Mennybemenetel

2022.08.15. 07:39

Nagyboldogasszonyt ünnepli a keresztény világ

A keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe minden év augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe. A katolikus egyházi ünnep a magyar állam történetének is kiemelkedő napja. A hagyomány szerint Szent István ezen a napon ajánlotta fel országát és koronáját a Szűzanyának, és később ő is ezen a napon halt meg, 1038-ban. XV. Benedek pápa 1920-ban a repülők védőszentjévé nyilvánította Máriát, ezért a Magyar Honvédség légiereje is Nagyboldogasszony napján tartja fegyvernemi ünnepét – írja a Magyar Nemzet.

Fotós: Knap Zoltán

A katolikus egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. […] Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára«” – emlékeztetett közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. 

A magyar állam alapítója, Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep a katolikusok számára, amely nem szükségszerűen esik vasárnapra. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
Nemcsak a Magyar Katolikus Egyház, hanem a Magyar Honvédség légiereje is piros betűs ünnepként tarja számon a mai napot. XV. Benedek pápa 1920-ban a repülők védőszentjévé nyilvánította Máriát. A pápa választása a loretói Szűz Máriához fűződő hagyományból indult ki, miszerint Mária názáreti házát angyalok szállították Illírián át egészen a Recanati területén lévő Loretóig.

 A XX. század elején a magyar katonai repülők is Szűz Máriát, a Nagyboldogasszonyt választották égi oltalmazójuknak. Ezért tartják Magyarországon augusztus 15-én a légierő és repülő fegyvernem napját.

A fegyvernemi ünnepnap idén egybeesik az augusztus 20-i légi parádé gyakorlatával is. Szombaton, a Szent István-napi programsorozat részeként 9 órától légi parádét láthat a budapesti közönség a Duna felett. Ennek előkészítéseként lesz hétfőn 13.30 és 15 óra között a légtérberepülés, katonai helikopterek és repülőgépek részvételével. 

Borítókép: A szentkúti zarándokhely Szűzanya szobra a Nagyboldogasszony-templomban / Bors / Knap Zoltán

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában