Ukrán válság

2023.02.09. 05:54

A fehérorosz határőrség lelőtt egy ukrán felderítő drónt

351. napja tart a háború a szomszédban.

Volodimir Zelenszkij (R) ukrán elnök beszédet mond az EU-parlament csúcstalálkozójának kezdetén Brüsszelben, 2023. február 9-én

Forrás: AFP

Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD

Roszatom: Moszkva kész az együttműködésre a zaporizzsjai atomerőmű védőövezetének kialakításában

Az orosz fél kész folytatni a munkát a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági övezetének kialakítása érdekében – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, miután csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Lihacsov a tanácskozást követően azt hangoztatta, hogy a NAÜ megközelítése a zaporizzsjai erőmű ügyének átpolitizáltsága ellenére is szakmai maradt. Dicsérte Grossinak és a NAÜ azon munkatársainak bátorságát, akik az erőműben tartózkodnak.

A Roszatom közleménye szerint a csütörtöki megbeszélés középpontjában a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságával kapcsolatos kérdések álltak. Lihacsov tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját az orosz fél által ezen a téren tett lépésekről, valamint a munkavállalóknak és családtagjaiknak méltányos életkörülményeket biztosító intézkedésekről.

A zaporizzsjai atomerőműnél létrehozandó biztonsági övezet ötletét Grossi vetette fel, miután a létesítmény többször is tüzérségi csapások célpontjává vált. A NAÜ főigazgatója 2022 őszén Moszkvába és Kijevbe látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte. Grossi január 26-án arról számolt be, hogy a NAÜ szakértői csoportja „szinte naponta” jelentett robbanásokat az erőmű közeléből. Sürgette, hogy a létesítmény körül létesítenek védőövezet a nukleáris baleset kockázatának elkerülése érdekében.

A fehérorosz határőrség lelőtt egy ukrán felderítő drónt

A fehérorosz határőrség saját közlése szerint lelőtt egy ukrán felderítő drónt a határtérségben.

Az incidens február 8-án történt a határ közelében, Sztolin városának körzetében

– ismertette csütörtökön a fehérorosz határőrség Telegram-oldalán.

A tájékoztatás szerint a kamerával felszerelt drónt egy elektronikai hadviselési eszközzel szedték le az égről.

A határőrség közölte, hogy a pilótanélküli repülőeszközön talált adattározón talált adatok megerősítik, hogy a drónt Ukrajnából indították és a fehérorosz határvédelem technikai eszközeinek megfigyelésére alkalmazták. A hatóság hozzátette, hogy nem ez az első ilyen jellegű incidens, tavaly decemberben és novemberben hasonló átrepüléseket figyeltek meg.

Ukrajna egyelőre nem reagált az ügyben.

Az incidens Minszk és Kijev feszült viszonyára utal. Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Lukasenka országa területét is rendelkezésre bocsátotta Oroszországnak az Ukrajna elleni offenzíva tavaly februári megindításakor, s egyre több olyan találgatás van, hogy ez a forgatókönyv idén tavasszal megismétlődhet.

Orosz hadifoglyok kivégzése ügyében indított vizsgálatot a Nyomozó Bizottság

Orosz hadifoglyok meggyilkolása ügyében kezdett vizsgálatot csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK), közleményben az orosz külügyminisztérium Ukrajna nyugati támogatóit és a nemzetközi szervezetek hallgatását tette felelőssé a történtekért.

Alekszandr Basztrikint, az SZK elnökét Dmitrij Kuznyecov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának tagja kérte fel a nyomozás elindítására, miután szerdán felvételek jelentek meg a világhálón arról, hogy ukrán fegyveresek három orosz hadifoglyot lőnek agyon közvetlen közelről.

Az orosz diplomáciai nehezményezik, a nemzetközi közösség és szakosított szervezetei hallgatnak az ukrán fél által elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt, noha Moszkva bizonyítékokat terjesztett elő ezekkel kapcsolatban. A külügyi tárca kifejezte reményét, hogy az újabb gyilkosságok, amelyek ügyében az SZK nyomozást indított, nem maradnak büntetlenül.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, Liman irányában több mint 110 katona, Donyeck körzetében mintegy kilencven katona, a donyecki régió déli részén pedig több mint 85 katona. Emellett számos ukrán harceszkösz, és több lőszerraktár is megsemmisült.

Az orosz repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 83 tüzérségi lőállásra, valamint 116 élőerő és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légerő lelőtt egy ukrán MiG-29-es, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, tucatnyi drónt és 13 amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.

Kijev felszólította a SpaceX vállalatot: döntsön, kinek az oldalán áll

Az ukrán elnöki iroda rosszallásának adott hangot csütörtökön amiatt, hogy a SpaceX űripari vállalat korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, amelyet harci drónok irányítására is használnak az ukrán erők.

Ukrajna ellenállása egy éve tart, a cégeknek maguknak kell eldönteniük: vagy a szabad élethez való jog és Ukrajna oldalán állnak, így nem találnak ki olyasmit, amivel ártanak neki, vagy az Oroszországi Föderáció oldalán, támogatva ezáltal területek elfoglalását és emberek megölését

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-üzenetében. Podoljak azt tanácsolta a SpaceX-nek és a cég elnökének, Gwynne Shotwellnek, aki bejelentette a döntést, hogy „válasszon” az általa felvázolt két lehetőség közül.

A SpaceX szerdán jelentette be, hogy lépéseket tett annak megakadályozására, hogy az ukrán hadsereg a Starlink műholdas rendszert használja a drónok irányítására. Shotwell szerint a SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatását „soha nem szánták fegyvernek” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Shotwell nem részletezte a korlátozás jellegét. Hangsúlyozta, hogy a vállalat Ukrajnával kötött megállapodása elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy kommunikációs célokra az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert.

A Kreml szerint az ukránok szenvedni fognak, ha a Nyugat vadászgépeket küld

Az ukránok szenvedni fognak, ha az Egyesült Királyság és más nyugati országok úgy döntenek, hogy vadászgépeket küldenek Ukrajnába – közölte a Kreml. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, hogy az ilyen lépések

a konfliktus körüli feszültség fokozódásához, a konfliktus elhúzódásához vezetnek, és még fájdalmasabbá és gyötrelmesebbé teszik ezt a konfliktust Ukrajna számára.

Hozzátette:

Alapvetően ezen országok akciói nem fogják megváltoztatni ennek a konfliktusnak a kimenetelét, és nem fogják megváltoztatni azt a pályát, amelyen országunk halad a különleges katonai művelet keretében kitűzött céljai elérése tekintetében.

Ukrán hírszerzés: tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében az orosz erők újabb offenzívája miatt, lehetséges az orosz katonai műveletek más irányú fokozása is, de ez elsősorban arra irányul, hogy lefoglalja az ukrán hadsereg erőit – közölte Adrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön egy tévéműsorban.

Súlyosbodás lesz. Oroszországnak a fő célja valójában a keleti országrész és a Donbász. Más területeket is érhet támadás, de főleg az ukrán erők és eszközök elterelése, visszahúzása érdekében

– fogalmazott a tisztségviselő.

Kifejtette, hogy az ukrán titkosszolgálatok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a feladatot tűzte ki a katonai vezetés elé, hogy március végéig érjék el Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország területén folytatódik a mozgósítás, most már mintegy 300 ezer megszálló van Ukrajnában. Juszov szerint az orosz hadsereg létszámának növekedéséről van szó, ami nem jelent minőségi javulást.

A legtöbb jó képességű egységet, a legjobb minőségű fegyvereket már vagy kivonták, vagy megsemmisítették Ukrajna területén az elmúlt egy évben. A megfelelő pótlás előkészítése pedig biztosan nem fog működni

– vélekedett a hírszerzés szóvivője.

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes közben a Telegramon közölte: az orosz erők megkezdték az úgynevezett kadéthadtestek létesítését az általuk megszállt ukrajnai területeken, és a helybeli szülőket arra kötelezik, hogy odaküldjék gyermekeiket.

Az orosz megszálló hatóságok ideológiai kampányt indítottak, hogy rákényszerítsék a szülőket, küldjék gyermekeiket tanulni az úgynevezett kadéthadtestbe

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy az egyik ilyen katonai oktatási intézmény már idén megnyílt a Luhanszk régióbeli Sztarobilszk városában. További hasonló kadétiskolák megnyitását tervezik a déli Herszon megye több településén is. Maljar kiemelte: emellett az ideiglenesen megszállt területeken továbbra is aktív kampány folyik a börtönökben, hogy a fogvatartottak lépjenek be orosz katonai magáncégekbe. Bármilyen életkorú, egészségi állapotú és nemű bebörtönzött belépését fogadják, attól függetlenül, hogy milyen bűncselekmény elkövetéséért ítélték el – állítja a miniszterhelyettes.

A Herszon megyei kormányzói hivatal csütörtökön arról adott hírt, hogy az elmúlt nap folyamán három civil vesztette életét, és négy sebesült meg az orosz támadások következtében.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó tájékoztatása szerint a régióban lévő Bahmutban szerdán legalább két helyi lakos halt meg, és öt szenvedett sérüléseket az orosz ágyúzások következtében. További két lakos sérült meg a megye más településein.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint az elmúlt nap folyamán mintegy 910 orosz katona halt meg, az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége velük együtt meghaladta a 135 ezret. Az ukrán erők szerdán egyebek mellett megsemmisítettek még további két orosz harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, nyolc tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint hat drónt. 

A SpaceX korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez

Korlátozta a SpaceX űripari vállalat az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást harci drónok irányítására is felhasználták – jelentette csütörtökön a BBC brit közszolgálati hírtelevízó a vállalat elnökére hivatkozva.

A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, és jóllehet nem részletezte a korlátozás jellegét, elmondta, hogy a Starlink által biztosított technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert kommunikációs célokra.

A technikát viszont az ukrán erők az orosz hadállások elleni dróntámadásokra is felhasználták, ez pedig ellenkezik a vállalat és Kijev között született megállapodással – jelentette ki újságíróknak.

Múlt héten közzétett Twitter-üzenetében Musk maga is leszögezte: nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével.

Kijev a döntést egyelőre nem kommentálta.

MICHEL, Charles; ZELENSZKIJ, Volodimir
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én
Fotós: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

A drónoknak fontos szerepük van a tavaly február óta tartó harcokban, Ukrajna elsősorban az orosz hadállások felderítésére, légitámadásokra, valamint az orosz fél irányából érkező dróncsapások elhárítására használja őket.

Oroszországot ugyanakkor az a bírálat érte, hogy megpróbálja megzavarni a Starlink jeleit. Shotwell ezzel kapcsolatban azt mondta, nem tudják, van-e összefüggés a Starlink szolgáltatásának tavaly év végén tapasztalt akadozása és az orosz próbálkozások között.

Musk már napokkal a háború kezdete után küldött Starlink műholdas vevőegységeket Ukrajnába, és azóta ez a rendszer jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak.

Az üzletember októberben azt mondta, már mintegy 25 ezer terminált helyeztek el Ukrajnában. Megerősítette, hogy az orosz haderők ezt a rendszert is igyekeznek megsemmisíteni, ezért hatalmas erőforrásokat kellett a védelmére fordítani, ennek ellenére a siker nem garantált. Egyúttal arra kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a Starlink műholdhálózat üzemeltetésének költségeit a háború sújtotta kelet-európai országban.

Zelenszkij megkapta a francia Becsületlégió kitüntetést

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Emmanuel Macron francia elnök a francia Becsület Légiója kitüntetést adományozta. Ez a legmagasabb kitüntetés, amelyet egy francia elnök adományozhat kollégájának – közölte az Elysée-palota.

Oroszország „következményekkel” fenyegetőzik

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy „következményekkel” fog járni az USA számára, miután egy amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzése szerint Washington áll az Északi Áramlat gázvezetékeket megrongáló robbanások mögött. A Fehér Ház elutasította Hersh úr jelentését, amely szerint a vezetékek elleni tavaly szeptemberi támadást Joe Biden amerikai elnök utasítására hajtották végre.

A nyilvánosságra hozott tényeknek egy nemzetközi vizsgálat alapjává kell válniuk, amelynek során Biden és bűntársai bíróság elé kerülnek

– mondta.

Szerinte az Egyesült Államoknak

kártérítést kellene fizetnie a terrortámadás által érintett országoknak.

Oroszország jelentősen növeli a támadásokat keleten

Az orosz erők jelentősen fokozták támadásaikat és ágyúzásukat Kelet-Ukrajnában – közölte egy regionális kormányzó. A moszkvai csapatok megpróbálják áttörni az ukrán védelmet Kreminna város közelében – mondta Szerhij Haidai, hozzátéve, hogy az ukrán hadsereg tartja magát, de több fegyverre és lőszerre van szükségük. Ha az orosz erők áttörnék az ukrán vonalakat Kreminna közelében, amely a régió fővárosától, Luhanszktól mintegy 100 kilométerre fekszik, az közelebb vinné őket a sokkal nagyobb Kramatorszk városához.

Észt miniszterelnök: az uniós országoknak közösen kellene fegyvereket és lőszert vásárolni Ukrajnának

Az uniós tagállamoknak közösen kellene fegyvereket és lőszert vásárolni Ukrajnának - mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök. Kallas újságíróknak beszélt a brüsszeli EU-csúcs előtt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több fegyverért és vadászgépekért fog lobbizni az európai vezetőknél.

Nagyon fontos, hogy felgyorsítsuk az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

- tette hozzá Kallas asszony.

Volodimir Zelenszkij (R) ukrán elnök beszédet mond az EU-parlament csúcstalálkozójának kezdetén Brüsszelben, 2023. február 9-én
Fotós: Kenzo TRIBOUILLARD  / Forrás: AFP

A parancsnokok valószínűleg nem indítanak nagyobb offenzívákat a jövő hónapban

A brit védelmi minisztérium (MoD) szerint a konfliktus mindkét oldalán a parancsnokok nagy valószínűséggel nem terveznek nagyobb offenzívákat március közepe és vége között, mivel a rendkívül sáros időjárási viszonyok hatással lesznek a terepen való mozgásra (CCM).

"Az időjárás továbbra is jelentős szerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújának lefolyásában" - áll a legfrissebb hírszerzési jelentésben, amely szerint a fagyott talaj miatt "valószínűleg alig változott" a CCM körülménye az elmúlt hetekben.

Nincs több fogoly a Wagner zsoldosoknak

Az orosz Wagner zsoldoscsoport nem toboroz több foglyot az ukrajnai harcokhoz - közölte Jevgenyij Prigozsin alapító. A Wagner 2022 nyarán kezdett el foglyokat toborozni Oroszország kiterjedt büntetés-végrehajtási rendszerében, Prigozsin, a vendéglátóipari vállalkozó, aki a Szovjetunió idején kilenc évet ült börtönben, kegyelmet ajánlott az elítélteknek, ha hat hónapot túlélnek Ukrajnában.

Decemberben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint Wagner 40 000 elítélt harcost állomásoztat Ukrajnában, ami a csoport személyzetének túlnyomó többségét teszi ki az országban. A Wagner-csoport az elmúlt hónapokban egyre fontosabb szerepet játszott Oroszország ukrajnai háborújában, a zsoldoscsapat állt a Donyeck környéki Bakhmut városának hónapok óta tartó támadásának élére.

A Gazprom magán biztonsági erőket hozhat létre

A Gazprom - az orosz állami energiaipari óriás - saját magán biztonsági erő létrehozására készülhet - jelentette egy amerikai kutatóintézet. Az ukrán katonai védelem szerint Mihail Mishustin orosz miniszterelnök felhatalmazta a "Gazprom Nafta" vállalatot, hogy többségi részesedést hozzon létre saját magán biztonsági cégében.

A nyugati szövetségesek tavasszal szállíthatják az első tankokat

Az első zászlóalj Leopard 2 harckocsit az év első három-négy hónapjában küldhetik Ukrajnába - mondta egy magas rangú német tisztviselő. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint "legalább egy" zászlóalj szállítására márciusban vagy áprilisban kerülhet sor, amely körülbelül 31 harckocsiból áll. Berlin beleegyezett 14 német gyártmányú harckocsi küldésébe, és jóváhagyta, hogy más szövetségesek is küldjenek ilyeneket Ukrajnába. Németország emellett Dániával és Hollandiával közösen legalább 100 régi Leopard 1 harckocsi felújítását tervezi az ipari készletekből Ukrajna számára. A nyugati harckocsikról úgy vélik, hogy erősebbek és alkalmasabbak, mint az Ukrajna által jelenleg használt szovjet korabeli harckocsik.

Az Egyesült Államoknak köze volt az Északi Áramlat robbantásaihoz

Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak köze volt az Északi Áramlat tenger alatti gázvezetékeken tavaly történt robbanásokhoz. 

 

Svédország és Dánia, amelyek a gázvezetékek mentén történt robbanások ügyében nyomoznak, azt állította, hogy a szakadások szabotázs miatt történtek, de nem közölték, hogy ki volt a felelős. Moszkva többször is azt állította, bizonyíték nélkül, hogy a Nyugat áll a robbantások mögött - bár ezt nyugati tisztviselők tagadták. A robbanások az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket is érintették tavaly szeptemberben.

A több milliárd dolláros infrastrukturális projektek azért készültek, hogy orosz gázt szállítsanak Németországba a Balti-tenger alatt, bár az Északi Áramlat 2-t soha nem helyezték üzembe.

Nagy-Britannia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, amelyeket Ukrajnának ajánlhatna fel

Michael Clarke professzor, védelmi és biztonságpolitikai elemző szerint Volodimir Zelenszkij egyértelműen mindent meg akar tenni azért, hogy minél hamarabb megkapja a számára ígért vadászgépeket az Egyesült Királyságtól. De nem fog repülőgépeket kapni az Egyesült Királyságtól, mert nincs olyan, amit fel tudnánk ajánlani. Az Eurofighter nem a megfelelő típus, és a Typhoon sem a megfelelő repülőgép számára. Amire szüksége van, azok Gripen vadászgépek és F-16-osok, az amerikai vadászgépek, vagy esetleg Mirage vadászgépek.

Amit viszont Nagy-Britanniától kapni fog, és elég sokat kap, az a pilótaképzés, mert nagyon jó szimulációs képzésünk van, és meglévő vadászpilótákat tudnánk kiképezni.

Az Egyesült Királyság megvizsgálja, milyen repülőgépeket adhat Ukrajnának

Rishi Sunak miniszterelnök megbízta védelmi miniszterét, hogy vizsgálja meg, lehet-e repülőgépeket küldeni Ukrajnának. Sunak úr szóvivője szerint ez egy "hosszú távú megoldás" lenne, miután korábban visszautasította a vadászgépek biztosítását, többször is azt mondta, hogy hosszú időbe telne az ukrán vadászgépek kiképzése a gépek használatára. A kormány bejelentette, hogy felajánlja a repülőgépeken való kiképzést az ukrán katonáknak.

Illusztráció/A brit védelmi minisztérium által közreadott felvételen a brit légierő egyik Tornado GR4 típusú repülőgépe
Fotós: Cpl L MATTHEWS / Forrás: MTI/EPA

Ukrajna Putyint bíróság elé állítaná az MH17-es járat miatt

Ukrajna közölte, hogy minden nemzetközi jogi utat igénybe fog venni Vlagyimir Putyin bíróság elé állítása érdekében, miután olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint ő hagyta jóvá a Malaysia Airlines MH17-es járatát lelőtt rakétarendszer szállítását. Egy nemzetközi csoport szerint "erős jelek utalnak arra", hogy Putyin személyesen írta alá azt a döntést, hogy egy orosz rakétarendszert engedjenek be Ukrajnába, mielőtt azt 2014-ben az MH17-es járat lelövésére használták volna az ország keleti része felett.

Biden: Putyin már elvesztette Ukrajnát

Joe Biden amerikai elnök a PBS NewsHournak adott február 8-i interjújában azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor már elvesztette Ukrajnát, hozzátéve, hogy Putyin tévesen hitte, hogy a NATO nem fog reagálni Oroszország inváziójára.

Itt indulhat a következő orosz offenzíva

Oroszország visszanyeri a kezdeményezést, megkezdi a következő nagy offenzívát a Luhanszki területen - írta legfrissebb elemzésében az amerikai Institute for the Study of War. Az elemzőcég szerint az elmúlt héten jelentősen felgyorsult az orosz hadműveletek üteme a Szvatove-Kreminna vonal mentén a Luhanszki terület nyugati részén.

Több mint nyolcezren érkeztek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4736 fő, a  román-magyar határszakaszon belépők közül 3902 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta a legfrissebb adatokat közölve az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 60 ember, köztük 7 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Újabb téglát talált Ukrajna

Roger Waters, a Pink Floyd alapítója Oroszország meghívására felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azonnali tűzszünetre szólított fel Ukrajnában. Az ukrán nagykövet azonban elítélte őt, mint „csak egy újabb téglát a moszkvai propaganda falában”.

Ezt látja a NATO-főtitkár

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint semmi jele annak, hogy Oroszország készülne a békére. „Éppen ellenkezőleg, Moszkva újabb katonai offenzívákra készül” – mondta az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij ma Brüsszelben kérhet több fegyvert

Zelenszkij várhatóan ma Brüsszelbe utazik, ahol az uniós országok vezetői csúcstalálkozót tartanak. Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint az elnök több fegyvert fog kérni az Oroszország elleni küzdelemhez, és azt, hogy az EU gyorsan lépjen Ukrajna csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Tanács ülésének keretein belül találkozik Zelenszkijjel – mondta a Reutersnak egy kormányzati forrás.

Macron: Ukrajna számíthat Európára

Ukrajna számíthat Franciaországra és az Európai Unióra annak érdekében, hogy megnyerje a háborút – jelentette ki szerdán este Emmanuel Macron francia elnök.

Macron a Párizsba látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár oldalán biztosította Ukrajnát, hogy a győzelemig fognak segítséget nyújtani.

Elszántan Ukrajna oldalán állunk, hogy a győzelemig kísérjük. Oroszország nem győzhet, nem szabad győznie

– mondta a francia vezető. 

Olaf Scholz szintén kijelentette, hogy addig támogatják Ukrajnát, amíg szükségesnek ítélik. „Világos üzenetet viszek Brüsszelbe: Ukrajna az európai család tagja” – mondta a német kancellár.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában