2024.11.17. 09:21
Rakétatámadás érte Kárpátalját
998. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltók dolgoznak Mykolaivban egy dróntámadás után 2024. november 17-én
Forrás: AFP
Kreml: hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump beszélt egymással
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában.
Egy hete a The Washington Post amerikai napilap és a Reuters hírügynökség is azt állította, hogy Putyin és Trump kapcsolatba lépett egymással.
„Ez egy rejtélyes történet. Maga a kiadvány (a The Washington Post) azt állítja, hogy vasbeton szilárdságú megerősítéssel rendelkezik, hogy ez a beszélgetés megtörtént. És hogy enélkül nem adták volna ki ezt a közlést. Eszerint ezt valaki megerősítette nekik amerikai részről. Hogy mi volt a célja annak, aki ezt megerősítette? Vagy talán tapasztalatlanságból, tudatlanságból erősítette meg? Nehéz ezt megmondani. De a tény, az tény marad: ez nem több, mint egy hírlapi kacsa” – mondta a szóvivő.
Peszkov szerint lesznek kapcsolatfelvételek az Egyesült Államok és Oroszország között, de hogy mikor, azt lehetetlen előre megmondani.
Közölte, hogy nem folynak előkészületek egy Putyin és Trump közötti megbeszélés tető alá hozására, de ha mindkét fél szükségesnek érzi, akkor gyorsan meg lehet szervezni egy ilyet.
Kiért arra is, hogy néha „nagyon dinamikus események történnek”, és az állami vezetők hirtelen megváltoztatják a menetrendjüket. Ezt a két vezető között az amerikai fél által kezdeményezett, majd lemondott, teljeskörű kétoldalú megbeszéléssel kapcsolatban mondta, amelynek 2017-ben a vietnami APEC-csúcstalálkozó alkalmából kellett volna megtörténnie. Putyin és Trump végül csak „talpon” tudott rövid eszmecserét folytatni.
Peszkov Trumpot „meglehetősen impulzív” politikusként és államférfiként jellemezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy ő a természeténél fogva üzletember, aki mindenben megpróbál alkut kötni. Úgy vélekedett, második hivatali ideje alatt a megválasztott amerikai elnök keze kevésbé lesz megkötve, mint az elsőben, mert a szenátus és a képviselőház is republikánus ellenőrzés alá kerül, de, mint mondta, „politikai rövidlátás” lenne túlzott elvárásokat táplálni az Oroszországgal kapcsolatos politikáját illetően.
Trump első elnökségét az orosz elnöki szóvivő „túlságosan ellentmondásosnak” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából. Emlékeztetett rá, hogy egyfelől meglehetősen intenzív kommunikáció volt a két vezető között, akik között négy év alatt 19 telefonbeszélgetés és hat személyes találkozó történt, és hogy annak idején Trump azt mondta, ki fog jönni Putyinnal, hogy kedvező üzemmódba fogják helyezni a kétoldalú kapcsolatokat. A szóvivő ugyanakkor rámutatott, hogy Trump nem tudott kilépni Oroszország stratégiai feltartóztatásának alapállásából, amelyet Barack Obama demokrata amerikai elnök alakított ki korábban.
Peszkov felidézte, hogy
a mély nézeteltérések ellenére Moszkva és Washington szakértői kapcsolatokat tartott fenn Szíria és a Közel-Kelet ügyében, sikerült újraindítani a terrorizmus elleni közös csoport munkáját is, a kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig közel 30 milliárd dollár volt,
ami, mint mondta, „nem rossz”.
Peszkov ugyanakkor rámutatott, hogy az amerikai kongresszus éppen Trump alatt ismerte el hivatalosan is Oroszországot az Egyesült Államok ellenfeleként, akkor kezdték el korlátozni a banki tranzakciókat, és foglaltak le „teljesen törvénytelenül” az Egyesült Államokban orosz diplomáciai tulajdont.
„Egyfelől újból felvettük a párbeszédet a hadászati kérdésekről. Mi is lehetne ennél fontosabb? Újraindítottuk a párbeszédet, megvoltak az első próbálkozások, és a folyamat elindult. Ugyanakkor Trump alatt az USA olyan lépéseket enged meg, amelyek egyszerűen a hadászati stabilitás rendszerének szétverését célozzák. Kilépnek a rövid és közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződésből” – hangsúlyozta Peszkov.
Ukrajnát az Egyesült Államok eszközének nevezte az Oroszország elleni harcban.
„A tárgy pedig mi vagyunk, amelyet megpróbálnak feltartóztatni, és amelyre, mint bejelentették, stratégiai vereséget akarnak mérni” – mondta Peszkov.
A Putyin és az Olaf Scholz német kancellár közötti pénteki, két év szünet után létrejött telefonbeszélgetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy „csak üdvözölni lehet a német vezetés politikai akaratát az Oroszországgal való párbeszéd újrafelvételére”. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél többször is nyitottságot mutatott a tárgyalásra.
Amennyire tudom, meglehetősen tárgyszerű megbeszélés volt, részletes és meglehetősen őszinte, mert a felek kölcsönösen kifejtették álláspontjukat
– mondta Dmitrij Peszkov.
Orosz ellenzékiek tüntettek Berlinben
Ismert orosz ellenzékiek vezetésével tartottak tüntetést vasárnap Berlinben, a megmozdulás résztvevői egyebek között bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború miatt és demokráciát követeltek Oroszországban.
Fotó: Sergei Stroitelev / Forrás: Anadolu via AFP
Az embereket Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye vezette, Ilja Jasin és Vlagyimir Kara-Murza – fogolycsere útján kiszabadult – orosz ellenzékiek oldalán.
A Brandenburgi kapun is áthaladó menet várhatóan az orosz nagykövetségig vonul majd.
A menet követeli az orosz csapatok haladéktalan kivonását Ukrajnából, Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélését háborús bűnösként, valamint minden politikai fogoly elengedését Oroszországban
– áll a tüntetők közleményében.
Jasin saját korábbi közleményében úgy fogalmazott, hogy a tüntetés célja megmutatni a világnak, hogy „van egy békés, szabad és civilizált Oroszország”.
Energetikai létesítmények és repülőterek támadásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Tömeges csapást mértek reggel az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
Emellett az orosz taktikai légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi erők, valamint drónok katonai repülőterek infrastruktúráját, gázkitermelő telepeket, a hadiipar szempontjából fontos energetikai objektumokat, valamint egy drónraktárt támadtak a beszámoló értelmében.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Ukrajna-szerte 63 objektumot talált el a vasárnap reggeli rakéta- és dróntámadás. Közölte, hogy Odesszában és Ivano-Frankivszk megyében az energiahálózatot, Krivij Rihben egy hadfelszerelést tároló raktárt és egy üzemanyagszállító szerelvényt, a Lviv megyei Sztrijben pedig egy katonai repülőteret ért csapás.
Azt állította, hogy Mikolajivban egy tengeri drónokat összeszerelő üzemet ért támadás, amely 12 katonát is megölt, mintegy harmincat pedig megsebesített, köztük külföldieket is. Lebegyev szerint a támadás idején a létesítményben helyi alkalmazottak mellett angolul beszélő hadmérnökök tartózkodtak.
A tisztségviselő azt mondta, hogy az Odessza megyei hatóságok október 14-től külföldiek számára korlátozták a Fekete-tenger partvidékének megközelítését.
A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, Kurszk irányában pedig mintegy 320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel hat lőszerraktárt, egy tengeri és egy légi lőszerraktárt, négy harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel gyártmányú 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők két rakétáját, továbbá 108 repülő drónt és négy legénység nélküli motorcsónakot a Fekete-tenger északnyugati részén.
A moszkvai katonai tárca szombaton a donyecki régióban lévő Lenyinszkoje (ukránul: Verhnyoelancsik) és Makarivka elfoglalásáról tett bejelentést.
Kurszk irányában a vasárnapi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy német Marder gyalogsági harcjárművet és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 33 250 embert, 213 harckocsit, 137 gyalogsági harcjárművet, 115 páncélozott személyszállító járművet, 1171 páncélozott harcjárművet, 954 gépkocsit, 285 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
Az oroszok meghiúsítottak egy ukrán kitörési kísérletet
Vasárnap délután a tárca arról számolt be, hogy a kurszki régióban lévő Olgovszkaja Roscsánál az orosz Észak csoportosítás meghiúsította bekerített ukrán csapatok kitörési kísérletét. A beszámoló értelmében hajnalban 15-20 fős csoportok próbáltak meg áttörni, ám az ukrán fél végül több mint 80 halottat és mintegy 40 sebesültet veszített, 24 katonája pedig megadta magát.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet oltotta ki Julija Kuznyecova, a Kurszk megyei Narodnaja Gazeta című lap főszerkesztőjének életét. A drón egy rendőrségi személyautót talált el, amelyben Kuznyecova mellett az újság elektronikus tördelője és egy rendőr ült, ők mindketten megsebesültek.
A Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerkesztősége felszólította az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO), hogy főigazgatójának, a francia Audrey Azoulay-nek az újságírók biztonságáról és a büntetlenség problémájáról szóló, 2022-2023-ra vonatkozó zárójelentésébe foglalják bele az orosz média képviselőinek halálára és sebesülésére vonatkozó adatokat is. A jelentést november 21-22-én terjesztik Párizsban az UNESCO Nemzetközi Kommunikációfejlesztési Programjának kormányközi tanácsa elé. A tervezetben ugyanakkor nem történik említés az említett időszakban életüket vesztett és megsérült orosz újságírókról.
Az udmurtfödi Izsevszkben dróntámadás tüzet okozott egy, a hivatalos közlemény által meg nem nevezett üzemben. A létesítmény egyik alkalmazottja könnyebben megsebesült.
Olaf Scholz: változatlan az orosz elnök álláspontja
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Scholz a brazíliai G20-csúcsra indulva a berlini repülőtéren adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: fontos volt Putyin tudtára adni, nem számíthat arra, hogy a Nyugat feladja a kijevi vezetés támogatását.
A német kancellár tekintettel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson beszélt arról is, hogy nem lenne jó, ha Washington rendszeres kapcsolatban állna Putyinnal, európai vezetők pedig nem.
A beszélgetés ugyan nagyon részletekbe menő volt, de annak felismeréséhez járult hozzá, hogy vajmi kevés változott az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézeteit illetően, és ez nem jó hír
– hangoztatta Scholz, hozzátéve, hogy az ukrán vezetés továbbra is számíthat Németország segítségére.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
Mint mondta, továbbra is érvényes az az alapvetés, hogy Ukrajna nélkül nem születhet döntés Ukrajna jövőjét illetően. Kijelentette, hogy Németország továbbra is a kijevi kormányzat legnagyobb támogatója az EU-n belül. „Leszállítjuk, amit ígértünk” – fűzte hozzá.
A hadsereg kész lelőni a Lengyelország irányába repülő rakétákat
Amennyiben az Ukrajna elleni orosz támadások során valamelyik rakéta Lengyelország irányába repülne, a hadsereg kész lelőni – jelentette ki Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes vasárnap a Polsat News kereskedelmi hírtelevízióban.
Tomczyk annak kapcsán nyilatkozott, hogy vasárnapra virradóra Oroszország masszív légitámadást indított Ukrajna ellen.
A miniszterhelyettes megerősítette: a történtek miatt vasárnap hajnalban Lengyelország keleti határa térségében ismét járőrözést tartott két lengyel és két amerikai vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép.
Az akció még a reggeli órákban véget ért. Az Ukrajna elleni légitámadások idején a lengyel vadászgépek korábban is járőrözést végeztek az ország keleti részében.
Tomczyk aláhúzta: a tárcája a vasárnapi készültség során folyamatos kapcsolatban volt a lengyel hadsereg parancsnokaival, valamint az ukrán partnerekkel is.
Az orosz támadás a lengyel határtól több tíz kilométerre fekvő célpontokat is érte – mondta el. Kérdésre válaszolva közölte: vasárnap nem állt fel annak kockázata, hogy valamelyik rakéta Lengyelország felé repülne.
„Viszont készen álltunk erre is” – tette hozzá. Maciej Klisz altábornagy, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, valamint a lengyel kormány álláspontja az, hogy „amennyiben egy rakéta történetesen Lengyelország felé repülne, lelőnék” – jelentette ki.
Az ukrajnai háború kitörése óta többször történt, hogy orosz légieszközök hatoltak be a lengyel légtérbe. Márciusban például a nyugat-ukrajnai Lviv megyét érte rakéta- és dróntámadás, és közben az egyik manőverező robotrepülőgép 39 másodpercig volt a lengyel légtérben, amelybe mintegy 1-2 kilométer mélységben hatolt be.
A vasárnapi légitámadást Donald Tusk lengyel kormányfő is kommentálta az X-en. „Telefonbeszélgetésekkel senki sem állítja le a háborút” – utalt a lengyel politikus Olaf Scholz német kancellárnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pénteken folytatott telefonbeszélgetésére.
„Az éjjeli támadás – a háború során az egyik legnagyobb – bebizonyította, hogy a telefondiplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat által Ukrajnának nyújtandó támogatást” – fogalmazott Tusk.
A lengyel kormányfő még pénteken az X-en azt írta: Scholz telefonon tájékoztatta őt a Putyinnal folytatott beszélgetés tartalmáról. Tusk akkor „elégedettséggel fogadta”, hogy az orosz elnökkel beszélve a német kancellár „nemcsak hogy egyértelműen elítélte az orosz agressziót, hanem megismételte a lengyel álláspontot: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”.
A honvédelmi miniszter is reagált a Kárpátalját ért támadásra
Magyarország honvédelmi minisztere a közösségi oldalán reagált a Kárpátalját érintő hajnali támadásra.
Folyamatosan figyeljük a helyzetet, a radarmegfigyelést magasabb szintre emeltük, a NATO és a nemzeti légi készenléti szolgálat készenlétben áll
– emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette, hogy a magyar kormány továbbra is a mielőbbi tűzszünet megvalósításán dolgozik, amely minden magyar biztonságát garantálni tudja.
Szijjártó Péter: fokozni kell a béketörekvéseket
A Kárpátalját ért rakétacsapás után Szijjártó Péter közösségi oldalán arról írt, hogy a megyei kormányzó tájékoztatása szerint nincsenek sérültek és áldozatok. A béketörekvéseket ugyanakkor fokozni kell, mert minden nap újabb pusztítással jár.
Menczer Tamás: a kárpáraljai magyarokat meg kell védeni a háborútól |
Észak-Korea Moszkva tűzerejét erősíti
Észak-Korea katonák mellett nehéztüzérségi eszközöket is küldött Oroszországnak. A Financial Times beszámolója szerint Moszkva ezeket egy ellentámadáshoz akarja felhasználni az oroszországi Kurszk térségében.
Moszkva egyre inkább számít Észak-Korea támogatására az ukránok elleni háborúban. Egy médiajelentés szerint a phenjani vezetés nehéztüzérségi eszközöket szállít szövetségesének az Ukrajna elleni harchoz, írja a Tagesschau.
Állítólag csaknem ötven észak-koreai gyártmányú önjáró tarack és húsz rakétavető érkezett Oroszországba az elmúlt hetekben
– írta a Financial Times ukrán titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva.
Észak-Korea legnagyobb hatótávolságú fegyverei az oroszországi Kurszk közelébe érkeztek, hogy támogassák az orosz ellentámadást a megszálló ukrán egységekkel szemben. A „Koksan” tarackokat néhány nappal ezelőtt egy orosz vasútállomáson láttak, amelyek akár 50 kilométeres hatótávolsággal is rendelkeznek.
Rakétatámadás érte Kijevet és több ukrán várost
Oroszország az egyik legnagyobb légitámadást indította békés ukrajnai célpontok ellen vasárnap hajnalban – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett közleményében azt írta, hogy Oroszország mintegy 120 rakétát és kilencven drónt indított Ukrajna ellen a vasárnapi légitámadás során.
Az ellenség célpontja az energetika infrastruktúránk volt Ukrajna-szerte. Sajnos, a támadás és a repeszek károkat okoztak
– tette hozzá.
A támadások legsúlyosabb következményei Kijevben voltak. Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere arról számolt be, hogy a Pechersk negyedben egy ötemeletes lakóház negyedik szintjén tűz keletkezett, miután drónok törmelékei hullottak az épületre. Egy ember súlyosan megsérült és kórházba szállították, egy másik sérültet a helyszínen láttak el.
Detonációk hallatszottak Kijevben és több ukrajnai városban is vasárnap az augusztus óta legsúlyosabb orosz légitámadásban, és a tél beálltával energetikai létesítményeket támadtak – közölték ukrán vezetők.
„Újabb heves támadás folyik az elektromos hálózat ellen. Az ellenség áramtermelő és továbbító létesítményeket támad Ukrajna-szerte” – írta a Facebook közösségi portálon az energiaügyi miniszter. Előzőleg Herman Haluscsenko a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt is írta, hogy a támadások miatt több helyen le kellett kapcsolni az áramszolgáltatást.
Az éjszaka folyamán a fővárosban a drónokat ártalmatlanító légvédelmi tüzet lehetett hallani. Több erőteljes detonáció hallatszott a főváros központjában, a reggeli órákban pedig folytatódott a rakétatámadás.
Egyelőre nem ismert, mekkorák a károk. A DTEK ukrán áramszolgáltató szerint vasárnap Kijevben, valamint Kijev, Donyeck és Dnyipropetrovszk megyékben állt le az áramszolgáltatás. Több helyen elővigyázatosságból kapcsolták ki a szolgáltatást a nagyobb károk megelőzésére.
Az északnyugat-ukrajnai Volhínia megyében a hatóságok belejelentették, hogy károkat szenvedett az energiahálózat, de további részleteket nem közöltek.
A déli-ukrajnai Mikolajiv megyében két ember meghalt egy éjszakai dróntámadásban
– közölte a megyei kormányzó. Robbanások hallatszottak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében és a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában is - közölték szemtanúk. További detonációkról számoltak be a déli Krivij Rih és a nyugati Rivne megyében is.
Oroszország az egyik legnagyobb légitámadást indította, drónokkal és rakétákkal támad békés városokat, alvó civileket és létfontosságú infrastruktúrákat
– mondta Andrij Szibiha külügyminiszter.
A miniszter szerint a moszkvai légicsapás „őszinte válasz” azoknak a vezetőknek, akik kapcsolatba léptek Vlagyimir Putyinnal. Olaf Scholz német kancellár pénteken – 2022 vége óta először – telefonon hívta fel az orosz elnököt.
Az ukrán légierő közölte, hogy az orosz erők országszerte lévő célpontokra robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták tucatjait lőtték ki, a támadásban hadászati bombázók is részt vettek. Ezt megelőzően Oroszország több tucatnyi harci drónt vetett be.
Az ukrán légierő felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak óvóhelyre.
Oroszország legutóbb augusztus 26-án indított nagyszabású rakétatámadást Ukrajna ellen, amikor ukrán tisztségviselők közlése szerint több mint 200 drónt és rakétát lőttek ki az ország különböző pontjain található célpontokra. Akkor hét ember halt meg.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából szombaton
Az ukrán–magyar határszakaszon 5182-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4985-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A szombati eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
