Ha augusztus, akkor földrengés?

Idáig két augusztusi földrengést éltem át családostul. Az elsőt 1986-ban, emlékezetem szerint 16-án 6 óra 15 perckor Balatonszéplakon. A mostanit Miskolcon pontosan 3 óra 28 perckor. A Richter-skála szerint az első valamivel több volt, mint az ötös fokozatú, a mostani viszont jóval meghaladta a hármast. Amennyire emlékezetem engedi, lényeges különbséget nehezen találok a kettő között. Az elsőt egy ezüstparti szálló hetedik emeletén vészeltük át. Szemmel láthatóan kilengett az épület, a gardróbból peregtek ki a bőröndök.

Ami közös mindkét esetben, hogy olyan érzésem volt, mintha az épület nekiütközött volna valaminek. „Augusztus- e a földrengések hónapja?” – kérdeztem dr. Kordos Lászlótól, a Magyar Állami Földtani Kutató Intézet igazgatójától.

„Semmiféle statisztika nem utal arra, hogy a nyolcadik hónapra lenne jellemző a rengéssorozat. Igazából a tudomány mai állása szerint kikövetkeztethetjük a várható rengések helyét, ám a várható időpontját nem képesek előre jelezni – válaszolta a szakember. – Bár az ősi kultúrákban, amikor az emberiség még nagyobb jelentőséget tulajdonított a természeti jelenségek megfi gyelésének, készültek az ilyen csapásokra. Észrevették a kutak megváltozott vízhozamát és a rovarok, s az állatok hirtelen nyugtalanságát, ami rendre megelőzi a földmozgásokat. Manapság nem élünk ilyen szoros szimbiózisban a természettel, így ez a fajta előrejelzési rendszerünk működésképtelen.

Utólag visszagondolva, a Balaton-menti rengéssorozatot akár előre jelezhettük volna. Ugyanis előző nap délután a parton napozóknak feltűnt, hogy a teljesen szélmentes napos időben minden előzmény nélkül hatalmas hullámzás borzolta a tavat. Hajókat pedig a messzi távolban sem láttunk.

„Bizonyára az ilyenkor szokásos földkéregmozgások már korábban kezdődtek. A Dunántúlon és a Bükkalján is húzódik egy mély törésvonal. Ami összefüggésben lehet azzal, hogy Afrika évezredek óta egyre közelít Európához. Ez a fajta természetes földmozgás okozza a dél-európai, mediterrán országok sorozatos földrengéseit. Ezt az alvilági életet Olaszországban az időnként kitörő vulkánok is megerősítik” – magyarázta dr. Kordos László.

Mi az északkeleti régióban mennyire tarthatunk ezektől a rengésektől? Dr. Kordos László szerint tudjuk, hogy Miskolconközelében, a Bükk aljában egy délnyugati északkeleti törésvonal húzódik. „A bükki mészkőtömeg időnként megcsúszik az alatta húzódó homokkövön. Egerben kritikusabb a helyzet, ott akár egy hetes fokozatú rengés is előfordulhat, emiatt sosem engedték a magas házak építését. Miskolc szerencsésebb helyzetben van: statisztikailag és statikailag is mondhatom, hogy komolyabb földmozgásra nem számítunk a régióban.”

ÉM-SZI

Földindulás a médiában

Földrengések zsinórban