„A siker titka a kiváló csapatmunka”

Miskolc - A Miskolci Egyetemen az utóbbi években sikerült a felvett hallgatók számát növelni.

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna kutatóként, oktatóként, tanulmányi rektorhelyettesként és családanyaként is helytáll. Bizonyára kevesen gondolnák róla, hogy kutatási témája a hajtástechnika.

Nemrég vehette át a Miskolci Egyetem egyik diplomaátadó ünnepségén habilitációs oklevelét. Miről szólnak a kutatásai?

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna: A tudományos munkámat kezdettől fogva a Miskolci Egyetem Gépész­mérnöki és Informatikai Karán a gépészmérnöki tudományok területén végeztem. Nagyon szerencsés vagyok, hogy a pályám során találkozhattam egy olyan kutatócsoporttal, ahol mind az elméleti kutatás, a fejlesztés, a tervezés és a termék előállítása fontos, és egy jól összehangolt csapatmunka eredménye. A habilitációm olyan területet célzott meg, amely a hajtástechnika terén egy, az egyetemmel együttműködő, külső kutatóhelyen készült és szabadalmaztatott eljárás. Alkalmas lehet a repülőgép szárnymozgatására, a gépkocsik szervokormányrendszerének vezérlésére, de jármű-, vagy akár daruhajtóműként is szolgálhat. Vagyis elmélet, tudományos eredmény és produktum együtt mérvadó és meghatározó. Én személy szerint boldog vagyok, hogy a pályám során találkozhattam az elméleti fejlesztés megvalósulásának, a produktum létrehozásának az örömével. Eddigi kutatómunkám során arra törekedtem, hogy a nemzetgazdaság számára hasznos, tudományos eredményt érjek el, amely később működő termékként valósulhat meg. Ebben mindig is támogatott a családom, hiszen építészmérnök férjem, építőmérnök nagyobbik és gépészmérnök kisebbik fiam számára ezen gondolkodásmód a természetes. Szerencsém, hogy egy olyan kutatócsoport tagja lehetek, ahol a csapatmunka eredménye egyszerre sikere az egyénnek és mindannyiunknak, valamint a Miskolci Egyetemnek is.

A kutatómunka mellett fontos feladatai voltak az egyetem tanulmányi rektorhelyetteseként. Ezen a téren milyen kihívásokkal találkozott?

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna: Nagyon boldog voltam, hogy a mi egyetemünket rektorhelyettesként is szolgálhattam. Négy évvel ezelőtt komoly kihívásokra kellett megfelelő választ adni. Az egyetem hét karának és egy intézetének központosított tanulmányi ügyintézését kellett megvalósítani. A Hallgatói Központ fizikai létrehozatalával párhuzamosan a feladatok megosztása a központ és a karok között, valamint a működésének szabályozása mindenki számára elfogadható formában kellett hogy megtörténjen. Ezzel együtt új Hallgatói Követelményrendszert kellett létrehozni a nemzeti felsőoktatási törvénynek és a Miskolci Egyetem tanulmányi ügyintézés terén új működési rendjének megfelelően, valamint mindehhez hozzá kellett igazítani, harmonizálni a tanulmányok elektronikus nyilvántartására a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszert. Elmondhatom, hogy az integráló tevékenység komoly próbatételeként egy jó referensi, dékáni, dékánhelyettesi és hallgatói csapattal valósítottuk meg. És ezúton köszönet a velem együttműködő kollégáknak.

Hogy sikerült elérni, hogy az érettségiző diákok számának csökkenése ellenére a Miskolci Egyetem növelni tudta hallgatói létszámát az utóbbi években?

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna: Nagy kihívás volt megállítani és megfordítani a demográfiai folyamatokhoz képest is erősen csökkenő tendenciát a felvett hallgatói létszámok vonatkozásában. Az egyetem képes volt levezényelni a szükséges változtatásokat, a nyitást és az oktatási pályaív felrajzolását. A fiatalok továbbtanulása elsősorban nem a mi létszám­adataink javítása miatt hasznos, hanem egyszerre kell hogy szolgálja a nemzetgazdaságot és fiataljaink boldogulását. A diákoknak a célt és a hozzá vezető oktatási pályát együtt kínáltuk fel, a diplomás álláslehetőségeket a vállalatokkal együtt mutattuk meg már az első nyílt nap megszervezésekor, amit a duális képzés bevezetése csak megerősített. Hozzá kell tennem, hogy Torma András rektor úr az országban az elsők között volt, aki a duális képzést a zászlajára tűzte, és az akkor még kételkedőkkel szemben is nagy elhatározottsággal képviselte, és annak megvalósításában tevékenyen részt is vett. A duális képzéseink körének mind az alap-, mind a mesterszakjainkon, illetve vállalati kapcsolatok számának bővítésén munkálkodik az egyetem, ezzel is erősítve Miskolc „Maradj Miskolcon” programját. A beiskolázási stratégia másik nagyon fontos eleme a nyitás volt. Az oktatási pályamodell felkínálásához kezdettől fogva bevontam az egyetemi szakmai közéletbe a miskolci lokálpatrióta pedagógiai műhely félévente összejövő aktív tagjait. Mindennek megvalósítására éves beiskolázási tervet készítettem (Educatio kiállítás, Lányok Napja, nyílt napok, pályaválasztási kiállítások, iskolalátogatások stb. sora). A beiskolázási stratégiánk része volt a jó kapcsolat ápolása a középiskolásokkal és szüleikkel, határon innen és túl több nálunk tanuló tehetséges volt diákjaik, a mi hallgatóink közreműködésével. Újításként az országosan egyedülálló Egyetemi Ökumenikus Lelkészséggel a Miskolci Egyetem Pünkösdi Ökumenikus Nyílt Napját 3. éve rendeztük meg, melyen évente 700 kiemelkedően jól felkészült és elkötelezett felvételiző látogatott el egyetemünkre.

Hány százalékkal nőtt az egyetemre felvett hallgatók létszáma?

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna: Az elmúlt évek beiskolázási eredményei a demográfiai mutatók és az elvándorlás méretei mellett országosan a vidéki közép és nagy egyetemek között mindig is kiemelkedő volt. Az első évben megállítottuk a csökkenést, majd 2 százalékos, azt követően 8 százalékos emelkedést értünk el. Az idén pedig a pótfelvételi jelentkezési adatait látva várhatóan hasonlóan szép eredményt fogunk elérni.

Hogyan lehet a létszámot a jövőben is növelni vagy megtartani?

Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna:  A következő időszak új körülmények között új célokat állít az egyetem vezetése elé. Az egyetemi oktatás folyamatos megújítása a kutatás-fejlesztésen át a tehetséges fiatalokat vonzza az egyetemre. A jól képzett egyetemi oktatók számára kecsegtető lehetőséget kínál az ipar is, kiemelten az informatikusok, villamosmérnökök és nem utolsósorban a gépészmérnökök körében. Ez egyfelől nagyon jó, másfelől viszont az egyetemi minősített oktatók számára komoly többletterhet jelent a szakmai utánpótlás kinevelésében, ami egy-egy fiatal esetében 5-10 év is lehet. Én magam például az egyetemi oktatói utánpótlás támogatása céljából fiatal oktatók bérlakás-programját indítottam el és működtetem nagy sikerrel a hivatalomból. Mindezzel párhuzamosan törekedtem arra, hogy jó példát mutassak minden téren, így a tudományos munka területén is. Ma már habilitált oktatóként ettől jóval többet is lehet és kell is tenni az egyetemért a környezetünk kihívásaira megfelelő választ adva. Ez is egy olyan pont, ahol az egyéni céljaim egybeesnek az egyetem érdekeivel. Jelenleg a Miskolci Egyetemnek a jól képzett oktatói számára is vonzó ipari környezet kihívásaira gyors és hatékony választ kell adni a minősített gépészmérnöki oktatói utánpótlás kinevelésének terén is. Mindezt kutatás-fejlesztéssel egybekötve.

- ÉM -