Tűz volt a kilencediken

Eddig sem volt tehetős ember Takács László, de most szinte mindene tönkrement a hétfői lakástűzben. A Sályi utcában található (Avasi lakótelep), 9. emeleti lakásában csaptak fel lángok hétfőn, késő este.

– Nem voltam itthon – mondja László könnyeivel küszködve, miközben még a használható holmikat hordja ki a fekete, kormos vízzel elárasztott folyosóra. – Délután 3-kor mentem el dolgozni, este 10 óra körül csörgött a telefonom. Egy rendőr volt az, aki közölte, hogy ég a lakásom. Hihetetlennek tűnt, hiszen 40 éve lakom ebben a házban, de tűz itt még soha nem volt. Mint később kiderült, elektromos zárlat okozhatta a tüzet, ami miatt az előszobában és konyhában keletkezett a legnagyobb kár – mutatja László a falból kiálló vezetékeket, szerinte az okozhatta bajt.

Nincs segítsége

Lakása csupa korom, az ablakok hiányoznak, süvít be a hideg, az előszobai szekrény és az abban tárolt holmik mind tönkrementek.

– Pedig épp lakásfelújítás előtt voltam. Már megvettem a laminált padlót, a járólapot és a festékeket is. Most azonban sokkal nagyobb a baj – néz körül a nagyszobában László reménytelenül. Ismét a sírással küzd. – Nincs segítségem, teljesen egyedül lakom itt. 2017-ig az édesanyámmal éltem, de ő két éve elhunyt. Hogy mi lesz most? Nem tudom. Most kihordom a lakásból, ami még használható. Nincs hová mennem, a kocsiban fogok aludni a kutyámmal. Mert kutyával senki nem fogad be – teszi hozzá.

Elmeséli kutyája megmenekülését is. Ő a lakásban volt, amikor a tűz keletkezett. Az egyik szomszédomnak köszönheti az életét, aki berúgta az ajtót, így a kutyus valahogy ki tudott menekülni a lakásból.

László most nagy bajban van. A lakás önkormányzati bérlakás, nem tudja, kap-e segítséget a rendbe tételéhez. Egyedül valószínűleg nem boldogul.

Beszélgetésünkre nyílik a szomszéd ajtó, egy idős hölgy, Bori Károlyné néz ki rajta. Őt is megrendítette a hétfői tűz.

– Nekem is van kutyám, és csak ugatott és ugatott. Hiába csitítgattam, nem akarta abbahagyni. Gondoltam, kinézek, hogy miért ilyen nyugtalan. Először azt hittem, hogy egy hajléktalan jött be a lépcsőházba, mert néha az is előfordul. Amikor kinyitottam az ajtót, akkor láttam, hogy ömlik a füst a szomszéd lakásból. Már vettem is a kabátomat, és indultam lefelé, mert akkor a 9/5-ben lakó fiatalember már dörömbölt minden ajtón, hogy tűz van – idézi fel az eseményeket az asszony, majd Lászlót kérdezgeti, evett-e ma és van -e pénze. László nemet int. Az asszony felajánlja, hogy süt egy rántottát, és ad neki egy kis pénzt, hogy a boltban vegyen még magának valami ennivalót.

Mint a filmekben

Az említett fiatalemberhez, Rémiás Mihályhoz is becsengetünk. Ő hétfőn este valamivel 10 óra előtt ért haza. Már a liftnél füstszagot érzett, ezért benézett a 9. emeleti folyosóra. Látta, hogy füst van, így rögtön riasztotta a tűzoltókat, majd a szinten bekopogott minden lakásba, hogy a lakók hagyják el az épületet.

– A füst egyre nagyobb lett, végül már semmit nem lehetett látni a 9. emeleti folyosón. Hallottam, hogy a kutya vonyít, végül szinte már sírt. Akkor döntöttem úgy, hogy berúgom László ajtaját, de hogy a kutyus hogy menekült meg, azt már nem tudom, mert akkor szinte már semmit nem lehetett látni. Én nem mentem le a többiekkel, mert le-föl szaladgáltam, segítettem a tűzoltóknak. Hat kocsival jöttek, legalább harmincan. Olyan volt az egész, mint egy katasztrófafilm. A tűzoltók gázálarcban kúsztak a füst alatt. Szerencsére nem vesztettem el a lélekjelenlétemet, azon voltam, hogy minél többet segíthessek – sorolja Mihály.

Hétfőn este egyébként 47 lakásból 95 lakót kellett kikísérni, akik egy buszban melegedhettek addig, amíg az tűz oltása folyt. Személyi sérülés nem történt, de két lakás lakhatatlanná vált: a Lászlóé és az alatta lévő, 8. emeleti lakás.