Pénz nélkül nem példa az igrici példa

"Az előkészítetlen foglalkoztatási programhoz nem akar támogatást adni a Nemzetgazdasági Minisztérium.” – írtuk portálunkon március közepén, idézve a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben kiadott álláspontját tartalmazza 15 borsodi település romafoglalkoztatási programjának elindításáról.

"Igrici község polgármestereként, nem vagyok sem alapítója, sem tagja annak az Igriciben két éve létrejött Termelési és Értékesítési Szövetkezetnek, amely – ezek szerint nem mindenki számára – bebizonyította, hogy békés, munkából megélni akaró, dolgos – többségében cigány származású – emberek, kétkezű munkával szeretnének fordítani saját, mára már kilátástalanná vált élethelyzetükön” – ezt pedig most nyiltakozta portálunknak Kislászló Csaba, Igirici polgármestere.

Két éve kezdték

Két évvel ezelőtt az igrici romák saját elhatározásból – a Polgár Alapítvány segítségével – kedtek neki önállóan a támrendszeres uborka, paprika és paradicsom szabadföldi, nagyüzemű termesztésének. Két év alatt 7,5 hektárra növekedet a termőterület nagysága: közel 60 fő dolgozik márciustól októberig a csepegtető öntözéssel kialakított, mintegy 25 kilométer kordonhosszúságú, 2,5 méter magas "uborkaültetvényen”. Családonként 100-200 ezer forintos havi jövedelemhez jutottak, amely lehetővé tette számukra, hogy kifizessék számláikat, naponta legalább egyszer meleg ételhez juttassák a gyermekeiket és szeptemberben szégyenkezés nélkül indíthassanak iskolába őket, megérezhessék a munkáért járó munkabér hónapról-hónapra történő beosztását,  tervezhessenek jövőt, kiszámítható, emberhez méltó életet. "Ezek az emberek nem a kocsmapult melletti könyökléssel múlatták az időt, és nem játékgépekbe, félkarú automatákba dobálták naphosszat a nehezen megkeresett forintjaikat” – jegyezte meg Kislászló Csaba.

Tizenöt község jelentkezett

"Mindez azért kaphatott ekkora hazai és nemzetközi visszhangot, –  Michael Kocab cseh miniszter személyes látogatása, az amerikai nagykövet személyes érdeklődése, az EU Roma Integrációval és Foglalkoztatással kapcsolatos bizottságának Igrici példával is foglalkozó hazai konferenciája – mert szakítottunk a roma társadalommal szemben kialakult negatív előítéletekkel, a közvélemény által keveset hangoztatott "munkát teremtő roma emberek” fogalmával – mondta  apolgármester.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az Igrici Termelési és Értékesítési Szövetkezet tagjai 2 év elteltével mertek nagyot gondolni, és 15 borsodi településen szerették volna adaptálni, elterjeszteni azt az egyszerű kétkezi munkát, amit ők az utóbbi években sikeresen véghezvittek. Ekkor fordultak segítségért a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásért felelős államtitkárságához, hogy 2011. tavaszán 15 borsodi településen közel ezer fő, mezőgazdasági növénytermesztésben történő foglalkoztatására tegyenek javaslatot, megvalósítva ezzel a borsodban élő roma emberek foglalkoztatási integrációját. 

A Polgár Alapítvány, illetve agrárszakemberek segítségével kidolgozták az elképzeléseiket, közel 60 jelentkező település közül kiválasztották a program indítására legalkalmasabb 15 községet, összeírták a termelésbe bevonható önkormányzati földeket, – ami önerőként szerepel a programban – felmérték a résztvevő települések közétkeztetési igényeit, és mindezt személyesen felvitték a minisztériumba.

Mi az, ami hiányzik?

"Idáig a történet akár meseszerű is lehetne, és mindenki izgatottan várta a folytatást. Ami történt: Nincs támogatás, nincs pénz és nincs bizalom a romafoglalkoztatási program borsodi beindítására, mert nincs kellően kidolgozott költségtervezet és nincs önerő, azaz saját forrás, ami – a közlemény szerint – ugye elengedhetetlen a romák boldogulásához. A költségvetési terv felrótt hiányosságait még csak-csak megértem, hiszen azt aluliskolázott, de dolgozni akaró roma emberek készítették, akik talán szívesen fogadták volna a minisztérium szakembereinek hathatós segítségét a hiányosságok kiküszöböléséhez. Ami azonban egy kicsit elgondolkoztat, az a több millió foriontos saját forrás, vagy önerő hiányának felemlítése...”

- ÉM-SZB -