Nyitnak a méhecskehotelek

A beporzó rovarok, köztük a méhek is bajba kerültek a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás miatt. A méhecskehotel, amit február végéig érdemes kihelyezni, nagyon egyszerű és látványos módja annak, hogy a vadméhek is találjanak maguknak megfelelő lakóhelyet, és teraszunkról végezhessék tovább hasznos munkájukat.

Sok a beteg méh

– A rovarvilág jelentős része veszélybe került, főként az agrártájjal érintett területeken. Ezen belül a beporzók különösen nagy gondban vannak. Mivel a beporzó rovaroknak legalább a 70 százaléka méheket jelent, ezért lehet jó megoldás a méhecskehotel – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. – Azt tudjuk, hogyha a nagyüzemi mezőgazdaság mindent felszánt, akkor a talajban fészkelő fajok eltűnnek. Emellett, ha lemérgezi a neonikotinoid hatóanyagú szerekkel, akkor megöli a virágokat látogató rovarokat is. Ehhez adódik még hozzá a klímaváltozás és a globális kereskedelem hatása. A házi méhekre hatalmas környezeti stresszt jelent, hogy szállítják őket és emiatt érzékenyebbek lettek a betegségekre. Ennek nyomán jelentkezett a kaptárösszeomlás jelensége. Magyarországon mindezt még megfejeli a rendkívül rosszul kivitelezett, nagy mértékben kémiai idegmérgeket használó szúnyogirtás, ami mindent elpusztít. Mivel a környezeti károk a házi méheket és az összes többi beporzó fajt párhuzamosan érintik, ezért félő, hogy egyszerre jelentkezik a katasztrófa mindkét fronton.

Eltűnhet a repce

Vannak országok, amelyek a méhek pusztulása miatt már kénytelenek kézzel beporozni a kultúrnövényeik egy részét.

– Az európai kultúrnövények 84 százaléka és a kontinensünkön található növényzet 78 százaléka rovarbeporzású. Világviszonylatban is a száz leggyakoribb kultúrnövény 70 százaléka állat-, főként rovarbeporzású. Kínában és Nyugat-Európa egyes országaiban, például Hollandiában már rendszeres, hogy kézzel poroznak be gyümölcsfákat. Ha nálunk sem változik a helyzet, akkor 15-20 éven belül mi is eljuthatunk ide. Azzal a különbséggel, hogy mi nem leszünk képesek kézzel beporozni például a repcemezőinket – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Kevés az élőhely

A méhecskehotel-kihelyezés elsődleges a beporzó rovarfajok megmaradása szempontjából.

– Beporzó rovarok alatt nem csak házi méheket értünk. Például törpeszúnyogfajok porozzák be a kávét. Európában legalább kétezer beporzó rovarfaj él. Magyarországon több mint hétszáz méhfaj honos. Ezek közé sorolhatók a vadméhek is, amelyeknek 90 százaléka nem rajban, hanem magányosan szeret letelepedni. Számukra lehet alkalmas lakhely a méhecskehotel. A nagyvárosokban enélkül nem is nagyon tudnak megélni, mert nincsenek nádtetejű és tapasztott vályogfalú házak. A nagy öreg fákat pedig kivágják, így nincs szaporodási lehetőségük. Külterületi részre kitett méhecskehotelbe, akár fajok tucatjai költözhetnek be – jelentette ki Orbán Zoltán.

A méhecskehotel házi kialakításáról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján írnak, itt.

(A borítóképen: Szekrényes méhecskehotel)