Önkormányzati választás 2010 | Sajtótájékoztatót tartott Dr. Kiza Ákos gazdaságfejlesztési elképzeléseiről

A tájékoztató meghívottja volt Pelczné Dr. Gáll Ildikó Európa Parlamenti képviselő, aki többek között arról beszélt, mivel tudja segíteni Miskolcot az Európai Unió központjában. Perecsenyi Attila, a Klaszter Iroda Kft. ügyvezetője pedig a lokálpatrióta gazdaságpolitikáról, a helyi kis- és középvállalkozásoknak a város gazdasági életében betöltött szerepének fontosságáról beszélt.

A legfrissebb, 2010. június 20-i adatok szerint 20 ezer regisztrált, és mintegy 7-10 ezer nem regisztrált munkanélküli van jelenleg Miskolc térségében. Miskolc városában a nyilvántartottak száma összesen 17.906 fő, amely 11%-os munkanélküliséget jelent. Ezzel szemben az ugyancsak szocialista vezetésű Szegeden 5,5%-os, Nyíregyházán 7,5 %-os, Székesfehérváron 6,3%-os, Győrben 5,1 %-os a munkanélküliségi ráta. 
Nem véletlen, hogy a miskolciakkal történő találkozóinkon és a Fontos nekünk konzultációsorozat alkalmával az emberek a legsürgetőbb feladatnak a munkahelyteremtést tartják ma Miskolcon. Ez polgármesteri programom legfontosabb eleme. Valamennyi gazdaságfejlesztési elképzelésünk a foglalkoztatottság növelését szolgálja, továbbá azt, hogy aki dolgozni akar, legyen rá lehetősége.

Miskolcon a legtöbb embert a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, ezért fontos számunkra, hogy támogassuk ezeknek a vállalkozásoknak a megerősödését, hogy újabb munkahelyeket hozhassanak létre. Gazdaságpolitikai elképzelésünk egy, a helyi vállalkozásokat tömörítő lokálpatrióta klaszter létrehozása. Ennek célja, hogy a város a helyi vállalkozásokat részesítse előnyben a helyi munkák elvégzésében, hogy az általuk megtermelt pénz java része itt maradjon. A városnak meg kell oldania az alvállalkozók közvetlen kifizetését. Nem fordulhat elő többször, hogy elvégzett munka fizetség nélkül marad.

A tőkebefektetések ösztönzése érdekében együtt kell működni a térség nagyvállalataival, növelni kell a befektetési lehetőségeket. A Miskolci Ipari Park jelenlegi területe szűkös, lehetőséget kell találni újabb területek ipari célú bevonására. A város adottságai folytán jelenleg sajnos nem tud összefüggő több száz hektáros területet biztosítani egy-egy nagybefektető számára, ezért a több tematikus ipari park kialakítása tűnik megoldásnak. De keresni kell az összefogás lehetőségét azokkal a környező településekkel, amelyek szabad felhasználású területekkel rendelkeznek, megfelelő közúti és autópálya kapcsolatokkal.

A nagy hagyományokkal rendelkező gépipar mellett erősíteni kell az olyan feltörekvő, innovatív iparágak meggyökerezését, mint a környezetipar, az energetikai ipar, amelyek a 21. század iparágai.  Ezek meghonosítását az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv is támogatja. Olyan cégek megtelepedését támogatnánk, amelyek az innovatív technológiát alkalmazva termékeikre a helyi és a hazai piacon is találnak vásárlót, és a jövőben a kelet-európai piacot is ki tudják szolgálni. Ehhez természetesen a városnak is stratégiai kapcsolatot kell kialakítania a környező nagyvárosokkal, térségekkel. Hogy milyen úttörő technológiák meghonosítására gondolunk? Pl.: LED-izzó, hőszivattyú, fotovoltaikus elem (napelem), napkollektor, gázmotor, szélkerékgyártás, a szelektív hulladék feldolgozása, automatizálás stb.

Csökkenteni kell a város és a környező települések energiafüggőségét. Energiaközösségek kialakításával a növekvő energiaárak (gáz, kőolaj, áram) mellett is csökkenthető a háztartások rezsiköltsége. Nem az egyéni, hanem a közösségi energiatermelés a jövő, mert így az energiatermelés különböző formáit tudjuk összefogni (szél, nap, geotermális, földalatti szénelgázosítás, depóniumgáz hasznosítás).

Egyéb fejlesztendő  iparágak:vegyipar (a TVK és a Borsodchem bázisán termékgyártás); Informatikai Klaszter támogatása (az országban csak Pesten és Miskolcon van ilyen); mechatronika, gépipar; idegenforgalom (Tapolcai strand, Lillafüred). Miskolcotközlekedési csomóponti szerepe alkalmassá teszi arra is, hogy a határmenti térség logisztikai központja legyen.

Miskolc lehetőségei: 20000 munkanélküli, mint lehetőség, kiváló természeti és közlekedési adottságok, egyetem mint tudásbázis, ipari hagyományok.

A kormánnyal való jó kapcsolat. A megfelelő helyi vezetés határozott szándéka a leszakadó térségek felzárkóztatására. Jó európai uniós kapcsolatok.

Sem az ország, sem Miskolc nem használta ki kellőképpen Magyarország immár hat éves uniós tagságát. Nem megnyugtató az eredmény, ha a miskolci kirakatberuházásokra gondolunk, hiszen nem ez lett volna a legfontosabb feladat. A miskolciaknak munkahelyteremtő beruházásokra van szükségük. Ez a feladata a következő városvezetésnek, és a kormány cselekvése is ez irányba mutat: az Új Széchenyi Tervben jelentősen támogatják a vállalkozásfejlesztést és munkahelyteremtést.

Miskolcon szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy azt a pénzt kell elfogadni, amit adnak. Tervekre van szükség, meg kell határozni azokat a célokat, ami a miskolci embereknek jó, és ehhez a városnak kell a pályázatok segítségével megteremteni a forrást.

Az Európai Unió előnyben részesíti azon projekteket, amelyek hosszú távra szólnak, és munkahelyeket teremtenek. Brüsszel kifejezetten támogatja a közös pályázatokat, így lehetőség nyílik a testvérvárosoknak vagy a határmenti városoknak a különböző régiós programokban való közös részvételre.

Sok az ellenvélemény a Zöld Nyíl villamosprojekttel kapcsolatban is, de a problémafelvetések a városvezetésnél érthetetlen módon mindig süket fülekre találtak. Az emberek érdekében és nem ellenükre kívánunk fejleszteni – szögezte le Pelczné Gáll Ildikó.

Jó lenne, ha létrejönne egy információs központ Miskolcon, mely összekötné a várost a fővárossal és Brüsszellel. Ez megkönnyítené az európai parlamenti képviselők munkáját abban, hogy kommunikációs kampányokkal, kiállításokkal, kulturális programokkal felhívjuk a külföldiek figyelmét Miskolcra.

A felsőzsolcai újjáépítés, amelyben tevékenyen részt vesz, jó lehetőség arra, hogy a gyakorlatban is létrehozzák annak az építőipari klaszternek a modelljét, amelynek működése a városi és térségi lokálpatrióta gazdaságpolitika kialakításának inspirálója lehet.

A lokálpatrióta gazdaságpolitika elemeként értelmezett vállalkozói klaszter lényege, hogy a helyi kis- és középvállalkozások együtt versenyképesek lehetnek bármilyen nagy céggel. A vállalkozások laza szövetségének célja, hogy helyzetbe hozza a helyi vállalkozókat. Az egyéni és közös sikerhez azonban az kell, hogy természetes, bizalmi alapokon nyugvó legyen az együttműködés. Becsületesnek, nyitottnak, újítónak kel lenni, vagy egy jó kezdeményezés mellé odaállni, pozitívan gondolkodni! Ha egy klaszter jól működik, a benne szerveződő vállalkozások több munkahelyet teremtenek, helyi adót fizetnek, ami érdeke egy város vezetésének is.