Eredményeinkre építhetjük jövőnket

Nemrég tartotta évértékelőjét a Vármegyeházán, többek között dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és a vármegye országgyűlési képviselői előtt. Előadásából kitűnt: tartalmas, sikeres éve volt a vármegyének.

– Igen, magam is azt gondolom, pedig a tavalyi esztendő sem gazdasági, sem külpolitikai szempontból nem volt egyszerű. Ezzel együtt vannak a vármegye fejlődése szempontjából fontos és kiemelkedő eredményeink, például a területfejlesztés és az ehhez kapcsolódó igazgatási, pályázat- és támogatáskezelési tevékenységeinkből, amelyek ma már egyes projektek, projektcsoportok szintjén is értelmezhetővé váltak, sőt, valósítottunk meg saját projekteket is, méghozzá kiváló eredményekkel. Az önként vállalt feladatok közül pedig a közösségépítést, a vármegyei identitás erősítését kell kiemelni, amelynek megvalósításához magunk pályáztunk forrásra.

 – Térjünk vissza az első nagy témakörhöz, a területfejlesztéshez. Az eredmények az előző fejlesztési időszakból valók, a jövőt pedig a következő időszak jelenti.

 – Annyiban igen, hogy a 2014–20-as időszak zárása folyamatban van, nagyrészt lezárult, tehát tekinthetünk rá úgy, mint eredményre. E szerint a vármegye önkormányzata a rendelkezésre álló TOP-os 136 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordította. Ebbe többek között beletartozott a 10,7 milliárd forint összköltségvetésű miskolci és vármegyei paktum, amely 5 év alatt 8500 fő képzési, munkabér- vagy munkábajárási támogatásához és több mint 6000 munkahely megtartásához járult hozzá. 

Ugyancsak TOP-os forrásból, 13 milliárd forint értékben fejlesztettük a vármegye üzleti infrastruktúráját. Úgy gondoltuk, a gazdaság és a foglalkoztatás mellett elengedhetetlen a lakókörnyezet, a szabadidős létesítmények fejlesztése, a magasabb színvonalú lakossági szolgáltatások biztosítása, hiszen ezt minden nagyobb befektető górcső alá veszi. Ezért száz település részesült 15,5 milliárd forint értékű támogatásban, amit bölcsődéje, óvodája felújításához használhatott fel. 3 milliárd forintot fordíthattak a települések orvosi rendelőik, egészségügyi szolgáltatásaik fejlesztésére. 161 kilométerrel növeltük a kerékpárút-hálózat hosszát, közel 10 milliárd forint értékben valósult meg közúthálózat-fejlesztés, valamint a vármegye 16 városában 5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, és 18,5 milliárd forint értékben a települési bel- és csapadékvíz-elvezetés fejlesztését is támogattuk. Ezekre az eredményeinkre építhetjük a jövőnket. Ennek pénzügyi forrását nagyrészt a 2021–27-es fejlesztési időszak TOP Plusz pályázatai biztosítják. A tavalyi évben már jelentek meg felhívások ehhez az új fejlesztési időszakhoz kapcsolódva, amelyre több mint 500 pályázat érkezett, az Irányító Hatóság év végén 128 pályázat esetében már előleget is kifizetett a vármegyében. Ugyancsak a TOP Pluszhoz kapcsolódik, hogy konzorciumvezetőként projektpartnereinkkel – a Vármegyei Kormányhivatallal és a BORA 94 Vármegyei Fejlesztési Ügynökségünkkel – folytatjuk a Foglalkoztatási paktumot, amely így továbbra is kulcsszereplő a vármegye munkaerőpiaci folyamatainak szabályozásában, a piaci igények teljesítésében. 

– Foglalkoztatás szintjén folytatódhat a megkezdett munka, de mit várhatunk összességében a TOP Plusztól?

– A 2021–27-es időszakban több mint 150 milliárd forint vármegyénk teljes forráskerete, vagyis a megelőző időszakhoz képest is több pénz jut helyi fejlesztésekre, például orvosi rendelők, bölcsődék felújítására vagy időseket érintő szolgáltatások korszerűsítésére. Emellett nagy hangsúlyt helyezünk például a természeti adottságokra épülő turisztikai-gazdasági beruházásokra, a megújulóenergia-termelésre, belterületi utakra vagy csapadékvíz-elvezető rendszerekre. Az évértékelőn mondta Oláh Gábor helyettes államtitkár úr: látszik, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hajója tudja, melyik kikötőbe tart. Az út végén vármegyénk az a hely, amelyet gyermekeink, unokáink szívesen választanak lakóhelyül, ahol a képzett fiatal szakemberek családot alapítanak, helyben maradnak, és bővül a vármegye lakónépessége.