„Halott vagyok munka nélkül”

Kazincbarcika - A KBSC új vezetőedzője, Gálhidi György szerint nem ledolgozhatatlan a hátrányuk.

Koleszár György szeptember 20-i lemondása után (azóta Vincze Richárd pályaedző ült a kispadon) két és fél héttel kedden kinevezték az új vezetőedzőt a labdarúgó NB III Keleti csoportjában szereplő Kazincbarcikai SC-nél. A tréner nem más mint Gálhidi György. Az 1954-ben született szakember aznap egy, míg tegnap két foglalkozást vezényelt a sárga-kékeknek.

– Augusztus végén érkeztem haza Egyiptomból, ahol volt egy csapatom, az Alassiouty SC, amellyel feljutottunk az élvonalba – vágott bele a történetbe Gálhidi György. – A nyári felkészülés egy hónapja zajlott, amikor jött egy sms, hogy köszönik a munkát. Elég fura okok miatt váltak meg tőlem, ezt most már nem részletezném, a lényeg, hogy egy ideig vártam, hogy talán visszahívnak, mert nem ment túl jól a csapatnak mostanában, de úgy látszik, csinálják tovább a munkát azzal az edzővel, aki utánam érkezett.

Hullámzó pályafutás

A tréner örült annak, hogy megkeresték Barcikáról, nem az a válogatós típus, aki ne fontolna meg egy harmadosztályból érkező hívást.

– 1987-ben kezdtem az edzőskö­dést, a BVSC-ben, egy előkészítő csoporttal, azóta ez az életem, egyszerűen halott vagyok munka nélkül, ha nincs meg az adrenalin, ha nincs edzés, ha nincs mérkőzés… – ismerte el Gálhidi György. – Az edzői pályafutásomban felfedezhető egyfajta hullámzás, hogy egy alacsonyabb osztályú ajánlat után röviddel, pár hónapra rá megtalált egy jobb. Az én hitvallásom egyébként az, hogy bárhová is invitálják az embert, ott igyekszem becsülettel, a legjobb tudásom szerint dolgozni. Abban, hogy elfogadtam a barcikaiak hívását a döntő szempont talán az volt, hogy van a keretben több olyan futballista is – Katona, Lakatos, Dobos, Montvai, Lipusz –, akikkel korábban már dolgoztam együtt, sikeresen. Hogy mi volt a reakció, amikor beléptem először az öltözőbe? Kölcsönösen örültünk egymásnak…

Milyen játékot képzel el a KBSC-nél, miken kellene módosítani ahhoz, hogy jobb legyen a csapat? – kérdeztük az edzőt. – Nézőként láttam a Csákvár elleni Magyar Kupa-meccset. Azon az derült ki, hogy fizikálisan és sebességben feljebb kell kapcsolnunk, legyen szó akár labdával, akár labda nélküli játékról – mondta Gálhidi György. – Védekezésben be-becsúsztak hibák, és az előrefelé való játékban sem volt igazán hatékony a csapat. Szakmai értelemben ezeken akarunk javítani, szerintem tudunk is. Ezeken túlmenően nálam mindig alap volt a fegyelem: fegyelem az edzéseken, fegyelem a pályán, illetve nem utolsó szempont a futballról alkotott szemlélet. Az összeállításnál most még előnyt fognak élvezni azok, akiket ismerek, akikkel sikereket éltünk át a múltban, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne nyitva az ajtó azok előtt, akik arra teljesítményükkel rászolgálnak.

Nagy harc

A KBSC pillanatnyilag a hetedik helyen áll a bajnoki táblázaton, tíz ponttal lemaradva az éllovas Kisvárda mögött, vagyis a szezon előtt kitűzött bajnoki cím és ezzel együtt a feljutás elég távolinak tűnik.

– Szerintem viszont egyáltalán nem reménytelen a helyzet… – kontrázott Gálhidi György. – Jól kezdtek a várdaiak, de biztosan nem fognak minden mérkőzést megnyerni, aztán még közös találkozónk sem volt, erre november 8-án fog sor kerülni. Mindenesetre nagy harc várható az első helyért, mert ahogy tudom, nem csak ezen két helyen cél a felkerülés.

A szakvezető 2015. június 30-ig kötelezte el magát a vegyészvárosba, ám amennyiben az NB I-ből, vagy külföldről keresik meg, akkor „eligazolhat”, már ha az érdeklődő meg tud egyezni az észak-borsodiakkal.

– Most nem foglalkozom ezzel, hogy mi lehet esetleg később, ebben a pillanatban az motivál, hogy a KBSC-vel legyünk sikeresek – szögezte le Gálhidi György.

ÉM-MI

A kedvezőbbek külföldről

A tréner nem ismeretlen a megye sportkedvelő közönsége előtt, hiszen 2004-2005-ben Diósgyőrben dolgozott (a csapat neve akkor Diósgyőr Balaton FC volt), ahová 2009-ben visszahívták.

– Nagyon szép emlékeim vannak a Diósgyőrrel kapcsolatban, szeretettel és hálával gondolok vissza arra az időszakra – tette hozzá Gálhidi György. – Jó eredményeket csináltunk a csapattal, sajnos, az egyik alkalommal februárban, másodszor pedig márciusban elfogyott a pénz. Valahogy nekem olyan sors jutott, hogy az anyagilag kedvezőbb lehetőségeket mindig külföldről kaptam, nem itthon, ám így, a jó istennek köszönhetően sok gyönyörű helyre jutottam el.