Miniszterelnöki interjú

2023.09.29. 07:24

A Gyurcsány-korszakkal ellentétben a mostani kormány nem vett el egyetlen fillért sem a nyugdíjasoktól – HALLGASSA MEG!

A Gyurcsány-korszakban elvettek a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat, a mostani kormány viszont a koronavírus-járvány és a háború ellenére sem vett el „egyetlen fillért sem” az idősektől – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

MW

Budapest, 2022. január 28. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. január 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fotó: Fischer Zoltán

Arra a kérdésre válaszolva, megengedheti-e magának a költségvetés azt a 190 milliárd forintos összeget, amit a nyugdíjemelés tesz ki, Orbán Viktor azt mondta, nem engedheti meg magának, de ezt meg kell tenni, a kormánynak az a dolga, hogy néha ilyen lehetetlen dolgokra vállalkozzon.

Az interjút itt nézheti meg:

Kifejtette: a költségvetést „mindig hiányra tervezik”, a különbözetet pedig el kell valahogy tüntetni, például hitelfelvétellel, amelyet aztán hosszú ideig görget az ország. Akkor leszünk majd egy „nagyon erős és boldog ország”, ha a költségvetés pluszban zár, de most nem ilyen – közölte, hozzátéve, hogy a költségvetést tönkretették valamikor a kommunista rendszerben.

Közölte, közgazdászszemmel nézve – ahogy a baloldal ezt gyakran csinálta, Bokros Lajos volt ennek a bajnoka – ezt a pénzt nem kellene odaadni az embereknek, de ezt nem lehet megtenni tisztességes munkában megőszült emberekkel.

A beszélgetést itt meghallgathatja:

Orbán Viktor azt mondta, szeretné, ha az ország érezne némi büszkeséget amiatt, hogy háborús időkben is képesek vagyunk arra, hogy a nyugdíjasok biztonságát fenn tudjuk tartani. Ez nem evidens, nem minden országban van így, sok helyen a nyugdíjak emelése elmaradt az inflációtól – jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben megállapodott a nyugdíjasokkal arról, hogy ők támogatják a nemzeti kormányt, amely megőrzi a nyugdíjak értékét. A kormány emellett visszaépítette a 13. havi nyugdíjat is, amit elvettek a nyugdíjasoktól a Gyurcsány-korszakban – tette hozzá.

A kormányfő elmondta,

a novemberi nyugdíjemelés beleépül a nyugdíjba, januártól úgy állapítják meg a nyugdíjemelést, hogy ezt a megemelt összeget veszik figyelembe.

Kijelentette: az idei év az infláció letörésének, 2024 pedig a gazdasági növekedés visszaépítésének az éve lesz.

Orbán Viktor azt mondta: a „tankönyvi módszer” szerint az inflációt a jegybank a saját eszközeivel mérsékli, azonban egy idő után be kellett látni, hogy ez így nem fog menni. A jegybanknak „beletörött a bicskája” az infláció elleni küzdelembe – fogalmazott, hozzátéve, hogy erről nem a jegybank tehet, mert „neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt”. Ide fejsze kell, az pedig a kormánynál van, ezért át kellett venni az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – fogalmazott.

 A kormány intézkedéseit sorolva emlékeztetett: bevezették az ársapkát, a kamatstopot, a kötelező akciózást, és az online árfigyelő rendszert is. A kormány nekiállt „egy nagy fejszével”, hogy lefaragja az inflációt, és „megfogta a fülét a multiknak” az indokolatlan mértékű emelések miatt – fogalmazott.

Úgy értékelt: a világ ezeket az eszközöket nem szívesen látja, mert ahhoz szokott, hogy a jegybankok kezelik az inflációt, és azt várja, hogy a kormányok inkább legyenek óvatosak, ne pedig „akció-filmhősök”. Azonban a kormány ezt nem engedhette meg, mert energiaáraknak Magyarország van a legjobban kitéve egész Európában, ezért közvetlenül be kellett avatkozni – tette hozzá.

Kijelentette: ez a „fejszecsattogás” meghozta a várt eredményt,

a kormánynak sikerülni fog elérni azt a célját, hogy 2023 legyen az infláció letörésének az éve, hiszen 10 százalék alatt lesz az infláció az év végén, jövőre pedig a jegybank érétkelése szerint 4–6 százalék körül lesz.

A kormányfő kifejtette: eközben megkezdődött a bérek emelkedésének folyamata, szeptemberben már biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak, és a harmadik, illetve a negyedik negyedévben a gazdasági növekedés is pozitív tartományban lesz.

Jelezte: eközben a magyar cégek jól alkalmazkodtak az energiaválság helyzetéhez, és egyre hatékonyabban termelnek, azaz az elmúlt egy évben nőtt a versenyképessége a magyar gazdaságnak.

Ez így együtt megadja az esélyt, a reményt arra, hogy 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének az éve lesz

– hangsúlyozta.

A magyaroknak az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem igazuk van, hanem igazuk lesz – mondta. Kijelentette azt is: a Nyugat nem végezte el a józan mérlegelést a kérdésben.

A miniszterelnök hangsúlyozta:

a konfliktust el kell szigetelni. A nyugati országok ugyanakkor globalizálni kívánják azt

– mutatott rá.

Orbán Viktor kijelentette: egy háborúba akkor lehet beszállni, ha meg tudod mondani, mi a célod, és milyen eszközökkel fogsz élni. Ha nem így van, a politika a végén nem tud elszámolni az emberéletekkel – emelte ki.

A kormányfő úgy fogalmazott: a legrosszabb érzése van a háborúval kapcsolatban. A frontvonalak nem változnak, mégis tízezrek halnak meg anélkül, hogy tudnánk, mikor lesz vége. Eközben egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amelyek elérhetnek minket, akik a béke oldalán állunk – mondta.

Orbán Viktor Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: óvatos lenne ezekkel a tervekkel. Ahhoz ugyanis minden tagállamnak hozzá kell járulnia, és egyelőre nem tapasztalja a magyar parlament részéről azt a „leküzdhetetlen vágyat”, hogy két éven belül megszavazza azt.

Rámutatott:

nem megkerülhető az a kérdés, hogy szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely területi háborúban van, így nem tudható, mekkora a területe, mennyi a népessége. Ugyanis az egész európai uniós rendszer, például a támogatások kiosztása ezen adatokra épül 

– mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök kitért arra: ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, többet kell befizetni az uniónak és kevesebbet fogunk kapni. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyik évente a befizetés és a kapott pénz összegét tekintve 2 milliárd eurónyi pozitív szaldóval zár – mondta.

Kiemelte:

ha pénzt adunk Ukrajnának, nem tudunk pénzt adni Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Horvátországnak, nem tudunk pénzt adni a kevésbé fejlett országoknak, mert mindenre nincs.

Azt mondta: erre az a válasz, hogy „vegyünk föl hitelt”. De ha hitelt veszünk fel és azt nem az Európai Unióra költjük, nem fejlesztjük belőle az európai gazdaságot, hanem odaadjuk valaki másnak, „akiről tudjuk, hogy soha nem fogja tudni visszafizetni”, az azt jelenti, hogy „odaadtuk a gyerekeink, meg az unokáink pénzét és jövőjét valaki másnak” – fogalmazott.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért nem kapjuk meg a pénzt, úgy válaszolt: „lehet, hogy annak egy része már Ukrajnában van”. Amikor nincs arra sem pénz, hogy Ukrajnának a már megígért összegeket odaadjuk és újabbakat ígérgetünk, és van valaki, aki nem kapta meg a pénzt, akkor jogos a gyanú, hogy lehet, hogy ez a pénz már nincs is meg – mondta. Hozzátette: ezt nem tudjuk világosan, mert Brüsszel nem beszél világosan ebben az ügyben.

Arról is beszélt, hogy

körülbelül 3 milliárd euróval tartozik Brüsszel Magyarországnak, mert „mi befizetjük, amit be kell fizetni, de amit nekik ide kellene adni, az nem jön”,

ezért kialakul egy adósság. „Most ők húzzák az időt, most már nem azt mondják, hogy nem adják oda”, hanem azt mondják, hogy az igazságügyi rendszer működéséről feltennének még néhány kérdést – mondta.

Megjegyezte: most kaptunk kilenc kérdést, például, hogy van-e elég irodahelyisége a bíróknak.

Ezek komolytalan kérdések, tehát az egész vita most már abszurd – jelentette ki.

Azt mondta:

Magyarország minden vállalást teljesített, de Brüsszel nem akarja ideadni a pénzt, „és kínban fogant, időnyerési célból föltett kifogásokkal él”. 

A kormányfő kifejtette: a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak, „a brüsszeliek szeretnék megbuktatni a lengyel kormányt”, és baloldali kormányt szeretnének Lengyelországban. Mindent meg is tesznek ennek érdekében, „nem tudjuk, hogy sikerrel járnak-e” – mondta.

Kiemelte: október közepén van a választás, és abban reménykednek Brüsszelben, hogy ha baloldali kormány jön, akkor Magyarország majd egyedül marad, és „könnyebben elbánnak velünk”. De ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engednie – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy

a migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés.

Kifejtette: egy történelmi folyamattal állunk szemben, az európai történelmet tekintve azt látni, hogy a Földközi-tenger két oldalán eltérő demográfiai népesedési ritmusban élnek a népek, hol az egyik oldalán a tengernek, hol a másik oldalán keletkezik nagyszámú új népesség, amely elindul. Most az az időszak van, „amikor ők jönnek fölfele, és ez állandóan fenyeget bennünket” – tette hozzá.

Azt mondta: ezzel a kihívással nem tud mit kezdeni az Európai Unió, mert nem a történelem horizontján, nem a gyerekek és az unokák jövője szempontjából szemléli ezt a kérdést, hanem emberi jogi kérdésnek tekinti.

Hangsúlyozta: 

a migráció rossz dolog, veszélyes dolog, bűnözéssel, terrorcselekményekkel, civilizációk, különböző életfelfogást valló embercsoportok közötti összeütközéssel jár.

A kormányfő kiemelte: ez hosszú ideig lehetett hipotézis, de mióta a migráció „ilyen invázióvá vált” 2015 óta, és napi tapasztalatok, tények állnak rendelkezésre, „ez nem föltételezés, hanem tény”. Bűnözés, erőszak, együttélési képtelenség, konfliktusok, amelyeket nem tudunk kezelni – sorolta.

Hangsúlyozta: Magyarország ezt el akarja kerülni, és különböző okokból – ezek között a magyar kormány bátorsága is szerepel – meg tudtuk védeni eddig magunkat a migrációval szemben. Ráadásul úgy, hogy e tekintetben a politikában nincs egység, a baloldal migrációpárti – jelentette ki.

Úgy fogalmazott,

„ha meg akarod magad védeni a migrációval szemben, ne engedd be a migránsokat”, vagyis „csak olyan embert engedj be a saját országod területére, aki kérelmet nyújtott be előzetesen, azt te elbíráltad, és pozitív választ adtál”.

De ha „először beengeded őket, majd utána kezdesz eljárásokat folytatni, hogy fogod őket kitenni? Sehogy”. Erről szól a migrációs válság – fűzte hozzá.

Kijelentette: azt kell mondani, hogy nem, „és ha azt mondod, hogy nem, akkor nem jönnek, akkor nem indulnak el, nem fulladnak vízbe, akkor nincsenek emberi tragédiák”. Nem a bajt kellene idehívni, hanem a segítséget kéne odavinni – fogalmazott.

Megjegyezte:

Magyarország készen áll, hogy az érintett övezetekben, így a Száhel-övezetben is részt vegyen az ottani helyzet stabilizálásában és gazdasági, egészségügyi, katonai segítséget is nyújtson.

A kormányfő azt mondta: „a legfájdalmasabb nem a németek átállása, mert hát Németország a második világháború óta egy korlátozott önállósággal rendelkező ország”, hanem az a meglepő, hogy „a szlovákok átálltak”, pedig Szlovákia mindig kitartott a magyar és a lengyel álláspont mellett.

Hozzátette, ez baj, mert a lengyel–magyar migrációval szembeni együttműködés akkor sikeres, ha van földrajzi folytonosság, „ha egy sávot tudunk garantálni”, és ez a front a migrációs frontvonal. Bármelyik ország ebből kiugrik, az baj – tette hozzá Orbán Viktor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában