Ukrán válság

2024.09.26. 08:40

A donyecki Ukrajinszk elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

946. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

Az orosz védelmi minisztérium által 2024. szeptember 25-én közreadott képen orosz tüzérek Pion önjáró lövegükhöz visznek lövedéket, hogy az ukrán állásokat lőjék egy nem megnevezett helyen

Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

A donyecki Ukrajinszk elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ukrajinszk települést - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a korábban 10 500 lakosú városban az előzetes becslések szerint másfél-háromezer civil maradhatott, akiknek az orosz hadsereg most segítséget nyújt.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 13 az orosz erők által visszavert ellentámadások száma, Kurszk megyében pedig egy ellentámadási és három - a határon át tervezett - betörési kísérletet hiúsítottak meg. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem 2300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 340.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több, a hadiipart ellátó energetikai létesítményt, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, 12 tábori lőszerraktárt, valamint két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, öt darab 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy nagy hatótávolságú Neptun irányított rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 45 drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti "mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora" a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy támadás érte a Hmelnyickij megyei Sztarokosztjantyiniv repülőterét, ahol amerikai F-16-os vadászgépek állomásozhattak.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 12 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 17 400 embert, 130 harckocsit, 62 gyalogsági harcjárművet, 95 páncélozott személyszállító járművet, 824 páncélozott harcjárművet, 525 gépkocsit, 142 tüzérségi löveget és 31 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben hat tűzoltó sebesült meg ukrán tüzérségi csapás következtében.

Katar moszkvai nagykövetségén csütörtökön Oroszország kilenc gyermeket adott át ukrajnai rokonainak. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman elmondta, hogy a csoportban nyolc 12 és 17 év közötti fiú és egy 17 éves lány volt. Többen közülük a nagyszüleiknél tartózkodtak Oroszországban.

A Kommerszant gazdasági napilap szerint szerdán szintén katari közvetítéssel négy, az ukrán fél által átadott gyermek tért vissza Oroszországba. A lap szerint eddig 62 családból összesen 80 gyermeket egyesítettek ukrajnai és harmadik országbeli rokonaival, 13 gyermek pedig oroszországi családjához tért vissza.

Lvova-Belova szerint még 18 gyerek vár az oroszországi rokonságával való újraegyesítésére. Közülük nyolcan Európában vannak: Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában. Az orosz gyermekjogi ombudsman szerint Ukrajnával könnyebb tárgyalni ebben a kérdésben, mint az uniós országokkal.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a RIA Novosztyi hírügynökségett, hogy eddig 785, Ukrajna oldalán harcoló külföldi "zsoldos" ügyében nyújtott be vádiratot a bíróságra.

Kreml: jelentős államok is részesei voltak a csővezetékek felrobbantásának

Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában” - mondta Peszkov.

A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.

Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens második évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket. Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a következményektől a transzatlanti együttműködést.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlatok felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát. Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.

Az orosz politikus azt mondta, hogy az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.

„A gáz ma 84 százalékkal drágább a NSZK állampolgárai számára, mint korábban” – tette hozzá az Állami Duma elnöke.

Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. Rámutatott, hogy a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.

Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette. Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről.

A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz RIA Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.

Orbán Balázs: Magyarország békepárti álláspontja sziklaszilárd

Magyarország békepárti álláspontja sziklaszilárd volt, szilaszilárd ma is és a háborúpárti nyomásgyakorlás ellenére az lesz a jövőben is - szögezte le a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött videójában csütörtökön.

Orbán Balázs azt mondta, a politikában sajnos igen gyakori, hogy megpróbálják az ember szavait kiforgatni, ezért - mint fogalmazott - szeretne ezzel kapcsolatban néhány dolgot tisztába tenni.

1956 hősei nemzeti hősök, az ő emlékük szent és sérthetetlen, 1956 hőseinek igazuk volt és helyesen cselekedtek – hangsúlyozta, hozzáfűzve: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy "sajnos immár két és fél éve minden nap a háborúpárti propaganda nyomása alatt állunk".

Ez a háborús propaganda pedig nem riad vissza semmitől, még attól sem, hogy 1956 hőseinek emlékét megpróbálja összekeverni az orosz-ukrán háborúval és a fronton történtekkel – mondta.

Ez a háború azonban nem a mi háborúnk és bár itt van a szomszédunkban, mi nem kívánunk ennek a konfliktusnak a részesei lenni

 – hangoztatta közösségi oldalán Orbán Balázs.

Kreml: a barátságtalan országoknak szánt jelzés az orosz nukleáris doktrína módosítása

A barátságtalan országoknak szánt jelzés Oroszország nukleáris doktrínájának módosítása – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újágíróknak.

Ez egy olyan jelzés, amely a következményekre figyelmezteti ezeket az országokat, arra az esetre, ha részt vennének egy országunk elleni támadásban különböző, nem feltétlenül nukleáris eszközökkel

 – mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov azt hangoztatta, hogy „a józanul gondolkodó államfők” már korábban felismerték Putyin kijelentéseinek komolyságát, egy ilyen „példátlan konfrontáció” közepette, amelyet szerinte a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozása idézett elő. Mint mondta, az egész világ tudatában van Oroszország nukleáris potenciáljának és ezen eszközök elrettentő szerepének.

A szóvivő úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris elrettentés kiigazítása” zajlik Moszkvában, amely figyelembe veszi az ország határai mentén kialakult feszültségeket. Az orosz nukleáris triádot a nukleáris elrettentés garanciájának nevezte.

Peszkov kifejtette, hogy a nukleáris doktrínát két dokumentum taglalja: a katonai doktrína, és „Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén” című dokumentum. A második dokumentumhoz az elnök előző nap fogalmazta meg a kiigazításokat, ezek közzétételéről később döntenek.

A Kreml szóvivője egy későbbi időpontra ígérte annak bejelentését is, hogy mely országokra terjed ki az orosz nukleáris elrettentés. Peszkov arra a kérdésre reagált így, hogy vajon ez érinti-e Ukrajnát és a NATO új tagállamait.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanácsnak a nukleáris elrettentésről szóló ülésén bejelentette „Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén” című dokumentum aktualizálását. Elmondta, hogy bármely nukleáris fegyverekkel nem rendelkező állam Oroszország elleni agresszióját, amelyet egy atomhatalom támogat, Moszkva kettejük közös támadásának fogja tekinteni. Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket vessen be, egyebek között akkor is, ha az ellenfél hagyományos fegyverekkel hoz létre kritikus fenyegetést az ország szuverenitására nézve.

Enerhoatom: vészesen megközelítette egy orosz drón a rivnei atomerőművet

Egy orosz csapásmérő pilóta nélküli járművet rögzítettek az éjjel, amint kritikusan alacsony magasságban repült el a nyugat-ukrajnai rivnei atomerőmű mellett – hozta nyilvánosságra az ukrán nukleáris létesítményeket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtószolgálata csütörtökön a Telegramon.

„Az orosz csapatok ismét veszélyt jelentenek az ukrán atomerőművek nukleáris biztonságára nézve” – fűzte hozzá az Enerhoatom. A vállalat hangsúlyozta, hogy senkinek nincs joga megsérteni a nukleáris és sugárbiztonsági alapelveket. Szeptember 22-én éjjel az ugyancsak nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőműnél észleltek egy közelben elhaladó orosz támadó drónt.

Az ukrán energetikai minisztérium a sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során végrehajtott orosz támadások miatt az ország 24 megyéjéből 11-ben – köztük a főváros, Kijev régiójában – áramkimaradások voltak.

Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője egy tévéműsorban közölte: hírszerzési adataik azt mutatják, hogy a közeljövőben megnövekszik az orosz rohamműveletek száma a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja térségében.

Az elmúlt 24 órában a front ottani szakaszán már öt támadás történt. Az elmúlt napok tendenciája alapján arra következtetünk, hogy a támadások száma növekedni fog, mert hírszerzési információink szerint orosz rohamcsapatokat vontak össze a Zaporizzsjától mintegy 150 kilométerre keletre fekvő Prijutne környékén. Az ellenség 25 könnyű gépjárművet kapott Oroszország déli katonai tartalékbázisáról. Vagyis ez azt jelzi, hogy támadásra készülnek

– fejtette ki a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök négyszemközti megbeszélést folytatott az Egyesült Államokban Keir Starmer brit miniszterelnökkel – hozta nyilvánosságra az ukrán elnöki iroda sajtószolgálata.

A brit politikus kifejezte meggyőződését, hogy a következő hetek és hónapok meghatározóak lesznek az orosz–ukrán háborúban.

Szavai szerint azért találkozott Zelenszkijjel, hogy megvitassák az Ukrajna előtt álló kihívásokat, és biztosítsa országa megingathatatlan támogatásáról.

A korrupciós és egyéb bűncselekmények során szerzett vagyonok azonosításáért, felkutatásáért és kezeléséért felelős ukrán állami ügynökség elárverezte a fogolycserével Oroszországba került ukrán üzletember-politikus, Viktor Medvedcsuk tizenegy nagyértékű karóráját. Az eladásból csaknem 3,3 millió hrivnya (31 millió forint) folyt be, amit hadikötvények vásárlására fordítanak.

Kreml: a barátságtalan országoknak szánt jelzés az orosz nukleáris doktrína módosítása

A barátságtalan országoknak szánt jelzés Oroszország nukleáris doktrínájának módosítása – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újágíróknak.

„Ez egy olyan jelzés, amely a következményekre figyelmezteti ezeket az országokat, arra az esetre, ha részt vennének egy országunk elleni támadásban különböző, nem feltétlenül nukleáris eszközökkel” – mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov azt hangoztatta, hogy „a józanul gondolkodó államfők” már korábban felismerték Putyin kijelentéseinek komolyságát, egy ilyen „példátlan konfrontáció” közepette, amelyet szerinte a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozása idézett elő. Mint mondta, az egész világ tudatában van Oroszország nukleáris potenciáljának és ezen eszközök elrettentő szerepének.

A szóvivő úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris elrettentés kiigazítása” zajlik Moszkvában, amely figyelembe veszi az ország határai mentén kialakult feszültségeket. Az orosz nukleáris triádot a nukleáris elrettentés garanciájának nevezte.

Peszkov kifejtette, hogy a nukleáris doktrínát két dokumentum taglalja: a katonai doktrína, és Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén című dokumentum. A második dokumentumhoz az elnök előző nap fogalmazta meg a kiigazításokat, ezek közzétételéről később döntenek.

A Kreml szóvivője egy későbbi időpontra ígérte annak bejelentését is, hogy mely országokra terjed ki az orosz nukleáris elrettentés. Peszkov arra a kérdésre reagált így, hogy vajon ez érinti-e Ukrajnát és a NATO új tagállamait.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanácsnak a nukleáris elrettentésről szóló ülésén bejelentette „Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén” című dokumentum aktualizálását. Elmondta, hogy bármely nukleáris fegyverekkel nem rendelkező állam Oroszország elleni agresszióját, amelyet egy atomhatalom támogat, Moszkva kettejük közös támadásának fogja tekinteni. Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket vessen be, egyebek között akkor is, ha az ellenfél hagyományos fegyverekkel hoz létre kritikus fenyegetést az ország szuverenitására nézve.

A fokozott orosz fegyverkezés veszélyeire figyelmeztetett a német védelmi miniszter Litvániában

A fokozott orosz fegyverkezés veszélyeire figyelmeztetett csütörtökön Boris Pistorius német védelmi miniszter a litván parlament előtt elmondott beszédében.

Tanúi lehetünk annak, hogy Oroszország milyen gyors ütemben fokozza a fegyvergyártást, és milyen nagy erőkkel bővíti fegyveres erőt. Mindez nem hagyhat kétséget afelől: (Vlagyimir) Putyin (elnök) Oroszországa számára Ukrajna csak a kezdet

– mondta a német miniszter.

Pistorius úgy vélte, hogy Moszkva igyekszik aláásni a társadalmi összetartást az Európai Unió és a NATO tagállamaiban, és ehhez különféle hibrid eszközöket használ. A német miniszter szerint Putyin számára a szabad és demokratikus életforma a valódi ellenség. „Ukrajna talán az utolsó figyelmeztetés volt” – fogalmazott.

Boris Pistorius hozzátette: a német hadsereg készen áll arra, hogy az európai védelem és elrettentés egyik központi pillérévé váljon. Kiemelte: Németország olyan logisztikai csomópont, ahonnan gyorsan lehet csapatokat mozgatni az Atlanti-óceántól a NATO keleti szárnyára.

Németország és Litvánia szeptember közepén megállapodást írt alá arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozhat, amely várhatóan 2027-re lesz működőképes. A dandár legfeljebb ötezer katonából áll majd, jelenléte állandó lesz. A tervek szerint Rudninkaiban, a fővárostól, Vilniustól délre, illetve Ruklában, Vilniustól északnyugatra állomásozik majd.

Ukrajnában halálos áldozata is volt az éjszakai orosz légitámadásoknak

Egy halálos áldozata volt csütörtökre virradó éjszaka Odesszában az orosz erők Ukrajna elleni légicsapásainak, amelyek több megyében kárt tettek az alapvető infrastruktúrában – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a közösségi médiában.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz erők 78 drónnal és hat rakétával indítottak támadást Ukrajna különböző régiói ellen. Az ukrán légvédelem 66 drónt és négy rakétát semmisített meg – tették hozzá.

Az Odesszát ért rakétacsapás egy nő halálát okozta, nyolcan pedig a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja elleni, irányított rakétával végrehajtott támadásban sebesültek meg – ismertette a belügyminiszter.

Kijev felett tucatnyi drónt lőttek le – számolt be Szerhij Popko, a főváros katonai közigazgatásának vezetője, hozzáfűzve, hogy számos gépkocsi és egy lakossági gázvezeték is megrongálódott. A kijevi légvédelem közlése szerint több Kinzsal típusú hiperszonikus rakétát is észleltek, de erről további részleteket nem közöltek.

A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkot ért légicsapás szintén az infrastruktúrában okozott kárt, ezért a város egyes részein leállt az áramszolgáltatás – közölte Szvitlana Oniscsuk regionális kormányzó.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében is az energiaszolgáltatás károsodott a többórás légitámadás alatt – közölte a Telegramon Vitalij Kim helyi kormányzó, hozzátéve, hogy egyes fogyasztóknál emiatt időlegesen szünetel az áramszolgáltatás.

Az ukrán energetikai minisztérium Telegramon olvasható közlése szerint a Kijevi, Ivano-Frankivszki és Dnyipropetrovszki megyékben elektromos alállomások szenvedtek károsodásokat, vagy gyulladtak ki, minek következtében több helyen megszakadt az áramszolgáltatás.

A romokat takarítják helyi lakosok egy orosz rakétatámadásban súlyosan megrongálódott lakóház előtt a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kramatorszkban 2024. szeptember 25-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Vuhledarnál járnak az oroszok

Oroszország azt közölte, hogy elfoglalt újabb két falut Ukrajnában, és Vuhledar várost, az ukrán fellegvárat is megtámadta. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy csapatai elfoglalták Hostre és Hrihorivka falvakat, bár az állítást független források nem tudták megerősíteni – számol be az Origo.

A Ria állami hírügynökség a donyecki régió oroszok által beiktatott vezetőjére, Denis Pusilinre hivatkozott, aki azt mondta, hogy

harcok dúlnak a háború előtt 14 ezer lakosú Vuhledarban.

A térség ukrán kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, hogy

az orosz csapatok nem érték el Vuhledar külvárosát, de felderítő csoportjai ott működnek.

Az amerikai elnök az Ukrajnának szánt biztonsági támogatás növelésére adott utasítást

Joe Biden amerikai elnök az Ukrajnának szánt biztonsági támogatás növelésére adott utasítást – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint szerdán. A közlemény szerint a katonai segítség növeléséről Joe Biden személyesen tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt New Yorkban, amikor a két politikus az ENSZ Közgyűlése keretében rövid megbeszélést folytatott.

Az elnöki hivatal szerint a támogatás fokozásának részleteit Biden csütörtökön jelenti be, amikor Washingtonban hivatalosan is fogadja az ukrán államfőt. A Fehér Ház közleménye annyit tartalmaz, hogy a biztonsági támogatás segíteni fogja Ukrajnát a győzelemben.

A New Yorkban tartott rövid találkozón Volodimir Zelenszkij nagy vonalakban ismertette az általa képviselt ukrán „győzelmi tervet”, amelynek részleteit a Fehér Ház közleménye szerint szintén a csütörtöki megbeszélésen fejti ki majd ki az ukrán elnök Joe Biden előtt.

Ezzel egy időben szerdán az amerikai külügyminisztérium új katonai csomagot jelentett be 375 millió dollár értékben az ukrán haderő számára. A közlemény szerint a szállítások tartalmaznak kritikus fontosságú, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, valamint mobil rakétarendszerekbe való eszközöket, taktikai járműveket, járőrhajókat, Javelin rakétákat, páncéltörő eszközöket és kis fegyvereket.

A 375 millió dollár értékű új katonai szállítmány az elnök felhatalmazása alapján az amerikai hadsereg készleteiből azonnal lehívható.

Az ENSZ Közgyűlésének eseményeire összegyűlt mintegy 30 ország vezetője szerdán nyilatkozatot fogadott el, amelyben kötelezettséget vállal Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. A négy pontból álló nyilatkozat a többi között tartalmaz egy nagy összegű hitelcsomagot, amelynek eredményeként Ukrajna 50 milliárd dollárhoz juthat. A nyilatkozat szerint az ukrajnai pénzügyi segítség előteremtésére a nyugati joghatóság alatt álló, lefoglalt orosz vagyonokat szintén felhasználhatják, és fegyvertámogatásra is fordíthatják.

Az aláírók azt is kifejezték a nemzetközi jogra hivatkozva, hogy Oroszországnak kell felelősséget vállalnia és fizetnie az általa okozott háborús károkért.

A 30 ország csatlakozásával elfogadott dokumentumban ugyanakkor Ukrajna feladatául szabtak többi között gazdasági, igazságszolgáltatási reformokat, korrupcióellenes intézkedéseket, és hangsúlyozták, hogy a reformlépések szükségesek Ukrajna talpra állításához és újjáépítésének hosszú távú finanszírozásához.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5557-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5101-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták a közleményben.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában