Gyógyulás: testileg, lelkileg

Hálásnak lenni minden apróságért – így foglalta össze gyógyulásának történetét Orosz Júlia. Majd hozzátette: mások szolgálata is önmagunkról szól.

2017 decemberében műtötték. Akkor kapott egy új tüdőt. Viccesen mondja: egy számmal nagyobbat, mert néha szorít a mellkasa. A korábbi testneveléstanár annyira rosszul lett, hogy nem kapott levegőt. Órákig köhögött, hónapokig nem bírt felkelni.

– Azt sem tudtam, hogy mi az a tüdőfibrózis. Amikor a kórházban voltam, azt mondták, hogy nincs gyógymód – tette hozzá komoran. – Meghatározhatatlan érzés kerített hatalmába, amikor tudatosult bennem, hogy beteg vagyok. Önsajnálatba estem. Ahogy ilyenkor mindenki.

Az onkológián csatlakozott egy csoporthoz. Napi feladatokat kaptak. Ma mi lesz jó? – idézi fel a kérdést. Örömmel nézte a napfelkeltét. Emberek közé járt, örömtáncolt, önismereti módszerekkel ismerkedett.

– Oxigénpalackkal jártam jógázni – folytatja, amikor arról kérdezzük, hogy voltak-e nehézségei a gyógyulás során.

– Dehogy – mosolyog azon, hogy például az úgynevezett hegytartásnál biztosan a nyakába csúszott a palack. – Amit tudtam, csináltam. Az volt a furcsa, ahogy az emberek néztek. Furcsa volt nekik a palack.

– 2018 nyarán már az atlétikapályán voltam, és boldogan kocogtam. Sokat bicikliztem. A futás és a nevetés megoldás egy csomó problémára. Ahogy testileg erősödtem, a lelkem is kezdett magához térni, és elhatároztam, hogy tanulni fogok – foglalja össze röviden az elmúlt éveket.

Tréner lett. És egészségnagykövet: elmondja hogy csak azt lehet legyőzni, aki feladja, de akinek célja van, annak ereje is lesz és lehetősége, mint neki.