Kiskapukat keresnek

2022.12.12. 14:47

Így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a hazai jogszabályokat

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésében részletesen mutatja be a pártokra és a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályi hátteret, valamint azt is, hogyan veszi semmibe ezeket a rendelkezéseket a baloldal.

Az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvénye Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án

Forrás: MTI

Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Koszticsák Szilárd

A tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás ügyében mind az érintettek részéről, mind a sajtóban, mind pedig a közvélemény egyéb fórumain számos információ, vélemény látott napvilágot az elmúlt hetek során. Márki-Zay Péter például védekezését elsősorban arra próbálja alapozni, hogy a külföldi eredetű anyagi források valójában nem a választási kampányt, illetve az abban érdekelt ellenzéki pártok tevékenységét támogatták, hanem attól, illetve azoktól független egyéb „társadalmi célokat”, valamint eme célok mögött álló „civil szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban a saját, Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület nevű csoportjára szokott előszeretettel hivatkozni, amely szervezet, illetve az általa végzett „társadalmi” tevékenység – szerinte – nem esett a kérdéses külföldi finanszírozási tilalom alá – hívja fel a figyelmet a Századvég legfrissebb elemzése. Rámutatnak: a tisztánlátásért fontos lehet megvizsgálni, hogy a hazai jogszabályok miként tesznek különbséget a pártpolitikai és a civil szféra között, főként annak tükrében, hogy a balliberális erők valószínűsíthetően a 2024-es önkormányzati választásokon is hasonló finanszírozási gyakorlatot terveznek követni.

A Századvég elemzéséből kiderül:

a hazai jogrendszer egyértelműen meghatározza a civil szervezetek és a pártok mint szervezettípusok szerepét, azok társadalmi funkcióit, és egyértelművé teszi a közöttük fennálló alapvető különbségeket is. 

Az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény fentieken alapuló rendelkezései értelmében, az emberek önkéntes összefogásával létrehozott civil szervezetek (amelyek legismertebb formája az egyesület, illetve az alapítvány) a „társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”.

Ennek alapján a civil szervezetek önkéntes, anyagi nyereségszerzési szándék nélküli, társadalmi szerveződések, amelyeknek célja valamilyen közérdekű tevékenység végzése – mutat rá az elemzés, hozzátéve: ennélfogva e szervezetek valamely kisebb társadalmi csoport által képviselt olyan konkrét közös érték, érdek, érdeklődés mentén jönnek létre, mint például a kultúra, környezetvédelem, hátrányos helyzetűek támogatása, a közös lakóhely fejlődése iránti együttes érdek.

A pártok – a civil szervezetekhez hasonlóan – az egyesülési jog alapján jönnek létre, azonban a céljukat tekintve azoknál jóval speciálisabbak – jegyzi meg a Századvég.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve annak indokolása a következők szerint határozza meg a pártok funkcióját, státuszát:

„A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanis a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. […] Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvény célja az, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon.”

A fenti rendelkezések egyértelműen elkülönítik a pártpolitikai és a civil szféra szerepét a társadalomban.

Civil szervezetek a „trójai faló” szerepében

A Századvég rámutat, hogy  az önkormányzati választásokat megelőzően többnyire országszerte felpezsdül a civil szervezetek világa, emellett egyes magukat „civil szervezetnek” nevező csoportok jól láthatóan beavatkoznak az országos pártpolitikai küzdelmekbe, amelyek mögött jellemzően a „hivatalos” pártpolitikai színtéren sikertelen balliberális politikusok és pártok állnak. A „civil” minőséggel való politikai visszaélésre utalhat, amennyiben például egy nyíltan a magyarországi belpolitikai beavatkozást („kormánybuktatást”) célul tűző külföldi szervezet finanszíroz egy – egyébként számottevő tagsággal vagy támogatottsággal nem rendelkező – hazai „civil szervezetet”, továbbá, amikor ismert pártpolitikusok egyszer csak valamilyen „civil szervezet” képviselőjeként tűnnek fel – fogalmaz az írás.

A Századvég hangsúlyozza: 

a hazai jogrendszer egyértelműen lefekteti, hogy aki demokratikus módon kívánja a legfőbb közhatalmi jogosítványokat gyakorolni (tehát kormányt akar váltani), az alapítson pártot, és méresse meg magát a választásokon, ne pedig „civil szervezet” álcája mögé bújva próbálja megtéveszteni az embereket. 

A pártpolitikai, illetve a civil szféra közötti alkotmányos különbségek figyelmen kívül hagyása ugyanis kizárólag a társadalmi szervezetek és így az egész „civil társadalom” működési zavaraihoz, illetve a civil szervezetekkel szembeni társadalmi bizalom megingásához vezet.

A 2022-es országgyűlési választási kampány és az azóta történt eseményeket figyelembe véve a hazai jogalkotónak célszerű lenne módosítania a vonatkozó szabályozást, hogy a jelenleginél sokkal egyértelműbben, szigorúbban különítsék el egymástól a politikai pártokat a más társadalmi szervezetektől mind a szerepük, mind pedig a finanszírozásuk tekintetében – összegzi az elemzés.

A Századvég teljes, részletes elemzése ITT olvasható.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában