Majdnem 10 méter hosszú, hátborzongató szörny került elő az óceánból (videó)

A dinoszauruszok korát idézi első ránézésre az a hatalmas tetem, amelyet egy tengeri vihar hullámai sodortak ki a homokos fövenyre Új-Zélandon. Egyesek óvilági szörnynek, mások tengeri kígyónak vélték az állatot – olvasható az Origo cikkében.

Az új-zélandi Plenty-öböl környékén élők ijesztő tetemre bukkantak az öböl fövenyén, miután elvonult a napok óta tomboló vihar. A nagyjából 9 méter hosszú lény testének legnagyobb részét betakarta a homok, de a méretes fej, a hegyes és hajlított fogak szabadon maradtak.

A hosszúkás testforma és a megnyúlt állkapcsok a földtörténeti középidő, a mezozoikum kréta korában élt egykori ragadozó tengeri hüllőre, a moszaszauruszra emlékeztették az egyik szemtanút. A moszaszauruszok a varánuszokkal rokonságban álló, kihalt tengeri hüllőcsoport volt, amelynek különböző fajai a maguk 8-14 méteres testhosszával a késői kréta időszak tengeri csúcsragadozóinak számítottak.

A furcsa tetemről videófelvételt készítő Elizabeth Ann azt is felvetette, hogy a lényt esetleg egy másik állat támadhatta meg a tengeren.

A furcsa lény másokat is spekulációra késztetett

Voltak, akik szerint a dinoszauruszok korából fennmaradt ismeretlen lény lehet, de olyanok is akadtak, akik egy félelmetes tengeri kígyót láttak a tetemben. Mindenesetre az elpusztult lényről készített fotókat elküldték az új-zélandi természetvédelmi hivatalnak, hogy szakértők állapíthassák meg az állat azonosságát. A bomlási folyamatoktól eltorzult és nehezen felismerhető lény azonosításához a fogak szolgáltatták a legjobb támpontot. A fogazat alapján teljesen egyértelmű, hogy nem valamiféle óvilági szörnyről, hanem egy elpusztult kardszárnyú delfin (Orcinus orca) teteméről van szó.

Anton van Helden tengerbiológus, cetszakértő szerint a tetem az Aucklandtől mintegy 180 kilométerre fekvő Plenty-öbölben is rendszeresen felbukkanó, illetve a Fidzsi-szigetek térségében élő nomád orkák egyik elpusztult hím egyede lehet.

A kardszárnyú delfinek között a hímek mindig nagyobbak, mint a nőstények, egy-egy kifejlett hím testhossza elérheti a 9 métert, a testtömege pedig a 6 tonnát. Ezzel szemben a nőstények átlagos testhossza csak 5-7 méter között mozog, a tömegük sem nyom többet 3-4 tonnánál. Az élő egyedeknél nagyon könnyű megkülönböztetni a hátúszójuk alapján, melyikük a hím, illetve a nőstény. A hímek rendkívül hosszú, egyenesen álló zsírúszókkal rendelkeznek, ami akár 1,8 méter magas is lehet. Velük szemben a nőstényeket jóval kisebb és sarlóformájú hajlott hátúszó jellemzi. Azt egyelőre még nem sikerült megállapítani, hogy mi okozhatta a Plenty-öbölben megtalált hím kardszárnyú delfin halálát.

A kardszárnyú delfinek a világtenger abszolút csúcsragadozói, amelyek szinte bármit képesek elejteni a szürke bálnától kezdve a nagy fehér cápán át az oroszlán- és medvefókákig bezárólag.

Zsákmányolási szokásaikban ugyanakkor jelentős eltérés mutatkozik az úgynevezett nagycsaládosok és a nomád orkák között. A nagycsaládban élő kardszárnyú delfinek 20-30 egyedből álló csordát alkotnak, szinte folyamatosan kommunikálnak egymással, elsősorban kisebb rajhalakra, heringekre vagy tőkehalfélékre vadásznak. Velük szemben a nomádok 2-6 egyedből álló rajokat alkotnak, jóval ritkább a csoporttagok közötti kommunikáció, és szinte folyamatosan vándorolnak. A nomád kardszárnyú delfinek azok, amelyek nagy testű és többnyire melegvérű prédát zsákmányolnak. A kardszárnyú delfinek rendkívül intelligensek, a családtagok között nagyon szoros a kötődés.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)