Ukrán válság

2022.12.19. 05:56

Robbanások hangjára ébredtek hétfőn hajnalban Kijevben

299. napjához érkezett az orosz–ukrán háború.

A támadásban a fején megsérült 83 éves Ivan Kobzarenko ül otthonában egy orosz dróntámadást követően a kijevi régióban fekvő Sztari Bezradicsiben 2022. december 19-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Felipe Dana

A moldovai hírszerzés orosz támadástól tart

Az Ukrajnával határos Moldova hírszerzése attól tart, hogy az országot jövőre orosz támadás éri – közölte Alexandru Musteata, a hírszerzés vezetője az állami televízióban.

„Nem az a kérdés, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít-e a Moldovai Köztársaság területe ellen, hanem az, hogy mikor” – hangoztatta Musteata. Úgy vélte, ez már az év első harmadában megtörténhet.

A hírszerzési vezető azért említett újabb offenzívát, mert a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszter melléki területen már állomásoznak orosz békefenntartók. A térség az 1992. évi polgárháború után kinyilvánította függetlenségét Moldovától, de ezt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el.

Musteata arról beszélt, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország össze akarja kapcsolni területével a „Dnyeszter menti Köztársaságot” és Moldovát. „Igen, világosan megmondhatjuk, hogy ide akarnak jönni” – mondta. Hozzátette, hogy a moldovai fővárossal, Chisinauval kapcsolatos orosz katonai tervek egyelőre nem világosak, „de a veszély valódi és nagyon magas”.

Az ENSZ-főtitkár reméli, hogy 2023 végére véget érhet a háború

Az ENSZ-főtitkár erősen bízik abban, hogy 2023 végéig véget érhet a háború, bár nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a hatékony béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, és úgy véli, hogy folytatódni fog a katonai konfrontáció.

António Guterres az ENSZ New York-i székházában hétfőn tartott év végi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a jövőben is töretlenül arra törekszik, hogy megszülessen Ukrajnában a béke a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásával. Ez utóbbi alapelve a szuverenitás és a területi épség tiszteletben tartása.

Guterres hangsúlyozta, hogy az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás hatékonyságára összpontosít. Ez utóbbi révén vált lehetővé az ukrán gabona és műtrágya fekete-tengeri exportja. Mint mondta, a jövőben is törekszik az orosz műtrágyaexport újraindítására és fel kívánja gyorsítani a hadifoglyok cseréjét.

„Igyekszünk a jövőben is hasznosak lenni, helyt adni a párbeszédnek ezekben a kérdésekben a szenvedések enyhítése érdekében” – jelentette ki a főtitkár.

Iránnal kapcsolatban António Guterres „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a hatóságok lecsaptak a kendőviselés szabályát megsértő fiatal kurd nő vizsgálati fogságban történt halála miatt tüntetőkre, és határozottan elítélte az emberi jogok tapasztalt tömeges megsértését.

A világszervezet főtitkára aggodalmát fejezte ki az Izrael és a palesztinok közötti viszály megoldását célzó kétállami megoldás sorsa, valamint amiatt, „amit a következő izraeli kormány e tekintetben léphet”.

„Nagyon fontos, hogy a teljes nemzetközi közösség világosan fejtse ki Izrael kormányának, hogy a kétállami megoldásnak nincs alternatívája, és egyetlen egyoldalú lépés sem teheti kérdésessé a kétállami megoldást” – hangsúlyozta Guterres.

Az éghajlatváltozás kapcsán az ENSZ-főtitkár közölte, hogy klímaszolidaritási egyezmény aláírását szorgalmazza, amely megköveteli a nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátóktól, hogy külön erőfeszítéseket tegyenek még ebben az évtizedben és támogassák a rászorulókat. Bejelentette, hogy 2023 szeptemberére új klímacsúcsot hív össze, amelyen a

„részvétel ára nem lealkudható: hiteles, komoly és új klímavédelmi lépések és természetes alapú megoldások, amelyek előbbre visznek és megfelelő választ adnak a sürgető klímaválságra”.

Kanada lefoglalja a szankciós listára került Roman Abramovics orosz oligarcha vagyonát

Kanada megkezdi az ukrajnai háború miatt szankciós listára került Roman Abramovics ottani vagyonának lefoglalását, valamint az orosz oligarcha tulajdonában álló Granite Capital Holdings vállalattól 26 millió dollár (csaknem tízmilliárd forint) elkobzását célzó eljárást – jelentette be hétfőn az ottawai kormány.

A külügyminisztérium közlése szerint ez az első alkalom, hogy a kanadai vezetés az új jogköreit használja szankciós listára került személyek vagyonának lefoglalására.

Mélanie Joly külügyminiszter most bíróságon fogja kezdeményezni a vagyontárgyak elkobzását, s amennyiben sikerrel jár, az így befolyt összeget Ukrajna újjáépítésére, illetve az orosz hadművelet áldozatainak kárpótlására fogják fordítani – olvasható a minisztérium állásfoglalásában.

Egy tűzoltó és egy katona vizsgálja a pusztítás nyomait egy orosz dróntámadást követően a kijevi régióban fekvő Sztari Bezradicsiben 2022. december 19-én
Fotós: Felipe Dana / Forrás: MTI/AP

Joly szerint „Kanada további nyomást fog gyakorolni az orosz rezsimre és azokra, akik előnyökhöz jutottak Vlagyimir Putyin orosz elnök barbár ukrajnai inváziójából”.

Az orosz oligarchák bűnrészesek a háborúan, Kanada pedig „nem lesz menedék a jogtalanul szerzett vagyonuknak” – hangoztatta Chrystia Freeland pénzügyminiszter.

Abramovicsot, aki az angol labdarúgó-bajnokság első ligájában, a Premier League-ben játszó Chelsea tulajdonosa volt, a brit kormány már az ukrajnai háború kezdete után szankciókkal sújtotta. A nagyvállalkozónak egyebek mellett értékesítenie kellett a klubot, de úgy, hogy az eladásból semmiféle anyagi haszna ne származzon.

Kanada már több mint 1500 orosz, ukrán, valamint fehérorosz állampolgárt, illetve jogi személyt helyezett szankciós lajstromra az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta.

Putyin földosztást kezdeményez az érdemeket szerző katonák között

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

Oroszország üzent az Egyesült Államoknak

Oroszország nem tagadja meg az Egyesült Államokkal való kommunikációt. Ezt december 19-én jelentette be az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova.

Rámutatott, hogy Moszkva felszólítja Joe Biden amerikai elnök kormányát, hogy józanul mérje fel a helyzetet, és ne forgasson veszélyes eszkaláció spirálját. A Külügyminisztérium is reméli, hogy Washington meghallja ezt az üzenetet, „bár egyelőre nincs ok az optimizmusra”.

„Oroszország abban érdekelt, hogy csökkentse a feszültséget, és megállapodjon a békés egymás mellett élés elveiről, amely a szigorú kölcsönösségen alapul. Nem utasítjuk el az Egyesült Államokkal való kommunikációt különböző szinteken, de a legalább minimális előrelépéshez olyan ellenmozgalomra van szükség, amelyhez politikai akarat, nyitott gondolkodás és őszinte tárgyalási hajlandóság szükséges. És pontosan ez az, ami most teljesen hiányzik Washingtonból” – idézi Zakharovát a minisztérium honlapja.

Szerinte az Egyesült Államok azon törekvése, hogy fenntartsa hegemóniáját, figyelmen kívül hagyja az új geopolitikai realitásokat, és ne kezdjen komoly párbeszédet a biztonsági garanciákról, jelenlegi feszültségekhez vezetett.

Lukasenka: Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a nyugati államokkal

Oroszország és Fehéroroszország kész tárgyalni a többi állammal, közöttük az európaiakkal is – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői minszki tárgyalása kezdetén.

A fehérorosz elnök ugyanakkor felszólította a Nyugatot, hogy „hallgasson a józan észre”, és térjen vissza a biztonságról folytatott konstruktív párbeszédhez.

Vlagyimir Putyin hétfőn utazott Fehéroroszországba, amely közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de lehetővé tette, hogy Moszkva a területéről indítson támadást a február 24-én kezdődött invázió elején.

LUKASENKA, Aljakszandr; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnököt (b) fogadja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő a kétoldalú megbeszélésük előtt Minszkben 2022. december 19-én, amikor orosz katonai egységek gyakorlatoznak Fehéroroszországban
Fotós: Konsztantyin Zavrazsin / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool

A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy „egyes nézeteltérések ellenére” Fehéroroszország és Oroszország megtalálja a választ minden fenyegetésre.

„A fehérorosz–orosz kapcsolatok javulása természetes válasz volt a változó nemzetközi helyzetre. (.) Véleményem szerint néhány nézeteltéréstől eltekintve megtaláljuk a hatékony választ a kihívásokra és fenyegetésekre” – mondta Lukasenka.

Vlagyimir Putyin a gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy Moszkva kész továbbra is segíteni Fehéroroszországot az atomenergetikai fejlesztésekben.

„Minden téren aktívan együttműködünk. Az energetika területén Oroszország a saját terhére folytatja az atomerőmű építését. Az első energiablokk már működik” – mondta az orosz elnök.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország szállíthatna több gázt is Fehéroroszországnak, de ehelyett működik az atomerőmű, az általa termelt energia nagyjából 4,5 milliárd köbméter földgáznak felel meg. „Készek vagyunk tovább fejleszteni ezt a projektet, és újabb energiablokkokat építeni” – tette hozzá.

Oroszország a Hrodno megyei Osztrovecben épít atomerőművet, a két reaktorblokk teljesítménye 1200 megawatt, az elsőt 2020 novemberében kapcsolták rá a fehérorosz energiahálózatra.

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdeke legszorosabb szövetségesének „beolvasztása, ez amúgy sem célszerű”. Mint mondta, nem erről van szó, hanem a gazdaságpolitikák egyeztetéséről, mint ahogyan más nemzetközi szervezetek esetében is történik.

Putyin közölte, hogy Moszkva és Minszk magabiztosan és hatékonyan száll szembe a szankciós nyomással és a világpiacon történő elszigetelési kísérletekkel.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk a jövőben is folytatja közös hadgyakorlatait, a közös katonai tervezést, és tovább működik az orosz–fehérorosz regionális hadseregcsoport. Közölte, hogy folytatódik az atombombák hordozására alkalmas fehérorosz repülőgépek pilótáinak orosz kiképzése is.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy sok kollégájával, közöttük Emmanuel Macron francia elnökkel tart fenn továbbra is hivatali kapcsolatot.

Az orosz elnök közölte, hogy egyeztették a Fehéroroszország számára megszabott energiahordozó-árak alapvető paramétereit is. Emlékeztetett, hogy Moszkva „teljesen előnyös áron, kedvező feltételek között szállít földgázt Minszknek”, ami szavai szerint megerősíti a két ország közötti partneri viszony kivételezett jellegét és komoly támaszt jelent a fehérorosz gazdaságnak.

Aljakszandr Lukasenka a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa csak Oroszország segítségével tudja megvédeni a szuverenitását.

Az orosz elnök minszki látogatása előtt szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz „különleges hadműveletben”.

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását

London 2023-ban sem csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – mondta hétfőn Rigában a brit miniszterelnök.

Rishi Sunak a főleg észak-európai államokat tömörítő Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet csúcsszintű konferenciájára érkezett a lett fővárosba.

Nyitóbeszédében kiemelte, hogy az eddig mintegy 2,3 milliárd font (több mint 1067 milliárd forint) értékű brit támogatás fenntartása, sőt esetleges növelése azt szolgálja, hogy London a szükségletek függvényében tovább segítse az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát katonai téren.

A brit miniszterelnök légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint páncélozott járművek további juttatását helyezte kilátásba, és a konferencián részt vevő többi országot is támogatásuk növelésére biztatta. További szükséges lépésnek nevezte beszédében „az orosz utánpótlási lánc elleni támadásokat és az oroszoknak nyújtott külső, főleg iráni támogatás megakadályozását”.

Orosz kémfőnök: felgyorsul a modern nyugati fegyverek fejlesztése

A Nyugat várhatóan felgyorsítja a legmodernebb fegyverrendszerek fejlesztését, valamint a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat – írta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Razvedcsik (Hírszerző) című magazin hétfőn megjelent első számában közölt cikkében.

Nariskin úgy vélekedett, hogy már nem lehet megállítani „a liberális-globalista amerikai egocentrizmusból” a valóban többpólusú világba való átmenetet, és hogy „a történelem menete megállíthatatlan”.

„Nem érdemes azonban arra számítani, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei önként elismerjék a vereségüket, és egyenrangú, konstruktív párbeszédet kezdjenek a jövő világrendjéről. Ellenkezőleg, a Nyugat várhatóan aktivizálja majd a legújabb fegyverrendszerek fejlesztését, és felgyorsítja a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat” – írta a TASZSZ által idézett cikkében az orosz kémfőnök.

Nariskin szerint „ezzel egyidejűleg a Fehér Ház jól ismert politikájának keretében, amelynek célja az instabilitás övezetének létrehozása Oroszország határai mentén, folytatódni fognak a Közép-Ázsia és a Transzkaukázus destabilizálására irányuló kísérletek”.

„Emellett Washington továbbra is +ingatni+ fogja a kínai belpolitikai helyzetet, provokálni fogja a feszültség növekedését a Tajvani-szorosban és a Koreai-félszigeten, törekedni fog a Nyugat számára elfogadhatatlan kubai, iráni és venezuelai kormány meggyengítésére és leváltására, újabb kísérleteket tesz majd a +demokrácia+ erőszakos bevezetésére más országokban, a világ népeinek sorsáról döntő szokásos szerepében fellépve” – írta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn kiadott kommentárjában arra figyelmeztetett, hogy Washington „veszélyes és rövidlátó politikája a közvetlen összecsapás szélére sodorja az Egyesült Államokat és Oroszországot”. Zaharova Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, aki az amerikai–orosz kapcsolatok megromlásáért Moszkvát tette felelőssé.

Az orosz diplomata ezzel szemben azt állította, hogy a hanyatláshoz Washingtonnak „az amerikai hegemónia minden áron való fenntartására irányuló vágya” vezetett, valamint az, hogy elutasította a komoly párbeszédet biztonsági garanciákról. Zaharova szerint Washington az afganisztáni fiaskó után egyre inkább belekeveredik az új konfliktusba, anyagilag támogatva a kijevi „neonáci rezsimet”, és növelve az ukrajnai katonai jelenlétét.

A moszkvai szóvivő emlékeztetett rá, hogy Moszkva óvta Washingtont az eszkalációtól, és hogy Oroszország érdekelt a feszültség csökkentésében és a békés egymás mellett élés elveinek betartásában, szigorúan a kölcsönösség alapján. Kifejezte az orosz fél készségét a párbeszédre, ugyanakkor kifogásolta, hogy szerinte az Egyesült Államokból hiányzik a minimális előrelépéshez szükséges politikai akarat.

A RIA Novosztyi hírügynökség rámutatott, hogy a Razvedcsik című új magazin a (bolsevik) külföldi hírszerző szolgálat megalakulásának 102. évfordulójának előestéjén jelent meg; 1920. december 20-én alakult meg ugyanis az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (VCSK vagy cseka) külföldi tevékenységért felelős részlege.

A 84 éves Olha Kobzarenko keresi kutyáját egy orosz dróntámadást követően a kijevi régióban fekvő Sztari Bezradicsiben 2022. december 19-én
Fotós: Felipe Dana / Forrás: MTI/AP

Közel az ukrán vereség

A nyugati vezetők már nem tudják eltitkolni az igazságot az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) és az ország egészének helyzetével kapcsolatban. Ezt a véleményt december 19-én, hétfőn fejtette ki a The Institute of American Ideas igazgatótanácsának tagja, George O'Neill, Jr. a The American Conservative (TAC) magazinban megjelent cikkében.

A megfigyelő rámutat az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek a közelmúltban tett nyilatkozatára, amelyben 100 ezer fős veszteségekről és 20 ezer civil halálesetről számolt be a fegyveres erőknél. O'Neill szerint ezek a számok azt jelzik, hogy Ukrajna közel áll a vereséghez.

Lengyel toborzás

A lengyel hadsereg 15 és 65 év közötti korosztályban toborozza azokat, akik katonai képességeket szeretnének tanulni. Ezt december 19-én Mariusz Blaszczak honvédelmi miniszter jelentette be.

„Célunk, hogy minél többen elsajátítsák az alapvető ismereteket: fegyvertartás, orvosi ellátás alapjai, kríziskészségek, tűzgyújtás extrém körülmények között, túlélni nehéz helyzetben” – mondta Blaszczak egy sajtótájékoztatón.

Elmondása szerint a kiképzés január közepétől február végéig szombatonként zajlik majd nyolc órán keresztül. Országszerte 31 helyőrségben több mint 8 ezer önkéntes vehet majd részt rajta.

Rengeteg pénz Amerikából

John Kirby, az amerikai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, hogy az amerikai kormány a kongresszushoz intézett kérése szerint mintegy 38 milliárd dollár értékű új segélyt juttat Ukrajnának.

Kreml: ostobaság, hogy Putyin be akarná vonni a „különleges hadműveletbe” Lukasenkát

Ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz „különleges hadműveletben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

„Teljesen ostoba koholmányok, alaptalan fabrikációk” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mit gondol a minszki tárgyalásról megjelent azon publikációkról, amelyek szerint Putyin be akarja vonni a háborúba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt.

Korábbi bejelentés szerint Lukasenka és Putyin hétfőn Minszkben a régió biztonságáról és a közös válaszlépésekről készül tárgyalni.

Orosz külügyi közlemény szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter Minszkben nemzetközi és regionális kérdésekről, valamint az ukrán válságról tárgyalt. 

A felek megerősítették eltökélt szándékukat, hogy nemzetközi fórumokon összehangolják lépéseiket, és fellépnek az Oroszországra és Fehéroroszországra „a barátságtalan államok által gyakorolt politikai és jogellenes szankciós nyomás ellen”. 

A fehérorosz fővárosba érkezett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.

Orosz hadgyakorlat kezdődött Fehéroroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatásával egyidejűleg orosz hadgyakorlat kezdődött hétfőn Fehéroroszországban.

A hadgyakorlatot az orosz védelmi minisztérium jelentette be Moszkvában hétfőre virradóra az Interfax orosz hírügynökség szerint. A manőverek zászlóaljszinten folynak, és a közös orosz-fehérorosz harccsoport orosz alakulatai vesznek benne részt. Ehhez az egységhez korábbi jelentések szerint nagyjából 9 ezer orosz katona tartozik.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készített kép orosz katonákról a Fehéroroszországban tartott hadgyakorlaton 2022. december 19-én
Fotós: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Putyint hétfőn Minszkbe várják, ahová több év óta először látogat el az orosz elnök, hogy fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tárgyaljon.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még Putyin előtt Minszkbe érkezett, ahol hétfőn tárgyalásra ült össze Szjarhej Alejnyik nemrég kinevezett új fehérorosz külügyminiszterrel.

Feltételezett orosz kémet lepleztek le Ausztriában

A GRU orosz katonai hírszerzés feltételezett kémjeként lepleztek le Ausztriában egy orosz származású, 39 éves görög állampolgárt.

Az osztrák belügyminisztérium hétfői közleménye szerint a férfi apja egy volt orosz hírszerző, aki aktív korában Németországban és Ausztriában állomásozott diplomataként.

A kémkedéssel gyanúsított, de szabadlábon lévő férfi Oroszországban a GRU munkatársaként kapott speciális katonai kiképzést, és különböző országok diplomatáival és hírszerző szolgálataival állt kapcsolatban, röviddel Ukrajna orosz megtámadása előtt, az invázió idején pedig Moszkvában tartózkodott - derül ki a belügyminisztérium közleményéből.

Az osztrák hatóságok államtitkok elárulásával gyanúsítják. "Fennáll a gyanú, hogy a férfit információforrásként használták az osztrák lakosság körében, az országban és a sajtóban folyó külpolitikai, össztársadalmi és biztonságpolitikai vitákban, és az Ukrajna elleni támadás előestéjén a lehetséges külföldi reakciók felbecsülésére hívták Moszkvába" - áll a közleményben.

A belügyminisztérium rámutat, hogy a gyanúsítottnak alig kimutatható jövedelme volt Ausztriában, ennek ellenére 2018 és 2022 között 65 külföldi utazást tett, és több ingatlant vásárolt Bécsben, Oroszországban és Görögországban.

Az információcseréket konspiratív bécsi helyszíneken bonyolították le, ahol bizonyítottan orosz diplomatákkal is találkozott - olvasható a közleményben, amely szerint a gyanúsított ingatlanjainak átkutatásakor lehallgatóberendezés-kereső készüléket, golyóálló öltözetet, informatikai eszközein pedig 10 millió adatot találtak.

Autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának

Budapest útjairól kivont, de tovább üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának.

A közlekedési társaság az MTI-vel közölte: a 15 - öt szóló Volvo és tíz csuklós Ikarus - járművet hétfőn adta át Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója Balog Istvánnak, Ukrajna magyarországi ügyvivőjének.

Nyár óta több megkeresés is érkezett a társasághoz Ukrajnából autóbuszok felajánlását kérve, de eddig a BKV nem rendelkezett működőképes, forgalomból kivonható járműtartalékkal - írták, hozzátéve, mostanra azonban - az autóbuszcseréknek köszönhetően - több tovább üzemeltethető busz is felszabadult.

Ukrajnának adományozott autóbuszok az Óbudai autóbuszgarázs parkolójában az átadás napján, 2022. december 19-én
Fotós: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

Emlékeztettek: a BKV eddig is több alkalommal - melegedőbusszal vagy éppen humanitárius szállítmánnyal - segítette a szomszéd országot és a Magyarországra menekülő embereket.

Áramkimaradások

Az Ukrenergo közölte, a dróntámadás következtében Ukrajnában áramkimaradásokat vezetnek be Szumi, Harkiv, Poltava, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Kirovohrad, Zsitomir, Csernyihiv, Csernyák, Kijev és Kijev megyékben.

Fehérorosz készültség

Fehéroroszország védelmi minisztériuma hétfőn közölte, hogy befejezte a fegyveres erők katonai felkészültségének ellenőrzését.

Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatot tart

Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatot tart december 21-27. között - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. 

A közös haditengerészeti gyakorlatok, amelyekre 2012 óta évente kerül sor, rakéta- és tüzérségi gyakorlatokat foglalnak magukban a Kelet-kínai-tengeren - közölték.

A gyakorlatok fő célja az Oroszország és Kína közötti haditengerészeti együttműködés megerősítése, valamint a béke és stabilitás fenntartása az ázsiai-csendes-óceáni térségben - ismertették.

Az orosz csendes-óceáni flotta hadihajója elhagyja Vlagyivosztokot, hogy részt vegyen a közös orosz-kínai haditengerészeti gyakorlaton 2022. december 19-én
Forrás: Handout/Russian Defence Ministry/AFP

Oroszország közölte, hogy négy hajója vesz részt a gyakorlatokon - köztük a Varjag rakétacirkáló -, míg hat kínai hajó, valamint mindkét fél repülőgépei és helikopterei vesznek részt. Az orosz hajók hétfőn indultak útnak a távol-keleti Vlagyivosztok kikötőjéből, hogy részt vegyenek a szerdán kezdődő egyhetes gyakorlaton.

Egy ember kórházba került a Harkov környéki orosz támadásban

Folytatódott az orosz ágyúzás az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban - közölték a hatóságok. Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében elmondta, hogy Kupiansk városát érte a legerősebb támadás.

Hozzátette, hogy egy 31 éves mentős került kórházba. Két nappal ezelőtt Ihor Terehov, Harkov polgármestere azt mondta, hogy az orosz rakétacsapások "kolosszális" károkat okoztak Ukrajna második legnagyobb városában.

Putyin Fehéroroszországba repül

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Fehéroroszországba repül. Félő, hogy nyomást akar gyakorolni a a szövetségesére, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni új szárazföldi offenzívához, és új frontot nyisson.

Kissinger: közelednek a béketárgyalások

Henry Kissinger veterán amerikai diplomata úgy véli, hogy közeledik az ukrajnai béketárgyalások ideje. "Közeleg az idő, hogy a már végrehajtott stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a béke tárgyalásos úton történő elérése érdekében" – írta Kissinger a The Spectator magazinban.

A békefolyamatnak össze kell kötnie Ukrajnát a NATO-val, a semlegesség alternatívája már értelmetlen" – tette hozzá. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnökhelyettes elutasította a megjegyzéseket, mint az „agresszor megnyugtatását", és kijelentette, hogy területátadásról nem lehet megállapodás. „Bármilyen megállapodás az ördöggel – rossz béke az ukrán területek rovására – Putyin győzelme lesz, és a siker receptje az autokraták számára szerte a világon" – nyilatkozata a Telegramon.

Irán nem kér engedélyt

Az iráni külügyminisztérium kijelentette, hogy senkitől sem fog engedélyt kérni az Oroszországgal fennálló kapcsolatok bővítésére, eloszlatva az Egyesült Államok aggodalmát a Teherán és Moszkva közötti növekvő katonai partnerség miatt. Iránt azzal vádolják, hogy drónokat szállít Oroszországnak, amelyeket állítólag Ukrajna megtámadására használtak. William Burns, a CIA vezetője szerint az Irán és Oroszország közötti katonai együttműködés valós fenyegetést jelent az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseire. Nasszer Kanani, az iráni külügyminisztérium szóvivője alaptalannak nevezte a megjegyzéseket, hozzátéve, hogy Teherán „függetlenül jár el külkapcsolatai szabályozásában, és nem kér engedélyt senkitől".

Teljesen helyreállt Kijev fűtése

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere bejelentette, hogy az ukrán fővárosban a legutóbbi ágyúzás után minden szolgáltatást sikerült helyreállítani, a város minden hőközpontja megfelelően működik.

A hőmérséklet Kijevben és országszerte fagypont alatt volt vasárnap, és az előrejelzések szerint estére -6 C-ra süllyed. A 3 milliós főváros lakosságának harmadánál még mindig akadozik az áramszolgáltatás.

Oroszország több mint 70 rakétát lőtt ki Ukrajna víz- és energiainfrastruktúrája ellen pénteken a február 24-i invázió kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadásban, ami áramkimaradásokat okozott, valamint megzavarta a hő- és vízellátást.

Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban - jelentették a helyi hatóságok.

A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki.

Orosz dróntámadás következtében kigyulladt épületet néznek emberek Kijevben 2022. december 19-én hajnalban
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült.

"A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen" - írta Kuleba. "Le fogjuk győzni mindenütt" - tette hozzá.

Kijevben és a régióban csaknem egész éjjel szóltak a szirénák.

Hétfő reggeltől Kijevben ismét áramszünetek vannak, a hatóságok közlése szerint a két robbanássorozatban több kerületben megszűnt az áramszolgáltatás.

Komoly lépésre készülhetnek az ukránok

Philip Ingram brit katonai és különleges hírszerző tiszt szerint az ukránoknak sikerül visszatartani az oroszokat Bahmut városában. Bár vasárnap éjjel volt néhány ágyúzás Dnyipróban és más városokban, Ukrajnában „viszonylag csendes" a helyzet – magyarázta a brit szakértő, aki szerint az elmúlt napokban nem sokat lehetett hallani az ukrán katonai műveletekről, ami szerinte arra utal, hogy a következő nagy lépést tervezik.

"A legutóbbi alkalommal, amikor ez történt, Herszon ellen indítottak ellentámadást, azelőtt pedig Harkovban" - mondta.

Ukrajna mellett kampányol a brit kormányfő

A balti térségbe utazó Rishi Sunak brit miniszterelnök arra fogja buzdítani vezetőtársait, hogy álljanak ki szilárdan Ukrajna mellett, miközben új védelmi segélyprogramot ígér az orosz agresszió elleni védekezéshez.

Hétfőn Rigában találkoznak a Közös Expedíciós Erők (Joint Expeditionary Force - JEF) szövetség tagországainak vezetői. Az észak-európai országokat összefogó szövetség ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólal, a JEF tagjai várhatóan megvitatják Ukrajna védelmi szükségleteit, miközben igyekeznek felgyorsítani saját együttműködésüket.

A JEF szövetséghez tartozik az Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.

Rishi Sunak azt mondta: "Az Egyesült Királyság és európai szövetségesei az Északi-sarkkörtől a Wight-szigetig zárt lépésben reagáltak az ukrajnai invázióra, és továbbra is állhatatosak az európai békére irányuló törekvésekben. A béke eléréséhez azonban meg kell akadályoznunk az agressziót, és a régión belüli bevetéseink együttesen létfontosságúak annak biztosításában, hogy képesek legyünk válaszolni a legsúlyosabb fenyegetésekre is. Tudom, hogy a Közös Expedíciós Erők eme csúcstalálkozója csak aláhúzza szoros barátságunkat és Ukrajna megingathatatlan támogatását."

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a 2023-as védelmi segélycsomagja részeként több százezer tüzérségi lőszert szállít Ukrajnának egy 250 millió font (304 millió dollár) értékű szerződés keretében.

Több mint kilencezren érkeztek Magyarországra vasárnap

Magyarország területére 2022. december 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5902 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3782 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 18-án 60 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Zelenszkij: az ukránok kezében van Bahmut

Zelenszkij elnök vasárnap éjszakai beszédében azt mondta, hogy továbbra is Ukrajna uralja a keleti Bahmut városát. Kijelentette, hogy az Oroszországgal, illetve Fehéroroszországgal közös határ védelme „állandó prioritás".

Vlagyimir Putyin tervezett fehéroroszországi látogatásának előestéjén, egy új orosz offenzíva megindításáról szóló pletykák közepette úgy fogalmazott: az ukrán fél "minden lehetséges védelmi forgatókönyvre készül".

Megosztásokkal terjed a videó

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében elmondta, hogy a katari foci-vb döntőjére egy érzelmes beszéddel készült, amelyben a futball embereket egyesítő jelentőségéről beszél, amit a béke egyesítő erejével állított párhuzamba.

A FIFA nem járult hozzá, hogy ezt a beszédet a döntő előtt levetítsék a stadionban, de Volodimir Zelenszkij szerint a videó így is elterjedt, mert rengeteg élvonalbeli játékos és edző megosztotta, így pedig mégis eljutott az emberekhez szerte a világon.

Újabb 3 millió ukránnál van ismét áram

A szombati 6 millió után vasárnap újabb 3 millió ukrán otthonában sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást a pénteki orosz rakétatámadások után - jelentette be éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában