Sport

2015.03.13. 11:33

Nagyobb ellenállást vár

Pénteken 17.30-tól Érsekújváron rendezik a Mol Liga fináléjának harmadik mérkőzését.

Pénteken 17.30-tól Érsekújváron rendezik a Mol Liga fináléjának harmadik mérkőzését.Kettő-nullára vezet az egyik fél négy sikeréig zajló Mol Liga-döntőben a Miskolci Jegesmedvék csapata a HC Nové Zámkyval szemben azok után, hogy a vasárnapi 5-0-s adminisztratív diadalt követően szerdán, hazai pályán 7-0-ra verte a szlovákiai együttest.

– A játék legtöbb elemében felülmúltuk ellenfelünket, jól alakult az előnyjátékunk, kiváló volt a hátrányos védekezésünk is – mondta lapunknak Majoross Gergely, a Macik vezetőedzője. – Nemcsak azért, mert nem kaptunk gólt, hanem azért is, mert nem emlékszem olyanra, hogy az ellenfél nagyon nagy helyzeteket tudott volna kialakítani. Az első harmad után elkezdtük játszani azt az egyszerű, de nagyon hatékony hokit, ami minket sikerre vitt az alapszakasz második felében, illetve az elődöntőben is.

Az első harmad után még 0-0 volt az állás, vajon mi történhetett a szünetben, amely után „beindultak”? – kérdeztük ezt is a szakembertől.

– Az első szünetben azt emeltem ki, arról beszéltem a srácoknak, mik azok a fontos részletek, amiket következetesen kell csinálni ahhoz, hogy eredményesek tudjunk lenni. Ezekben pontosabbak lettünk, s ez nyilván hozott a konyhára. Ezeket az elképzeléseket sikerült megvalósítani, és ezután már nem forgott veszélyben a győzelmünk.

Mint egy kihívásra

A kívülállók talán azt várták, hogy tizenhét nap meccsnélküliség után nem igazán fognak pörögni a Macik, nehéz lesz újra a kívánt fordulaton hokizni…

– A mentális erőssége a csapatnak az, hogy mi nem szeretünk a nehézségekre össz­pontosítani – fogalmazott Majoross Gergely. – Vannak tényszerű dolgok, amik picit nehezítik, nehezítették a helyzetet, de például az elmaradt mérkőzésre is úgy tekintettünk, mint egy kihívásra, egy feladatra, semmiképpen sem úgy, mint egy kifogásra, mint egy megoldhatatlan nehézségre. Ez az a mentalitás, ami nagyon sokszor kihúzott bennünket a bajból az alapszakaszban és ami most is segített. Az első harmad után elmúlt a drukk, a meccs nélküli rozsdás időszak, egyre jobbak lettünk és kerekedtünk ellenfelünk fölé.

Picit azt lehetett érzékelni az érsekújváriakon, hogy a szlovák harmadosztály sikeres döntője után talán már elégedettek, hiszen elérték a fő céljukat – mondtuk ezt is a Macik trénerének.

– Ezt nem tudom, hogy így van, vagy volt-e, de nem is foglalkoztat – válaszolta Majoross Gergely. – Egy biztos: nekünk nem kell magyarázkodnunk. Az alapszakaszban nyertünk ellenük hat mérkőzést és eddig egyből egyet, vagy egyből kettőt… Azt hiszem, ők nem szeretik azt a fajta játékot, amit mi rájuk erőltetünk. Nyilván nem véletlenül csináljuk azt, ami nekik nem tetszik, és aminek szerda este egyáltalán nem találták az ellenszerét. Viszont biztos vagyok abban, hogy hazai pályán sokkal nagyobb ellenállást fognak tanúsítani. A csapat nagyon erős fejben, sokat dolgozott mindenki azért, hogy ez a társaság olyan legyen, mint amilyen ma. Nem nagyon emlékszem mondjuk decembertől olyanra, amikor ne a megfelelő mentális állapotban lettünk volna, amikor túlzottan elszálltunk volna magunktól, vagy alábecsültünk volna ellenfelet. Mindig az ideális sávban mozogtunk ezen a téren, és biztos vagyok abban, hogy ez pénteken is így lesz.

A bajnoki zászlóról

A szerdai összecsapás kezdete előtt felhúzták a népkerti csarnok „tetejébe” a magyar bajnoki címért járó zászlót. Felnézett-e oda, ha igen, akkor mi jutott az eszébe? – faggattuk erről is Majoross Gergelyt.

– Ott álltam és arra gondoltam, hogy valószínűleg ezen a pályán talán nekem van a legkevesebb kötődésem a miskolci jégkoronghoz. Játszottam itt egy fél szezont, plusz most itt vagyok edző. Vélhetően a légiósok azok, akik kevesebb időt töltöttek a Népkertben, mint én, de ahogy ment felfelé a zászló, a közönség pedig azt skandálta, hogy „Miskolc, Miskolc!”, el tudtam volna érzékenyülni, ha nem olyan pozícióban vagyok amilyenben, ha ez egy ünnepélyes zászlófelvonás lett volna és nem a döntőnek a hazai meccse. Inkább elkezdtem elterelni a gondolataimat és megpróbáltam azzal foglalkozni, ami előttünk áll. Nagyon boldog vagyok, örülök annak, hogy ez a csapat ide jutott, amit nagyon megérdemel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!