Már dübörög a dinnyeszezon

Miskolc - Benne járunk a dinnye­szezonban, bár tucatjával azért nem fogy.

Idén is csökkent a dinnye termőterülete, így várhatóan a termés is kevesebb lesz, mint tavaly volt. De a „szokásos” balhé sem maradt el a lédús gyümölcs körül, az egyik áruházlánc ugyanis rögtön a szezon elején letörte az árakat.

Kevesebb, de jobb?

Idén 5000-5200 hektáron ültettek görögdinnyét a kertészek, a termőterület 8-10 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. A termésmennyiséget 200-210 ezer tonnára várják, ami a tavalyi 230 ezer tonnához viszonyítva mintegy 10 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a termesztők abban bíznak, hogy minőségében jobb lehet a termés, ennek érdekében a legtöbb dinnyetermelő az elmúlt években jelentős technológiai és fajtaváltást hajtott végre.

A sárgadinnye szezonja a fóliás termesztésnek köszönhetően már május végén elkezdődött. A szezon szeptember végéig tart, a mintegy 800 hektárnyi területről 18-19 ezer tonna termés várható, melynek 90-95 százaléka a belföldi piacokon talál vevőre.

Nem véletlenül csökkent a dinnye termőterülete, ugyanis folyamatosan csökken a fogyasztás is. Ezt ellensúlyozandó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrármarketing Centrummal karöltve idén is szervezett a szezont bevezető kóstoltatási akciót, amelyhez eredetileg hét áruházlánc csatlakozott. Később azonban a kamara csupán négy (Metró, Auchan, CBA, Spar) esetén támogatta az akciót, ugyanis etikátlan lépésnek találta a Tesco szezon elején beindított leárazását, amikor is 249 forintról 99-re akciózta le a görögdinnyét. Az alacsony árhoz később a Lidl, az Aldi és a Penny is csatlakozott.

Jelenleg az áruházak árai elég vegyes képet mutatnak, van, ahol kitartanak a száz forint alatti árral – ez általában a nagyméretű, csíkos hazai dinnyére vonatkozik –, de átlagban 140 és 170 forint között lehet megvásárolni fajtától függően.

Inkább a szeletet

A Búza téri piacon pénteken délelőtt 138 forint volt a görögdinnye legalacsonyabb ára és kerek 200 forint a teteje. Az átlag 138 és 168 között mozgott. A csíkos itt is olcsóbb, mint a zöld, kérdésünkre, hogy mi ennek az oka, azt a választ kaptuk az árusoktól, hogy a termelőtől is drágábban kapják a simát, de hogy ez miért van, arra nincs pontos válasz.

– Kevesebb zöld héjút ültetnek, mert macerásabb – állítja az egyik kereskedő.

Anita éppen szeletelt dinnyét pakol ki, amiből rögtön visznek is, de a kínálatban van félbevágott, az egészek között pedig kisebb és nagyobb is. Mint mondja, a szeletet viszik a legszívesebben, nem véletlenül, hiszen így olcsóbb és látja is a vevő, hogy milyen a dinnye belseje. Ugyanakkor a közhiedelem szerint a nagyobb dinnye finomabb, így inkább abból választanak egy szeletet, mint egy kisméretű egészet.

Zárkózik a piac

Bár lehet már kapni sárga bélű és mag nélküli változatokat is, a legkelendőbb még mindig a hagyományos csíkos, de az árusok szerint ennek nagyrészt az ára az oka, mivel ez a legolcsóbb. Noha a keresletet a vásárlók pénztárcája határozza meg, kezdi visszanyerni a helyét a piac a versenyben, ugyanis sokan csalódnak a bolti olcsó dinnyében. Anita szerint ennek az az oka, hogy az áruházláncokba a „kamionos”, vagyis a kiskereskedelmi felvásárlás után maradó, nagy mennyiségű dinnye kerül, amiben nagyobb az előfordulása a rossz ízű gyümölcsnek.

– Az íze miatt kidobott dinnyénél drágább nincsen. Egyre több vevő jön ide azzal, hogy a boltban többször is rosszat vásárolt, így inkább itt vesz, majd visszatér azzal, hogy jó döntés volt és újra vásárol – mondja. Ez pedig még annak ellenére is így alakult, hogy tavaly a görögdinnye ára nem ment 120 forint alá a piacon.

Sárgadinnyéből is nagy a választék a Búza téren, több fajtát is kapni, melyeknek a legalacsonyabb ára 147 forint volt, míg a legmagasabb 278, az átlagár kétszáz forint alatt mozgott.

Itt a mézédes hazai

A magyarországi görögdinnye-fogyasztás évente 15-16 kilogramm fejenként. A vásárlók a közepes méretű, 4-6 kilogramm súlyú dinnyét keresik, mert ezek könnyen szállíthatók és hűthetők. Az ország jelentősebb dinnyetermesztő régiói még mindig Békés, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megyében találhatók. A megtermelt dinnyéből 60-80 ezer tonna kerül évente exportra, főként Németországba, Lengyelországba, Csehországba és a balti államokba. Horváth Zoltán Baranya megyei kormánymegbízott pénteken az M1-en arról beszélt, dinnyevédjegy bevezetését tervezik.

- Horváth Imre -