2020.02.27. 16:00
A búza árváltozása nem indokolja a kenyér áráét
A gazdák nem tudják drágábban eladni a búzát, mint öt éve, ezt mutatják az adatok.
Fotó:
Összeállításban foglalkoztunk a kenyérrel, és a kenyér alapanyagain keresztül az árával. Az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk ára évről évre emelkedik, az előállítási költségeit nyilván több minden befolyásolja. Így az energiaárak, az áfaváltozás, a szállítás, értékesítés költsége, de talán a leginkább az alapanyagok ára.
A gazdák panaszkodtak
Ma már a kenyér nem csak élesztőből, vízből, sóból és lisztből készül, az egyéb adalékanyagok ára pedig ugyanúgy befolyásolja az előállítási költséget, mint maga a liszté. Jelen cikkünkben viszont mégis az alapanyagnak számító lisztet, vagyis a liszt alapanyaga, a búza árváltozását tekintjük át.
Az elmúlt években, ahogy országosan, úgy térségünkben is elég jó volt a búzatermés, bár tavaly például az utolsó pillanatban érkezett meg a megfelelő mértékű csapadék, hogy megfelelő minőségűre és mennyiségűre sikerüljön a termés.
Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke már 2017-ben, az aratás végén is úgy nyilatkozott, hogy bár a 2016-os kiugróan jó termést követően a 2017-es némileg gyengébb lett, de mégis jónak mondható az egész megyében. Az előző évihez képest gyengébb termés mellett az árakkal sem lehettek elégedettek a gazdák.
Végül mégsem szegte a kedvüket a nem túl jó felvásárlási ár, és a következő években is vetettek búzát, azonban a következő két évben is úgy nyilatkozott Taskó József, hogy szomorúnak mondható a felvásárlási ár, amivel kénytelenek szembesülni.
De hogy miként is alakult pontosan az elmúlt öt évben a búza felvásárlási átlagára, ahhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait hívtuk segítségül. 2015 januárjában 52,8 forint volt egy kilogramm búza ára, ami kéthavi emelkedés után erős csökkenésnek indult, és 48 forint alatt is járt az év folyamán, végül decemberben 48,5 forinton állt meg. Hogy aztán 2016-ban ettől még sokkal jobban csökkenjen. A februári kerek 47 forintos árról nagyon gyorsan zuhant lefelé, az aratás végére szeptemberben 38,6 forinton is járt, decemberre végül 42,4 forinttal zárta az évet. 2017-ben emelkedés következett, de a legmagasabb ára sem lépte át a 46 forintot, tehát végig jóval a 2015-ös ár alatt maradt. 2018 januárjában aztán 46,9 forinton nyitott, és ebben az évben bekövetkezett a drágulás, áprilisban átlépte az 50 forintot, októberben az 55-öt, és kerek 56-on zárta az évet, vagyis a 2015-ös nyitóárhoz képest ekkor volt először drágulás.
Feljebb ment, majd vissza
Tavaly februárban először lépte át a 60 forintot, de júliustól októberig ismét járt 50 forint alatt is, hogy aztán 2019 decemberében, 2020 januárjában 50,7 forinton álljon meg. Összességében tehát elmondható, hogy míg 2018 és 2019-ben volt felfutása a búza felvásárlási árának, ma semmivel nem adják el drágábban a termelők, mint kereken öt évvel ezelőtt.
(A borítóképen: Képünk a 2019-es aratás kezdetén készült. A búza felvásárlási ára erősen hullámzott az elmúlt években | Fotó: ÉM)
Kapcsolódó cikkeink:
