Sárospatak hírei

2017.12.09. 16:38

Bűnbánat és örvendezés Sárospatakon

Sárospatak - Három lila és egy rózsaszín gyertya található a hagyományos adventi koszorún.

Sárospatak - Három lila és egy rózsaszín gyertya található a hagyományos adventi koszorún.

A hívők mellett a nem vallásos emberek is tudják, hogy az adventi időszakot éljük, de nem mindenki van tisztában azzal, ez mit is jelent.

Az Úr eljövetele

– Az advent a katolikus egyházban a karácsonyt megelőző böjti időszaknak, előkészületi időszaknak a neve – mondja dr. Szabó Irén, a sárospataki Szent Erzsébet Társaság vezetője. ­– A szó maga az Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből rövidült le. Ez maga is jelzi, az advent az eljövetel, a várakozás Jézus Krisztus megszületésére.

A szó maga az Úr eljövetele kifejezésből rövidült le." Dr. Szabó Irén

Ez a várakozási időszak a kereszténység kezdeteitől napjainkig időben és a hozzá kapcsolódó szokásaiban is nagy változásokon ment keresztül. Kezdetben az advent egy 40 napos időszak volt. Ennek tanúbizonysága Szent László királyunk törvényeiben is megtalálható, ahol megfogalmazzák, hogy a Karácsony és a Húsvét előtti időszakot 40 napos böjt jelzi meg és azok a hospesek, vagyis betelepültek, akik ezt nem tartják be, azokat elűzik az országból. Majd csak a Tridenti zsinat után változik meg, és Márton nap helyett a böjt András napot követően indul el november végén és ez általában négy vasárnapot foglal magába. Ebben az évben a naptár úgy forogta, hogy a negyedik vasárnap éppen Karácsony szent estéje.

Adventi szokások

Az adventi időszakhoz számtalan szokás is tartozik.

– Az egyik legismertebb, és nem csak a vallásos-, hanem a profán életben is a elterjedt szokás az adventi koszorú készítése és az adventi gyertyák gyújtása – mondja dr. Szabó Irén. – Az adventi koszorú készítésének szokása a 19. század közepére nyúlik vissza. Az első adventi koszorút Johann H. Wichern evangelikus lelkész készítette, a leírások és a hagyomány szerint 1840-ben. Ez egy nagy szekérkerék volt, amire 40 gyertyát helyezett el és a templomba érkező hívők minden nap meggyújtottak egyet-egyet, a templomot pedig fenyőágakkal díszítették. Majd ebből alakult ki az, hogy a keretet díszítették és így ebből koszorú lett. Magyarországon mintegy 100 évvel később az 1930-as évektől ismerjük az adventi koszorú készítésének szokását négy gyertyával. Ez a négy gyertya a négy vasárnapot jelképezi. A gyertya színe is meghatározott. Ez nem lakásdísz és nem dekoráció, ezért a négy gyertyából három lila és egy rózsaszín. A lila a katolikus egyházban hagyományosan a böjtnek, a bűnbánatnak a színe. Ilyenkor nem csak a gyertya színe, az oltárterítő és a miseruháknak a színe is bűnbánatira változik, hasonlóképpen a Húsvét előtti 40 napos böjthöz. Az első két vasárnapon két lila gyertyát gyújtunk meg. A harmadik vasárnap – mivel már egészen közel vagyunk a Karácsonyhoz, ez az örvendező vasárnap, avagy gaudate vasárnap. Ez kicsit megmutatja a böjtben az embereknek a reménységet és egy kis erőt ad a további bűnbánati időszakhoz. Az utolsó, negyedik gyertya pedig szintén lila. A gyertyák színe nem egy önmagáért való dekoráció, hanem a liturgikus szokásokra, liturgikus rendre utal. Nyilván ma már azt látjuk, mindenféle színű és formájú gyertyákat lehet találni a boltokban, ami azt jelzi, hogy a vallásos tartalom egy kicsit kiveszik az adventi koszorúk mögül. Viszont a várakozás a Karácsonyra ezzel is megmarad, az igény arra, hogy az emberek készüljenek lélekben is ilyen apró kis cselekedetekkel, ez mutatkozik meg abban is, hogy az adventi koszorúk egyre több családban odakerülnek az asztalra és vasárnaponként meggyújtják a gyertyákat, tehát ilyen profanizált formában is az adventi koszorú a várakozásban, a Karácsonyra való felkészülésben segíti az embereket.

Dr. Szabó Irén még elmondta, Magyarországon a római katolikus mellett egy nagy számú görög katolikus felekezet is él, akik a mai napig az advent 40 napos időszakát tartják és náluk az adventi koszorút hat gyertya díszíti, összesen hat gyertyát gyújtanak meg a koszorún, így amíg a jelenkori hagyományok szerint a római katolikusok még csak holnap gyújtják a második gyertyát, addig a görög katolikusok az elmúlt vasárnap már a harmadik gyertyát gyújtották.

- ÉM-BG -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!