Új Művelődési Ház Nyíregyházán: csak szülői felügyelettel?

A két hatalmas pilonra függesztett

hídszerkezet tömege

négylábú

épület-oroszlán, amely a

valamikori aprócska házsorok

fölött ágaskodva uralja a

városképet és

megelőzve korát a város

jel-épületévé

vált.

Mára a ház hozzá hasonló

párkánymagasságú

épületekkel

körülépült, bekerült egy

utcasorba, három oldalról

takarásokkal, a lábai közt alantos

ösztönű vendéglátó

helyek vegetálnak . Hangversenytermében

és kiállító termeiben

népművelési, kulturális,

önképzőköri rendezvények

próbálnak életet vinni. A

városi TV, újság, és a

működés logisztikája

lötyög tereiben, és nagyon sok

költségébe kerül a

városnak fenntartása.

A ház alaprajza, funkciói,

szerkezetei elavultak, burkolatai,

mennyezetei, hőszigetelése,

akadálymentesítése nem felel meg a

jelenlegi szabványoknak, egyszóval egy

csődtömeg. A funkciók pedig

kiszerveződtek belőle. Az út

másik oldalán megvalósult

Kodály Zoltán Zenei

Általános Iskola és Hangverseny

terem elvitte a hangversenyeket,

koncerteket. Minden templom

hangversenyez már a városban. A

tér másik oldalán megújult

a könyvtár elvitte az irodalmi

rendezvényeket,

könyvbemutatókat, kamara

kiállításokat. A megújult

múzeum a minőségi

tárlatokat, korszakos bemutatókat. Az

alapítványi bálokat,

jótékonysági

összejöveteleket, az iskolák,

a konferenciákat az egyetemek,

főiskolák aulái,

rendezvénytermei vették át.

És mindenki alkalmassá tette magát

tömeges népszórakoztatásra a

TV-ből tanult módon: a Fábry

show, a Fásy Mulató

ésLagzi Lajcsi is

kultúránk része.

Részesülni szeretne mindenki a

tortából. A szomszédos

Korzó üzletház azért lett egy

emelettel magasabb, hogy ott is legyen egy konferencia

terem. Az elmúlt egy évben egy se volt. A

nagymultú Krúdy

Szálló is becsődölt

Szinbáddal.. A közeli Sportcsarnok is

mindenféle tornából felmentett

eseményekkel szeretné javítani

gazdasági mérlegét.

Így a város első gondolata

az volt, hogy le kell bontani a

művelődés

házát, és újat kell

építeni helyére, ott a debreceni

példa. Ott Mikolás Tibor

Ybl és Széchenyi díjas

építész munkája került

a célkeresztbe. Debrecenben egy

tervpályázat bizonyította be, hogy

drágább a meglévő

épületet kerülgetve az

új igényeket kielégíteni,

mint elbontani, és helyette egy

kötöttségektől mentes, felesleges

terek költségeitől

megszabadított új

Művelődési Központ

építése. Ez lett

Kováts András új

Kölcsey Művelődési

Központja és a MODEM. De

nyíregyházi példa is van,

lebontották Pintér

Béla moziját és lett

helyette Multiplex a plázában.

Nyíregyházán ezúttal nem ez

történt . Eldöntötték,

hogy megmarad az épület, mert a

város

jelkép-épülete, - helyesen

- és úgy írtak ki a

rekonstrukciójára

pályázatot, hogy épüljön

mellé egy színház, az . 5000

m2-hez másik ötezer

négyzetméteren.

Hogy eszébe ne jusson többé senkinek

a Kossuth-díjas Bán

Ferenc tervezte épület

lebontása,

műemléki, de legalább

városi védetté tervezik

nyilvánítani. Ez azt jelenti hogy az

épület tömege karaktere nem

változhat, ha a háznak nincs

hőszigetelése úgy marad, ha

rossz az energia mérlege sok ablaka miatt ,- nem

változik, ha most horribilis összegbe

kerül a fűtése, - így lesz

ezután is. Ha lábakon áll,

maradjon állva, legfeljebb letérdel az

új mellett.

Meghívásos tervpályázatot

írt ki a város a két

milliárdos beruházásra :

Dévényi Sándor, Kertai

László és

Bán Ferenc

részére., Az

Építész Kamara rosszalta

az eljárást.

A tervpályázatot a

meghívott, kitűnő

Dévényi Sándor,

Kossuth díjas

építész nyerte, aki szinte

ráerősített erre a

városi szándékra

tervével, mert az organikus

építészetétől

idegen konstruktív épületet

idézőjelbe tette, és az új

programot mintegy foglalatként, alá,

mellé, köré simította.

A Művelődési Ház

rekonstrukciója egyetlen új elemet vett

be a programjába: a szomszédos

Kölyökvár nevű

intézményt szeretné bevinni az

épületbe jól

működő

bábszínházával. Így

bizonyára eladható lesz jelenlegi

épülete, de az új

tulajdonos is csak

közönségcsalogató

eseményeket szervez majd benne.

És persze a legfontosabb új

funkció, egy mindent tudó modern

színház:

forgószínpados,

zsinórpadlásos, mobil

nézőteres, mínusz 11 méteres

szinten a föld alatt. Egy másik

épület, amelyik feminin

módon aláfekszik a potemixet szedő

régi művelődési

háznak és közösül

vele. Na itt fogják be a szülők a 12

éven aluli gyermekek szemét ennél

a szex jelenetnél. De itt fogják

be a városlakók szemét a

döntéshozók is, mert ez egy

pénzpazarló, nagyon

költséges megoldás, amelynek az

építési és

üzemelési költségeit a

város évtizedekig nyögi majd. Egy

ház rekonstrukciójának

nem a legolcsóbb megoldása, hogy

építünk alá egy

másikat.

Tudjuk, hogy nem működik ez a

régiós szerveződés. De a

kitekintésre azért jó volna.

Nagyjából a Nyíregyházi

Művelődési Házzal

egyidőben épület a 70-es

években Zoltai István, (

Szabó Ilona) Ybl díjas

építész szolnoki

épülete . A programja, mérete de

még a koncepciója is hasonló volt,

csak ott a nagy tereket áthidaló

szerkezet az épület

belsejében áll és egy

üvegdoboz burkolja. Nos ez a ház 2003-ban

kapott támogatást és

2005-re lett kész a

rekonstrukciója, és most mint

Aba Novák Kulturális

Központ kiválóan

működik. A

megújításához nem kellett

egy új házat építeni

hozzá, minden a falakon belül alakult

át, korszerűsödött.

De a megyén belül is

megkérdezhető, hogy a két éve

átadott Bán Ferenc

alkotás, a Nyírbátori

Művelődési Ház

nézőterét, hányszor

emelték a színpad

szintjére, de ezt Nemzeti

Színháznál is meg lehetne

érdeklődni ugyanezt.

A városnak jól működő

színháza van. Igaz hogy az

Alpár Ignác tervezte

épületnek nincs mozgatható

nézőtere, de van

stúdiószínpada, társulata,

közönsége,

színtársulata, vannak díszlet-,

és kellék műhelyei, raktárai,

és 2001-ben újították fel

Gáva Attila tervei

alapján.

Kinek készül ez a földalatti

színház? Underground

drámai kísérletek, vagy a Mandala

dalszínház amatőr együttese

számára? Túlságosan

drága mulatság lesz, még akkor is

ha a beruházási költséget

ingyen adják, mert meg van ígérve

a jól viselkedő városnak.

Mert ez ház a ház alatt

épület a lehető

legdrágább megoldás. A

terepszint alatt 11 méterrel

kezdődő szintek alatt készül a

cölöpalapozás, amit sajtolni kell mert

felette épület áll. A

víz elleni védelmet résfalak

biztosítják, aminek markoló

pofáit szintén nem lehet daruval mozgatni

mert fölötte áll a

Művelődési Ház. A

vizet nem lehet szivattyúzni mert a

közeli épületek alapjai alatt

megváltoztathatja a rétegek

szemszerkezetét. A talajvíz a

házat megemeli, ha nincs leterhelve alaplemezzel

és a felette levő födémek

súlyával, a pincefalakat a

földnyomás benyomja amíg nincs

födémmel kitámasztva. Mindkettő

ellen megoldás a ház oldalra

való kihorgonyzása, lekötése,

amíg fölé nem épülnek a

felső szintek. itt azután is, mert ezt a

pincét nem terheli le egy 6 szintes

áruház, mint a Korzó

üzletház esetében .

És a tűzvédelem rendszere.

Egy normális színházban 3

tűzszakasz szokott lenni:

közönségforgalmi tér,

színpad és a kiszolgáló

tereké. Itt 7 tűzszakasz épül

ki horizontálisan és vízszintesen:

födémekkel, falakkal

tűzgátló ajtókkal,

menekülő útvonalakkal

füstjelző és füstelvezető

automatizált rendszerekkel. Hatalmas

légcsatornák viszik a friss levegőt

a föld alá és vezetik el a

füstöt a zárt terekből.

És a tervezők felé tett

gavallér gesztus: Nem kell megoldani az

OTÉK 42.§ szerinti

gépjárművek

elhelyezését. Pedig az új

építéshez kellhet vagy

200 darab a réginek meg egy sem marad. Ez

viszont olcsóbbítja a

beruházást, de csaknem

kizárja a zavartalan működést.

A tervező a

pályázat idején azzal is

elnyerte a zsűri tetszését, hogy a

ház mellett egy térszint alatti

parkoló házban tett

kísérletet a hiányok

pótlására, meg csinált egy

hosszú folyosót amelyen át a

szomszédos Korzó

üzletház bérelhető

parkolóiból át tud majd

sétálni a nagyérdemű

közönség

színházi előcsarnokba. Ez

az engedélyes tervben már nincs benne,

mert útját állták a

régi művelődési ház

cölöpjei.

Egy 10 000 m2-es, tömegforgalmat

lebonyolító multifunkcionális

épület, a saját

telkén .egyetlen gépkocsi

parkolóval sem kiszolgálva, - nagy

bátorság. Ilyen beruházás a

vállalkozók álma. Nekik

százezreket kell fizetni egy-egy gépkocsi

parkolóhely

megváltásáért. De

parkolók nélkül ma már semmi

nem működik, és a parkolási

gond szektorsemleges.

És megint egy épülethez

igazítandó Szabályozási

Terv és helyi építési

előírás.

A farok csóválja a kutyát. Az

érvényes szabályozási

terv 068-04-es tömbje még fele ekkora

mint ez a ház. Majd hozzá

igazítják. Nagyon emlékeztet az

eljárás a Korzó

üzletház

beépítésének hosszú

évek alatt történt

terjeszkedéséhez. . Ott is

létrejött a

túlépítés, az

építtetők szívós

lobbizása, - és rendezési terv

módosítgatásával. Itt is

meg fog megvalósulni. A városközpont

ezen tömbjében olyan

szintterületi sűrűség

jön létre, ami sehol máshol,

és ezreket idevonzó

szolgáltatások, munkahelyek.

Hatástanulmány kellene a zavartalan

működésük

megmodellezésére.

Elnézve a ház multifunkcionális

rendszereinek működését

és területi megjelenésüket a

régi és az új

művelődési házban,

nagyon kevés átfedés van

közöttük. Ez a két 5000 m2-nyi

művészeti és gyermekcentrum

akár két épületben is

üzemelhetne. Vagy egyben, ha a másikra

nincs szükség.

Ha a Váci Mihály

Művelődési Központ a

jövőben a hangverseny terem

helyén a Kölyökvár

Bábszínházának ad

teret, a Nyíregyházi Tv

stúdiójának és a

Nyíregyházi Napló

szerkesztőségének,

konferenciáknak,

kiállításoknak és

tantermeknek és a mindezeket szervező

irodáknak, valamint az Arzenál nevű

ifjúsági szórakozó helynek,

akkor semmi nem változik, csak minden eddigi

funkció komfortosodik , a

közönség kulturáltabb

környezetbe veheti igénybe a

kultúrát, vagy mit. De

miért kell ezért egy másik

házat is megépíteni?

Mert a bővítményben helyet

kapó színház, és

az előző funkciók csak a

ruhatárral és az

előcsarnokkal kapcsolódnak

össze. Az új színház

bárhol máshol is

megépülhetne, a föld

felszínén, még a közelben is,

- a valamikori Rabkert kihasználatlan

zöldterülete helyén száz

méterrel odébb. Csak egy

szabályozási terv

módosítás kell hozzá, ami

ide is szükséges, - ha már olyan

nagy szüksége van a városnak

még egy teátrumra. Kevesebbe kerülne

a beruházás, a

fenntartás. A védett épület

is eredeti állapotában

tündökölne, lábai köze nem

beépítve, mert ne gondolja senki, hogy

egy térdig eltemetett oroszlán olyan

délceg mint annak előtte.

Egyébként Dévényi

Sándor háza bizonyára

nagyon szép lesz, az egyik legjobb,

legérzékenyebb

építésze

hazánknak, de a házról csak akkor

szabad beszélni ha az

építés

döntéshozói és

finanszírozói az

üzemeltetőkkel

megválaszolják az itt felvetődő

kérdéseket, és azután is

úgy döntenek, hogy ez a legjobb

megoldás.

Kapcsolódó cikkek:

2009-ben újjászületik a

nyíregyházi Váci

Mihály VMK

Finisben a belvárosi

építkezés

Nyíregyházán

Káosz a nyíregyházi

Dózsa György utcán

Önök mondták

Nyíregyháza

belvárosáról

- Kulcsár Attila DLA

építész, a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Építész Kamara Elnöke -