Greenwashing – Nem minden zöld, ami annak látszik

A Gazdasági Versenyhivatal meghatározása szerint a „greenwashing”, vagy zöldre mosás kifejezés arra utal, amikor a vállalkozások olyan marketing- vagy PR-stratégiát alkalmaznak, amely az adott céget környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében.

Ezek a megtévesztő zöld kampányok már évtizedek óta problémát jelentenek nem csak a környezetvédők és a fogyasztók, de a környezettudatos cégek számára is, akik valóban törekszenek a környezet védelmére. De milyen árulkodó jelei vannak a zöldre mosásnak?

Szembetűnő példa lehet a feltűnően zöld színű csomagolás, felirat, az állatokat, természetet ábrázoló fotók használata. Hiszen ha valóban elsődleges szempont lenne a környezetkímélő csomagolás alkalmazása, azt sokkal egyszerűbb, letisztultabb dizájnnal, akár újrahasznosított anyagokból is le lehet gyártani.

Napjainkban igen felkapott kifejezések, szlogenek például a „bio”, „kizárólag természetes alapanyagokból”, „fenntartható”, „újrahasznosított anyagból”, stb. Ezek a kijelentések azonban sok esetben félrevezetőek, hiszen az adott kifejezések jelentése nehezen körülhatárolható, tág keretek között mozog. Maga a termék vagy a csomagolása tartalmazza az újrahasznosított anyagot? A komposztálás esetén fontos, hogy a termék a háztartásban valóban lebomlik komposzttá, vagy csak ipari körülmények között? Illetve egészében, vagy csak egy hányada?

Számos esetben olyan állításokat használnak, melyek helytállósága nehezen bizonyítható, semmilyen alátámasztó anyag, dokumentáció nem érhető el. Készült tanúsítvány ez erre jogosult, minősítő hatóság által? Ha igen, mikor? A korábban bevizsgált termék, gyártási technológia jelenleg is megfelel a követelményeknek?

Találkozhatunk olyan esettel is, amikor irreleváns információkat, vagy csak környezetbarát tulajdonságokat emelnek ki a reklámok során. A termék előállítása kevesebb vízfelhasználást igényel? De ez hogy befolyásolta az előállításhoz szükséges energiaszükségletet? A CO2 kibocsátással kapcsolatban fontos, hogy a termék teljes életciklusát vegyük figyelembe. Vajon releváns ezen jelző használata, amikor törvényi előírások miatt kényszerül a gyártó ezek csökkentésére?

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy attól, hogy egy alapvetően környezetszennyező vállalat részt vesz különböző környezetvédelmi szervezetek, rendezvények támogatásában, azzal nem csökkenti a saját környezetterhelő tevékenységét. Egyes esetekben ez is csak egy újabb greenwashing taktika. 

Tudatos vásárlóként tehát fontos odafigyelnünk, hogy az általunk választott termék és az azokat előállító cég valóban környezetbarát-e, nehogy egy megtévesztő zöld arculat, csak egy újabb zöldre mosás kampány áldozatai legyünk.

A ténylegesen környezetbarát működés megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szakember utánpótlás, amely környezetmérnök képzés elérhető a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán.

Ambrus Mária, tudományos segédmunkatárs

Márkus Izabella, tudományos segédmunkatárs

Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet