Volna kedved egy délutáni teához, Tea?

A név az identitásunk alapját jelenti; akár hozzájárulhat személyiségünk és jellemünk kialakulásához is. A ritka név kiemeli viselőjét a közösségekből, de akár gátat is képezhet. Az anyukák és apukák sok esetben választanak olyan utónevet, amivel saját kreativitásukat, szemléletüket, világnézeteiket szeretnék kifejezni. Szélsőséges esetekben ezek olyannyira nem illenek a gyerekre, hogy később akár kárára is válhat az egyedi utónév. Ha például egy alacsony termetű, vékony fiút Herkulesnek keresztelnek, akkor a gyermek bőven számíthat zrikálásra az iskolában.

Kalász Judit iskolapszichológus szerint a név önmagában nem minden.

– Ha nagyon különleges nevet választunk a gyermekünknek, akkor számolni kell azzal, hogy nehezebb lesz emiatt a beilleszkedése, viszont ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy kirekessze a közösség. Gyakran orvosolják úgy ezt a problémát, hogy két nevet adnak a kicsinek: egy szokványosat és egy kuriózumnak számítót.

A szakember úgy véli, hogy a családban hagyományozott nevek is okozhatnak problémát.

– Bevett szokás – főként a legidősebb fiúgyermek esetében -, hogy a keresztnév szülőről gyermekre száll. Ez pedig komoly elvárásokat támaszthat a gyerekkel szemben; gondoljuk el például, milyen teher lehet egy híres apuka, vagy egy közkedvelt nagypapa árnyékában megfelelni.

Romániában nincs megszabva

2020 januárjában újra bővült az anyakönyvezhető utónevek jegyzéke. A szülők képzeletének talán nem, de a hivatalos lehetőségeknek vannak korlátai. Ha például mindenképpen Nintendónak vagy Gyomorrontáskának szeretnénk elkeresztelni gyermekünket, akkor komoly akadályokba ütközhetünk.

– Magyarországon kettő darab keresztnév adható egy személynek, ugyanez a szám Szlovákiában például három, Romániában pedig nincs korlátozás e tekintetben – világosít fel minket dr. Kecskés Judit, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese aki behatóan ismeri a témát. – Ezt a két keresztnevet kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Bizottságának honlapján elérhető listából lehet kiválasztani. Ha a szülő benyújtja a kérelmet, hogy a listán nem szereplő névre szeretné keresztelni gyermekét, akkor itt bírálják el, hogy a magyar névrendszerhez a kívánt utónév illeszkedik-e.

A döntéshozatalnál általában két dolgot szokás figyelembe venni dr. Kecskés Judit szerint.

– Nálunk a Dzsesszika nevet csak így, „dzs”-vel lehet írni, kivéve az angol felmenőkkel rendelkező szülőknek; ők írhatják Jessica formában is. Az alapszabály, hogy akinek nem nemzetisége a névforma, az csak a magyar átírással írhatja. Másik kritérium, hogy nem adunk negatív jelentésű neveket – mondjuk ilyen típusú növények neveit –, tehát nem nevezhetem például Büdösgombának a gyerekemet. A bírálók Hajdú Mihály Általános és magyar névtan című művében leírtak szerint állapítják meg egy-egy név helyességét.

Lehet kopasz, de Kopasz nem

Az, hogy egy-egy név az anyakönyvezhető utónevek listájára kerüljön, nem a Nyelvtudományi Bizottság döntése. Az MTA akkor teszi a listára az adott nevet, ha azt az év folyamán több szülő is kérte. A 2020-tól adható fiú utónevek között olyanok szerepelnek, mint Lior, Parker, Őze, Terenc, Dárkó vagy Vérbulcsú, míg januártól minden különösebb nehézség nélkül hívhatjuk kislányunkat Jarának, Egresnek, Nazlinak, Briannának, Böbének, Lóisznak vagy Denerisznek. Azonban nem minden kérés megy át a rostán. A lánynevek közül nem fogadták el többek között a Tibinát, Mézyt és a Pinket, míg a fiunkat továbbra sem hívhatjuk például Macinak, Zödönnek vagy Kopasznak.

Főbb alapelvek a kérvények elbírálásánál: