. Az epilepsziára hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet. A néphagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó termés lesz. Azt tartották, hogy ilyenkor választanak párt a verebek és ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Néhány területen ezen a napon szokás volt etetni a madarakat.