Harci búvárok a Holt-Tiszán

A szolnoki Holt-Tiszán hajtottak végre éves szintentartó merülés keretében harci búvár kiképzést az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljának és az MH 25. Klapka György Lövészdandár 88. Könnyű Vegyes Zászlóaljának katonái. Az összevonás július 11-től július 14-éig tartott, és számos kihívással szembesítette az alakulatok tagjait.

Minden reggel bemelegítésként felszíni harci úszással kezdtek a búvárok, amelyet gyakorlóruházatban, harcászati felszerelésben, uszonnyal, maszkkal, tőrrel és gyakorló gépkarabéllyal hajtottak végre. A körülbelül 2 km-es távot általában 40-50 perc alatt teljesítették a résztvevők. Ezt követően különböző alapfogások begyakorlása következett, úgymint víz alatti tájolási feladatok csoportkötelékben, partmegközelítés és partraszállás társbiztosítással, búvárfelszerelés le- és fölvétele harcszerű körülmények között hangtalanul, álcázási módok fejlesztése a természetes lehetőségek maradéktalan kihasználásával, és a víz alatti kommunikáció kidolgozása.

A csoportmunka összecsiszolása után a harci búvárok két komplex kiképzési feladatot gyakoroltak be. Az egyikben ellenséges területen, lövész alegységek számára hajtottak végre átjáró-nyitást. A kijelölt partszakasz rejtett vízi úton történő megközelítése után a katonák a harcszerű partraszállást követően felderítették a helyszínt. Ezután annak körkörös biztosításával, az átjárót gyakorló plasztik robbanóanyaggal és NONEL (lökéshullámcső, amelyben egyenletesen elosztanak brizáns robbanóanyag port) gyújtózsinórral készítették elő, amelyeket a búvárok vittek magukkal a víz alatt hátizsákjaikban. Végezetül rejtetten visszavonulva, már a vízből robbantottak, és ahogy érkeztek, víz alatti csoportkötelékben távoztak az ellenséges területről.

A második kiképzési feladat egy vízi kötélpálya kiépítése volt harcászati körülmények között, szintén lövész alegységek részére. Itt az alapos személyi álcázás végrehajtása után, a búvárok harcszerűen, a víz alatt tájolva vitték magukkal a szükséges mennyiségű felszerelést, köteleket, karabinereket. A kijelölt területek felderítésének végeztével, annak körkörös biztosítása mellett kiépítették és rögzítették a kötélpályát, majd biztosították a lövész alegységek áthaladását.

A katonai búvármerülések után tartott megbeszéléseken a gyakorlatvezetők értékelték a csapatok munkáját, a katonákkal közösen megoldásokat dolgoztak ki a feladatok elvégzése közben felmerülő kérdésekre. A két alakulat búvárcsoportjai rendkívül jó összhangban dolgoztak együtt a kiképzés során, az egymásra épülő modulok folyamatos és szakszerű begyakorlásával pedig a komplex harci búváralkalmazásokra tudott felkészülni az állomány.

- Miklós Bence zászlós -