Ferences uralkodóné

Az Árpád-házi szentek tisztelete kiemelt jelentőségű a magyarországi katolikus egyházban. Szent Erzsébetet ezenfelül még a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentjének is tekintik.

– A katolikus egyházban, bár eltérő szinten, de a világon mindenhol megemlékeznek Árpád-házi Szent Erzsébetről – mondta Orosz Loránt atya, Mátraverebély-Szentkút kegyhelyigazgatója, a ferences rendház főnöke. – Sárospatakon például egy róla elnevezett lengyel nővérközösség is letelepedett körülbelül tíz évvel ezelőtt.

Máig tisztelet övezi

A szentmiséken mindenhol megemlékeznek Erzsébet életpéldájáról és haláláról.

– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia november 19-hez, Szent Erzsébet emléknapjához kötődően rendszeresen püspöki körlevelet ad ki. Ebben Erzsébet példája nyomán a karitatív adakozó szeretetnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. A szentmisék ilyenkor Erzsébet szellemiségében telnek, felolvassuk a körlevelet. Az Árpád-házi szenteknek a tisztelete a liturgiában, a zsoltárokban és a zsolozsmákban kiemelt hangsúlyt kapnak. A katolikus oktatási intézményekben pedig például színdarabokban felelevenítik az életének eseményeit – ismertette a kegyhelyigazgató.

A ferences rend magyarországi ága a saját szentjét tiszteli Erzsébetben.

– Szent Erzsébetre, már mint uralkodóné nagyon komoly hatást gyakorolt Assisi Szent Ferenc életpéldája. Sőt később feltehetőleg maga is belépett a ferences rend világi vagy harmadrendjébe, amelyet családosok számára alakítottak ki. Viszont azt biztosan tudjuk, hogy a gyóntatója egy ferences atya volt. Erényes élete és mindezek miatt Magyarországon a több száz között, őt is ferences szentnek tekintjük. A katolikusnak keresztelt magyar Erzsébeteknek ő a védőszentje. Emellett mindazok szívesen kérik a közbenjárását, akik lelki rokonságot éreznek vele – magyarázta a pap.

Gyógyulások kísérték

Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatása már halála után négy évvel elkezdődött.

– A gyors szentté avatási eljárás talán egész Európában elterjedt népszerűségének, szociális tevékenységének és az életét kísérő legendás csodák sokaságának köszönhette. Legismertebb ezek közül a rózsacsoda, ami miatt máig a rózsa Erzsébet legfőbb attribútuma. Egy napon a királylány összeszedte a maradék ételt a palotában, hogy odaadja a szegényeknek. Egyes feljegyzések szerint édesapja, mások szerint sógora kérdőre vonta, hogy mit visz a kosarában. Mivel félt, hogy eltiltják a jótékonykodástól, ezért azt mondta, hogy rózsákat. A rokona belenézett és valóban megtelt a kosara rózsákkal, pedig az évnek abban az időszakában nem is nyílt rózsa. Szent Erzsébet nevéhez gyógyulások is fűződtek. Egyik ilyen volt, amikor egy leprás koldust megmosdatott és befektetett a férjével közös hitvesi ágyukba. Lajos őrgróf ezt már megsokallta és lerántotta a takarót az ágyról, de ott magát Krisztust találta – idézte fel Orosz Loránt atya.

(A borítóképen: Szent Erzsébet-üvegablak a Sárospataki Bazilikában)