2024.11.30. 09:39
Volodimir Zelenszkij: mindent megteszek, hogy jövőre véget érjen a háború
1011. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Tolga Bozoglu
Volodimir Zelenszkij: mindent megteszek, hogy jövőre véget érjen a háború
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.
Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO "védőernyő" alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.
Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében "csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba".
Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború "forró szakaszának" - fogalmazott az ukrán államfő.
Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.
Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része.
Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború "forró szakaszának", akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, "mégpedig gyorsan".
Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.
Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy "ez a tűzszünet hol lenne". Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem jön vissza" újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő "azonnali" kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.
Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül.
Hozzátette: mindezek érdekében "nagy nyomást" kell gyakorolni Oroszországra.
Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától.
Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.
Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek.
Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből "egymástól eltérő hangok hallhatók".
Ukrán hírszerzés: orosz radarrendszerekre mértek csapást a Krímben
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres csapásokat mértek az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre - jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A hírszerzés a Telegramon kifejtette, hogy információik szerint egy Kaszta-2e2 típusú és két Podljot radar kapott találatot.
A Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alatti Bergyanszk város ukrán katonai adminisztrációja a Telegramon arról számolt be, hogy szombatra virradó éjjel robbanás volt a kikötővárosban, ami után a település több pontján megszűnt az áramszolgáltatás, és az internetelérésben is fennakadások voltak.
Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország az éjjel tíz csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, közülük nyolcat megsemmisítettek, egy eltűnt a radarról, egy pedig orosz megszállás alatti területre repült.
Mikola Lukasuk, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők önmegsemmisítő drónokkal és tüzérséggel támadták a régióbeli Nyikopol város térségét, aminek következtében egy ember meghalt, valamint lakóházak és villanyvezetékek rongálódtak meg.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a reggeli órákban robbanóeszközt dobott egy kisbuszra Herszon városában, amitől három nő és egy férfi repeszsérüléseket szenvedett.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon közölte, hogy ellátogatott Donyeck megyébe, ahol a régóta ádáz harcok sújtotta Pokrovszk és Kurahove térségében szolgálatot teljesítő egységparancsokokkal vitatta meg a harci helyzetet, és felmérte az alakulatok igényeit. Szirszkij emellett kitüntetéseket adott át a Magyar Madaraknak is nevezett, 414. különálló pilóta nélküli légirendszer-ezred katonáinak. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 172 katonai összecsapás volt a frontvonalakon, az orosz hadsereg fő támadóerejét a Donyeck megyei Pokrovszk, Kurahove és Vremivka térségére összpontosította.
A kijevi hadvezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 740 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 23 tüzérségi fegyvert és 42 drónt.
Észak-Korea biztosította Oroszországot további támogatásáról
Kim Dzsongün észak-koreai vezető Oroszország további támogatásáról biztosította a Phenjanba látogató Andrej Belouszov orosz védelmi minisztert.
Kimet az észak-koreai média idézte szombat reggel. Eszerint kijelentette, hogy a nyugati hatalmak az Egyesült Államok vezetésével kényszerítették arra a kijevi vezetést, hogy hosszú hatótávolságú rakétával támadja Oroszország területét.
A koreai vezető a támadást „a konfliktusba történő közvetlen katonai beavatkozásnak” nevezte, ami annyit jelent, hogy Oroszország csak az önvédelemhez való jogát gyakorolja, és jogosult határozott lépésekkel megfizettetni az ellenséges erőkkel az árat.
Észak-Korea változatlanul támogatja az Oroszországi Föderáció politikáját, hogy megvédje a szuverenitását és területi épségét a hegemóniára törekvő imperialistáktól - olvasható a sajtójelentésben.
Előzőleg Andrej Belouszov észak-koreai kollegájával, No Kvangcsollal találkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint, és hangsúlyozta, hogy kiterjesztik a két hadsereg közötti hadászati és harcászati együttműködést.
Dél-koreai és amerikai becslések szerint Észak-Korea több mint tízezer katonát küldött Oroszországba. Egyesek már részt vesznek az ukrajnai határ mellett fekvő Kurszki területen folyó összecsapásokban, ahová az ukrán erők augusztus 6-án törtek be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországba érkező észak-koreai katonák száma akár százezerre is nőhet. Szöuli értesülések szerint Phenjan nehézfegyvereket, köztük önjáró lövegeket és rakéta sorozatvetőket is szállít Moszkvának.
Kim és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban írt alá megállapodást a két ország kölcsönös katonai segítségnyújtásáról.
A pénteki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába