Hirdetés

2022.09.22. 10:39

Tények és tévhitek a pánikbetegségről

A pánikbetegséggel kapcsolatban még mindig rengeteg tévinformáció és féligazság kering a köztudatban és az interneten.

Emiatt akadnak, akik nem is fordulnak orvoshoz, amikor észlelik magukon a tüneteket, hanem megpróbálják saját magukat kezelni, vagy egyszerűen nem is veszik komolyan a panaszokat. Holott a pánikbetegség a megfelelő módszerekkel ma már kiválóan gyógyítható.

Valóban civilizációs betegség?

A pánikbetegségre sokan hajlamosak úgy tekinteni, mint a modern, felgyorsult életvitel velejárójára. Egyes források szerint azonban már az ókorban is létezett, sőt, az akkori orvostudomány a tüneteit is pontosan körülírta.

Ők azonban még nem ismerték azokat a korszerű kezelési módszereket, amiket például a Swan Lake Központ intenzív terápiájában is alkalmaznak, hanem vízzel hígított bor fogyasztását javasolták a betegeknek. Elképzelhető, hogy ideiglenesen segített is…

Négyszáz évvel ezelőtt már az orvosi tankönyvekben is megjelentek a pániktünetek, bár akkor még a betegséget “melankóliás rohamnak”, “szívfóbiának” vagy “vegetatív neurózisnak” nevezték. A ma is alkalmazott “pánikbetegség” kifejezés 1964 óta használatos, így tehát kijelenthető, hogy a tévhitekkel ellentétben közel sem újkeletű problémáról van szó.

Nem minden roham jelent pánikbetegséget

A pánikrohamok alatt jelentkező rettegés, félelemérzet, szapora szívverés, remegés, mellkasi szorítás, émelygés voltaképpen az idegrendszer természetes reakciója a fokozott stresszel járó helyzetekre.

Abban az esetben tehát nem beszélhetünk pánikbetegségről, ha valaki a fenti tünetekkel reagál, amikor megtudja, hogy mondjuk egy családtagját autóbaleset érte, vagy egy olyan fontos vizsga előtt áll, ahol igen nagy a tét.

A pánikbetegség fontos jellemzője, hogy a rohamok kiváltó ok nélkül, hirtelen a semmiből törnek elő. Egy pánikroham lecsaphat akár akkor is, amikor egy napfényes kertben üldögélve hallgatjuk a madárcsicsergést, nem fenyeget semmiféle veszély, és nincs okunk stresszelni sem. 

A betegeket pedig gyakran nemcsak maguk a rohamok kínozzák, hanem az attól való félelem is, hogy vajon mikor és hol jön majd a következő.

A pánikbetegség kezelése kétféle módszerrel igazán hatékony

A terápia fókuszában a rosszullétek hátterében álló okok feltárása kell legyen, de az aktuálisan kialakult heves tüneteket is fontos csökkenteni.

Sokan azért nem akarnak a tüneteikkel orvoshoz fordulni, mert attól félnek, hogy ott majd “teletömik őket nyugtatókkal”. A gyógyszerek alkalmazása valóban kulcsfontosságú lehet a gyógyuláshoz, de a készítmény típusát és adagolását az orvos mindig személyre szabottan határozza meg, és a cél az, hogy egy idő után el lehessen hagyni őket.

Amint világossá válik ugyanakkor, hogy mi “mozgatja” a rohamokat, azok lassan csillapodnak majd megszűnnek - éppúgy, ahogy a szálkát eltávolítva a seb is elkezd gyógyulni.

A pánikbetegséget komolyan kell venni

Mivel a pánikbetegek két roham közt többnyire egészségesnek tűnnek, ezért a családjuk sokszor elbagatellizálja a dolgot, azzal vádolják, hogy mindez csak “hiszti”, vagy beképzeli a tüneteit.

Pedig a pánikbetegséget nem szabad félvállról venni, hisz kezeletlenül súlyossá is fajulhat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában