Lépéselőny a rákkal szemben

November elején érdekes és hasznos, szűréssel egybekötött eseményt rendeztek a miskolci Kaffka Margit fiókkönyvtárban Lépéselőny a prosztatarákkal szemben címmel. Az egyik előadást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi kórház klinikai onkológiai osztályának főorvosa, dr. Solymosi Tibor onkológus, sebész, urológus tartotta. A beszélgetés célkeresztjében a különböző prosztatadaganatok, szűrések és kezelési formák álltak. Az előadás során az osztályvezető főorvos beszámolt arról is, hogy a kezelés legfőbb pillére a korai felismerés, ugyanis a szakemberhez forduló betegek 40-50 százalékánál már kimutatható az áttét.

Fontos a táplálkozás

Elmondta továbbá, hogy a témában folyó kutatások adatai szerint a prosztatarák kialakulásának köze van az étkezéshez is.

Aki nagyon sok állati zsiradékot eszik, valamint fokozott a kalciumbevitele, azoknál megfigyelhetően gyakrabban fordul elő rossz­indulatú daganat. Érdekes megfigyelés, hogy a diabéteszben szenvedő férfiak körében ritkábban fordul elő ez a betegség. Sőt, valamiért a különböző etnikumok körében is más-más az előfordulás. Az Egyesült Államokban, ahol igen sok különböző rassz él együtt nagyjából azonos körülmények mellett, megfigyelték, hogy az afroamerikaiak között nagyobb a prosztatadaganatos megbetegedések száma, míg az ázsiaiaknál jóval ritkábban jelentkezik ez a kór.

Hazánkban körülbelül 4000 új esetet diagnosztizálnak évente, ebből 1200 alkalommal előrehaladott állapotú a daganat. A kutatók még nem találtak a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a szexuális aktivitással kapcsolatos összefüggésekre utaló jeleket.

Kuratív terápia

A prosztata működését a here által termelt tesztoszteron vezérli. A prosztatarákot mérete alapján négy stádiumba szokás sorolni.

Az első stádiumban a daganat a prosztatának csak igen kicsiny, körülírt területét szűrte be. Ennél súlyosabb, ha a csomó 1,5 cm-nél nagyobb átmérőjű, de nem terjedt túl a prosztata kötőszövetes tokján. A harmadik stádiumban a rák átterjedt a környezetére, az ondóhólyagra, húgycsőre, húgyhólyagra, esetleg a kismedence szöveteire is. Legsúlyosabb esetben a daganat a nyirokcsomókra, csontokra, esetleg más szervekre is. Minden stádiumban más-más gyógymódot igényel.

A terápia során az orvosnak el kell dönteni, milyen fajta kezelési formát válasszon.

– Kuratív terápiának nevezzük, ha a cél a beteg maradéktalan meggyógyítása, a teljes felépülés igényével – mondta dr. Solymosi Tibor. – Ezeket CT 1 és 2 stádiumban tudjuk kimondani. Ebben a kismedence MR-vizsgálata döntő szerepet játszik. A kuratív terápia abban az esetben lehet tehát célkitűzés, ha a betegség csak a prosztatára mint szervre lokalizálódik.