Gyakorlatorientált és rövidebb szakképzést terveznek

Czomba Sándor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével tartott közös tájékoztatóján elmondta: a szakképzést a foglalkoztatáspolitika részeként kívánják fejleszteni a következő időszakban. Hozzátette: több mint 900 ezer olyan ember van csak az inaktívak és a munkanélküliek táborában, akinek alacsony az iskolai végzettsége és nincs szakképzettsége. Parragh László, a Kamara elnöke szerkezetváltást sürgetett a foglalkoztatásban, amihez elengedhetetlennek tartja a szakképzés újjáépítését. Úgy fogalmazott: egy versenyképes gazdasághoz versenyképes szakképzésre van szükség, amelynek középpontjában a vállalati gyakorlati képzésnek kell állnia.

A foglalkoztatáspolitika részeként fejlesztenék a jövőben a szakképzést - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Czomba Sándor hozzátette: addig nem lehet érdemi változást elérni ezen a területen, amíg a nyolcadik osztályos bizonyítvány mögött nincs valós tudás és sok esetben - ahogy fogalmazott - funkcionális analfabéták lépnek be a szakképzés rendszerébe. Az államtitkár fontosnak nevezte a pályaorientáció kérdését, amihez meglátása szerint a 7-8. osztályban már hozzá kellene kezdeni.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára túlságosan hosszúnak tartja az akár 5-6 évig tartó szakképzést, szakmunkásképzést. Kijelentette: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy visszatérnek a 3 éves szakmunkásképzésre, különösen az alapszakmák tekintetében. A negyedik évben pedig kizárólag egy gyakorlati képzésben venne részt a tanuló. Ez tulajdonképpen már egyfajta foglalkoztatotti státuszt jelentene, miközben a diák gyakorlati tapasztalatot szerez.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy jelenleg a vállalkozók mindössze 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben. Az államtitkár azt szeretné, ha ez a kör bővülne és ezáltal a diákok nem iskolai tanműhelyekben, hanem kint az "életben", vagyis a gyakorlati helyeken tanulnák a szakmát. Meglátása szerint ehhez úgy kell átalakítani a finanszírozási rendszert, hogy érje meg a munkáltatónak aktívabban részt venni a tanulóképzésben. Hozzányúlnának a normatívához is, az államtitkár szerint ugyanis az intézményfenntartókat akkor lehet ösztönözni arra, hogy a valós igényeknek megfelelő képzéseket indítsanak, ha a hiányszakmáknál növelik, túlképzés esetén pedig csökkentik a normatívát.

Tovább kell növelni a gyakorlati képzés súlyát, át kell alakítani az OKJ-vizsgáztatást, a normatív finanszírozásban pedig meg kell szüntetni az egyenlőség elvét - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László úgy látja, a magyar gazdaság kimozdításának egyik alapvető feltétele egy olyan képzés, amely a gazdaságban eladható ismereteket nyújt. A Kamara elnöke hozzátette: ma Magyarországon mindössze félmillió ember végez tényleges termelő munkát, egy egészséges gazdaságnál ennek a háromszorosára lenne szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alacsony végzettségűek esélye jelenleg sokkal kisebb a munkaerőpiacon, a szakképzettséggel nem rendelkezők fele pedig munkanélküli.

Parragh László kiemelte: míg a felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70 százalék és a gimnáziumoké meghaladja a 90 százalékot, addig a szakiskoláké nem éri el az ötvenet. Az MKIK elnöke szerint egyre kevesebben választják a szakiskolákat, van olyan régió, például a közép-magyarországi, ahol ez az arány mindössze 13 százalék, a kívánatos 30-35 százalék helyett. A szakiskola elvégzése után ráadásul csak a tanulók 30 százaléka helyezkedik el a szakmájában a végzést követő 9 hónapon belül. Parragh László kijelentette azt is: a tanulóknak minél több időt kell tölteniük gyakorlati képzésben még akkor is, ha ez érdekeket sért, mert a gyerek kevesebb időt tölt az iskolában, így kevesebb pedagógusra és tanteremre van szükség. Úgy fogalmazott: a gyakorlati képzés sikerélményt jelent és visszahozhatja a kétkezi szakmák presztízsét.

- Független Hírügynökség -