Egészség

2019.06.09. 10:12

Tehetünk csontjainkért

A magyarok nagy százaléka D-vitamin-­hiányban szenved.

Sokan várakoznak a folyosón a miskolci Szent Ferenc-kórház reumatológiai rendelésén. Többen azért jöttek, mert kíváncsiak arra, nincs-e csontritkulásuk. Egy idősebb hölgyet megszólítok. Elmondja, régóta szenved ízületi megbetegedésben, fájdalmai vannak. Azért jött, hogy ellenőriztesse: a meglévő csontritkulása milyen stádiumban van. Mert ha betartja az orvos utasításait, márpedig, mondja, betartja, akkor stagnálhat. Meg nem gyógyul már soha, de lehet úgy élni, hogy nem is romlik az állapota.

Sok a beteg

Dr. Flórián Ágnes a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szent Ferenc Tagkórháza reumatológiai osztályának főorvosa. A csontritkulásról beszélgetünk. Kérdezzük, sok beteg fordul-e hozzájuk ilyen problémával. Az országban 900 ezerre becsülhető a csontritkulásban szenvedő betegek száma, válaszol a doktornő. Ebből körülbelül 600 ezer nő és 300 ezer férfi. Vagyis több a női beteg.

De mit is jelent: csontritkulás ?

– Először teljesen tünetmentes. Általában már a szövődmények miatt fordulnak orvoshoz a betegek, például a csonttörés miatt. Ekkor derül fény arra, hogy a törés is a csontritkulás miatt következett be. Lassú folyamat, a csonttömeg csökkenését jelenti. Ha ez elér egy bizonyos határt, a csont könnyen törik. Azért is fontos a betegek kezelése, hogy a töréseket megakadályozzák. Régen ez az idősebb emberek betegsége volt, ma egyre többen a fiatalabb korosztályból kerülnek ki.

– Meg lehet előzni a csontritkulást? – tesszük fel a kérdést.

– A betegség körülbelül 70 százalékban genetikai eredetű. Helyes életmóddal, ha nem is előzhető meg, de sok-sok évvel késleltethető. Akinek a családjában előfordult már csontritkulásos megbetegedés különösen női vonalon, gondolni kell arra, hogy jó az esély a csontritkulásra.

Menopauzát követően

A legsúlyosabb a csigolya összeroppanása, ennek súlyos következményei lehetnek. A betegség a nőknél legtöbbször a menopauzát követően alakul ki, de nem ritka már fiatalabb korban sem. Azt szokták ajánlani az orvosok, hogy a menopauza után egy évvel mindenképpen vegyen részt minden nő a csontritkulásos vizsgálaton.

– Hogyan történik a vizsgálat?

– Egy röntgenalapú készülékkel a csonttömeg mérésével állapítják meg, hogy szenved-e valaki csontritkulásban. A vizsgálat tíz-tizenöt percet vesz igénybe, és bizonyos számítási mód alapján meg tudják mondani, hogy mekkora a törés kockázata.

Felmerült bennünk: vannak-e a betegségnek tünetei. A doktornő szerint az emberek nagy része küszködik hát- és vállfájással, nyakfájással. Általában ezek kopásos eredetűek. Ha ez a fájás égő érzéssel párosul, gondolni kell a csontritkulásra. A vállfájás leterjedhet a derékra, fáradékonnyá válik a páciens. Ezek mind figyelemfelkeltő jelek lehetnek.

Közben megérkezik a rendelésre egy 55 éves nőbeteg. Ő tudja, hiszen megállapították, nagyfokú csontritkulása van. Ellenőrzésre jött, kíváncsi, romlott-e az állapota. Négy éve eltört a csuklója: elcsúszott a jégen. Akkor még nem gondolta, hogy a csontritkulás miatt. Nem is végeztette el az erre irányuló vizsgálatot. Ám rövid idő elteltével – pár hónap múlva – a bokája is eltörött. Akkor szembesült a betegségével. Sajnos genetika, mondja, a családban az édesanyjának, a nővérének is ez volt a problémája. D-vitaminnal, kalciummal próbálja megállítani állapota romlását.

Mit tehet a beteg?

A doktornőtől is azt kérdeztük, ha megállapítják a csontritkulást, mit tehet a beteg?

– Kalciumot és D-vitamint kell szednie, és itt kell megemlíteni, hogy Magyarországon a lakosság nagy százaléka D-vitamin-hiányban szenved. Sokan ezt sem tudják.

A D-vitamin-hiány vérvételből megállapítható. Kalciumból a táplálkozástól függően kell pótlást adni, naponta egy felnőtt szervezetnek 1200–1500 milligrammra van szüksége, egy liter tejben 1000–1200 milligramm van. Sokan nem szeretik a tejet, nem is fogyasztják. Persze sajtokkal ez pótolható. Ha a D-vitamin-érték rendeződik, akkor a kalcium felszívódása is sokkal jobb lesz.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy túl lehet-e adagolni a D-vitamint.

A doktornő válasza szerint elvileg igen, de gyakorlatilag nem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában