Nem haragszik Malinauskas

Miután a piros-fehérek ekkor már nem cserélhettek, így Zoran Supic húzott kapusmezt és állt a gólvonalra. A litván hálóőr vasárnap még a zalai megyeszékhelyen maradt, ahol a kórházban megvizsgálták (CT, röntgen), az eredmény: darabos arc-koponya csonttörés. Hétfőn aztán útra kelt a közönség (egyik) kedvence, mégpedig a ZTE trénerével, az Ózdra tartó Csank Jánossal, akitől a Hatvanig autózó Horváth Ferenc utánpótlás technikai vezető „vette át” a miskolciak futballistáját.

A klub alkalmazottai délután fél 4 tájban érkeztek a megyei kórházba, ám mielőtt a fül-orr-gége osztályon elkezdődött volna a vizsgálat, a bejárat előtt röviden beszélgettünk „Malinával”.

– Nem sokat aludtam vasárnap este, nem éreztem jól magam – vágott bele a Diósgyőr kapusa. – Az ütközés után nagyon fájt a fejem, forgott velem a világ és még most is érzek némi fájdalmat. Haragszom-e a hazaiak labdarúgójára? Nem. Ez foci, amiben ilyen is megtörténhet, benne van. Az orvos szerint hozzávetőlegesen egy hónapot kell kihagynom, vagyis úgy néz ki, hogy nekem véget ért a bajnokság. Ami pozitívum, hogy nem fél évről, egy évről van szó... Szerdán szeretnék ott lenni a stadionban és szurkolni a csapatnak. Nem tudom, ki  fog a kapuba állni, Ivánt én jó kapusnak tartom, Tamás egy fiatal játékos, még sok-sok edzésre van szüksége.

Amikor elmondtuk Malinauskasnak, hogy a klub honlapján számtalan szurkoló kíván neki gyógyulást, pusztán annyit válaszolt: „Nagyon köszönöm mindenkinek, jól esik...”