Jegyzet: Gólüröm

"Túlzott gólöröm". Magyarul, ha túlzottan örülsz - netán megőrülsz - a gólod után és még a mezedet is leveszed, akkor biztosan kapsz egy sárga lapot a bíró sporitól. Hülyeség, mi? De ízlelgessük csak: "túlzott gólöröm". Juhász-Léhi István jegyzete.Persze, lehet úgyis örülni a gólnak, mint ahogyan jó néhány esztendeje az argentin Batistuta tette, amikor a Fiorentinából a fővárosba, a Rómához igazolt, s milyen a sors, ő lőtte a győztes gólt egykori csapatának, már az AS Roma mezében. Csak éppen nem örült "kifelé", megtisztelve a firenzeieket, és a neki szobrot állító szurkolókat.

A riporter? Megőrült kérem! "Túlzott gólörömért" minimum egy meccsről el kellett volna tiltani a mikrofontól. Áááá, ugyan, dehogy. Ez a foci, ezért nézzük, ezért szeretjük a világon mindenütt. A pályán, a lelátón, hóban, fagyban, hőségben. A gólért. A gól öröméért.

Mindez annak kapcsán jutott az eszembe, hogy a hétvégén a Hannoverben játszó Huszti Szabolcsunkat "túlzott gólörömért" kiállította a játékvezető. Huszti adott gólpasszt, rúgott két gólt és nyert a csapata a Bremen ellen. Szabolcs a győztes gólt a 90. perc után lőtte: ollózva. A miskolci születésű 10-es eztán levette a mezét, és kirohant a hannoveri szurkolókhoz, akik megőrültek. Azt gondolnák, hogy a játékvezető is. Pedig ő nem, "csak" betartotta a szabályokat: mezlevétel egy sárga, kerítésre mászás még egy sárga. Egy sárga, meg egy sárga, az pedig ugye piros kártya. Hát így essen a labdarúgó abba a gödörbe, amit "túlzott gólörömnek" neveztek el azok, akik valószínűleg a büdös életben nem fociztak, nem hogy gólt nem lőttek.

Husztinak azonban nincs oka az aggodalomra! Ha így folytatja, akkor remélhetőleg leigazolja a Manchester United. Angliában aztán egy-egy ilyen csodás alakítás után csak egy sárgát kapna. Lévén, arrafelé nincs már kerítés...

- Juhász-Léhi István -