Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.17. 09:42

A Nemzetközi Bíróság elutasította az Izrael tervezett rafahi offenzívájával kapcsolatos beadványt

Az izraeli–palesztin háború 134. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határán, Dél-Izraelben 2024. február 13-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

Százezrek tüntettek Londonban a palesztinok mellett

Százezrek tüntettek szombaton Londonban a palesztinok mellett és a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A rendőrség több tüntetőt őrizetbe vett. Hetek óta ez volt messze a legnagyobb palesztinpárti tüntetés a brit fővárosban. A rendőrség kora estig nem tett közzé létszámbecslést, 

de a főszervező, a Palestine Solidarity Campaign nevű szolidaritási kampánycsoport közölte, hogy becslése szerint 250 ezren vettek részt a megmozduláson.

A demonstrációt 1500 rendőr biztosította. A Scotland Yard közölte, hogy tíz résztvevőt őrizetbe vett, köztük egy férfit, aki antiszemita tartalmú plakátot tartott a magasba. Az ő őrizetbe vételére érkező rendőrökre a tüntetők rátámadtak, és közülük többet szintén őrizetbe vettek. Nem sokkal korábban egy férfit azzal a gyanúval vettek őrizetbe, hogy a nála lévő plakát felirata betiltott szervezet támogatására utalt.
A brit kormány három évvel ezelőtt terrorszervezetté nyilvánította a Gázai övezetet uraló Hamászt. 

A brit terrorellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akik terrorszervezetnek minősített csoportokhoz csatlakoznak, e csoportokat bármilyen módon támogatják vagy másokat ilyen csoportok támogatására biztatnak.

Három másik tüntetőt azért vettek őrizetbe, mert a rendőrségi felszólítás ellenére nem voltak hajlandók eltávolítani az arcukat takaró maszkot. A brit kormány épp a napokban terjesztett az alsóház elé egy olyan törvénytervezetet, amely elfogadása esetén megtiltja a maszkok viselését és pirotechnikai eszközök használatát a tüntetéseken. Az indítvány szerint egy hónapig terjedő szabadságvesztéssel és ezer font (csaknem 460 ezer forint) bírsággal sújthatók mindazok, akik a demonstrációkon arcukat eltakaró viseletet hordanak és pirotechnikai eszközöket használnak.

A szombati demonstráció engedélyezett útvonala megközelítette Izrael londoni nagykövetségét, de a Scotland Yard előre közölte, hogy a tüntetőknek legalább száz méter távolságot kell tartaniuk a diplomáciai képviselet épületegyüttesétől.

A rendőrség felhívta a megmozdulás résztvevőinek figyelmét arra, hogy aki belép a nagykövetség köré vont biztonsági kordon területére, azonnali őrizetbe vételre számíthat. 

Antony Blinken: rendkívüli alkalom nyílik Izrael számára, hogy rendezze kapcsolatait szomszédaival

A következő hónapokban „rendkívüli alkalom” nyílik Izrael számára, hogy rendezze kapcsolatait arab szomszédaival, mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián, hangsúlyozva egyúttal egy palesztin állam létrehozásának szükségességét.

Úgyszólván minden arab ország őszintén be akarja vonni Izraelt a régióba, normalizálnák kapcsolataikat vele, és biztonsági kötelezettségvállalásokat és biztosítékokat nyújtanának neki, hogy nagyobb biztonságban érezze magát

 – mondta Blinken. Az amerikai külügyminiszter azt is sürgetőnek nevezte, hogy 

egy olyan palesztin állam felé haladjunk, amely Izrael biztonságát is garantálja.

Annalena Baerbock német külügyminiszter Münchenben szintén felvetette: ahhoz, hogy megvalósuljon a kétállami megoldás, vagyis Izrael mellett létrejöjjön egy palesztin állam, garanciát kell nyújtani arra, hogy a Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadásához hasonló események soha többé ne fordulhassanak elő.

A Nemzetközi Bíróság elutasította az Izrael tervezett rafahi offenzívájával kapcsolatos beadványt

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken elutasította a Dél-afrikai Köztársaság ideiglenes intézkedések iránti újabb beadványát, amelyben Izrael tervezett rafahi offenzívája jogszerűségének ellenőrzését kérte.

A törvényszék közölte, hogy a kialakult veszélyes helyzet a Gázai övezet déli részén található, menekültekkel teli városban az ICJ január végén hozott döntésének haladéktalan és hatékony végrehajtását igényli. Az abban megfogalmazott felszólítás a palesztin térség egész területére érvényes, beleértve rafah városát is. "További intézkedések elfogadása nem szükséges" - állapította meg a bíróság.   

Miután Izrael bejelentette, hogy offenzívára készül az egyiptomi határon található Rafahban, Dél-Afrika a hét elején fordult az ICJ-hez sürgősségi beadvánnyal az ügyben, hogy a katonai művelet nem ütközik-e a január végi végzés rendelkezéseibe.   

A Nemzetközi Bíróság január 26-án hozott döntésében felszólította Izraelt, hogy gázai övezeti katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzése és a palesztinok életének megóvása érdekében. Az akkori - szintén dél-afrikai kezdeményezésre indult - eljárásban született végzés rendelkezéseket tartalmaz a humanitárius segélyezés engedélyezését illetően is.   

Rafahban rendkívül kis területen mintegy 1,3 millió menekült zsúfolódott össze. A városban kerestek menedéket a palesztin térség más területeiről harcok elől elmenekült lakosai, hatalmas sátortáborok alakultak ki, de sokan az utcákon kénytelenek élni. Segélyszervezetek alig képesek őket ellátni a legalapvetőbb dolgokkal.

Ez történt pénteken:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában