Kaotikus viszonyok

2022.05.19. 06:36

Zülleni kezdtek a fővárosi cégek

Romló hatékonyság, átláthatatlanná váló működés és a munkavállalók bizonytalanságban tartása jellemezte Karácsony Gergely főpolgármesterségének eddig eltelt két és fél évét a fővárosi vállalatoknál. A legnagyobb zűrzavar az FKF-nél alakult ki, aminek egyik legszembetűnőbb következménye Budapest köztisztaságának kritikán aluli állapota.

Karácsony Gergely főpolgármesteri győzelme után több fővárosi cégben alakultak ki kaotikus viszonyok. A legnagyobb visszásságok a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél (FKF) történtek, ahol a nem célszerű működés, az indokolatlan intézkedések, a kivételezés, valamint a dolgozók bizonytalanságban tartása együttesen azt eredményezték, hogy jelentősen romlott a köztisztaság a fővárosban - ismerteti a Magyar Nemzet cikke.

A dolgozók kontójára takarékoskodtak

Alig egy évvel hivatala elfoglalása után a főpolgármester szigorú takarékossági intézkedéseket jelentett be, amelyek részeként egy nagy közműholdingba vontak össze öt fővárosi céget.

Bár Karácsony azt ígérte, hogy csak vezetői és politikai posztokon lesz karcsúsítás, a főváros irányítása mégis a dolgozók jelentős részét érintő elbocsátásokra adott utasításokat.

A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy értesülései szerint még abban az évben csak az FKF-től 23, 

többségében szellemi és fizikai dolgozót küldtek el úgy, hogy utóbbiakból folyamatosan hiány volt.

Az elbocsátások a következő évben is folytatódtak, ráadásul az alkalmazottakkal sok esetben váratlanul, méltatlan körülmények között közölték, hogy megszüntették a munkaviszonyukat. A vállalat belső működését ismerő források szerint arra is volt példa, hogy a társaság szakszervezeti elnöke a volt feleségét a korábbi tartályellátó csoportban helyezte el adminisztrátori munkakörben, vagyis éppen abban a pozícióban, ahonnan közvetlenül Karácsony előtt arra hivatkozva rúgtak ki egy háromgyermekes édesanyát, hogy a munka szétosztható a megmaradt irodai dolgozók között. A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a vállalat fizetési listáján fantomdolgozók is lehettek.

A vállalat működésére rálátó források szerint a cégen belül nagy felháborodást keltett, hogy a tartályellátó csoport vezetője jogosítvány nélkül vehetett fel üzemanyagköltség-térítést.

Az FKF működési hatékonysága számottevően romlott. A tartályrendelések tömegével álltak feldolgozatlanul, a cég egyik leggyakoribb típusú műanyag kukájának ürítési módszerén pedig annak ellenére sem változtattak, hogy azok napi szinten törtek el.

A közművezér és a rejtegetett vagyon

Eközben Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egy strómanszerződés kapcsán került reflektorfénybe. Budai Gyula fideszes képviselő feljelentése szerint egy Mártha által 2016 márciusában aláírt vételi jogot garantáló szerződés lehetőséget adott a közműcég vezérének arra, hogy a következő öt esztendőben megvásárolhassa a kontraktus másik szereplőjétől – egy ügyvédtől – a Lázár Houses Kft. 26 százalékos üzletrészét. A felek meghatározták a vételárat is, mégpedig nem egészen 1,7 millió forintban. Csakhogy – amint arra a honatya a feljelentésben rámutatott – a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van. Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközeinek összértéke nyolcszázmillió forint volt, miközben ingatlanvagyona ennek a sokszorosát érheti.

Mindezek alapján Budai Gyula úgy vélte: a vételi jogról szóló szerződést Mártha Imre és üzletfele egyértelműen azért kötötte meg, hogy a Lázár Houses Kft.-be bevitt ingatlanvagyont elrejtse a hatóságok elől, és az is lehetséges, hogy a cég színlelt gazdasági tevékenységet végzett.

A feljelentés kitért arra is, hogy a jogász lényegében csak névlegesen tulajdonosa a kft. 26 százalékának, annak valódi tulajdonosa Mártha Imre. Ezek a körülmények pedig Budai Gyula szerint megalapozzák a csalás gyanúját. Az ügyben indított nyomozás jelenleg is tart. Pikáns adalék, hogy a sajtóban Gyurcsány-fiókaként is emlegetett Mártha korábban évekig havi 75 ezer forintos jövedelmet vallott be, holott közösségi oldalán rendszeresen kérkedik luxusnyaralásaival, villájával és úszómedencéjével, ráadásul a családja nevén lévő ingatlanos cég sok százmillió forint értékben vásárolt ingatlanokat Budapesttől Floridáig.

Obsitos kukák

Az egyre nagyobb zűrzavart az egyébként zöld imázzsal kampányoló Karácsony azzal fokozta, hogy múlt év elején háromezer zöld kuka leszerelését jelentette be. Az „eredmény” nem maradt el: szemmel láthatóan szemetesebbek lettek a közterületek, különös tekintettel az aluljárókra, amelyek tisztasági állapota sok helyen kritikán alulivá vált. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) működésére is rányomta a bélyegét Karácsony Gergely alkalmatlansága. A főpolgármester éppen a pandémia első hullámának a kellős közepén döntött a járatritkításokról, ami miatt a járművek zsúfoltabbak lettek, növelve a megfertőződés kockázatát a veszélyes kórral. A közfelháborodás és a városüzemeltetési szakemberek sürgetésére Karácsony végül visszavonta az intézkedést.

Kevesebb jegyautomata 

A városüzemeltetési szakma is értetlenül fogadta, hogy a múlt év második felében a BKK megszüntetett számos jegykiadó automatát.

A város legforgalmasabb pontjain, köztük a Nyugati pályaudvaron és a Liszt Ferenc repülőtéren is szereltek le automatákat. Amiatt pedig a fővárosi kormányhivatal indított eljárást a BKK-val szemben, hogy a 100E reptéri járatra még hónapokkal annak eltörlése után is értékesítettek jegyeket.

Számítások szerint az utasok 16 ezer jegyet vásároltak a nem létező járatra, amivel a BKK 14 millió forintos kárt okozhatott a vásárlóknak.

A közlekedési cég később azt közölte, hogy ügyfélközpontjaiban visszaváltják a 100E járatra megvásárolt, fel nem használt buszjegyeket. 

A nemtörődömségnek is része lehetett abban, hogy a fővárosi fenntartású idősotthonokban több tucat emberéletet követelt a koronavírus-járvány. Kevéssel a pandémia kitörését követően több ilyen intézményben is felütötte a fejét a Covid–19, amit a vezetés nem próbált meg az összes rendelkezésükre álló eszközzel megelőzni. Egy hatósági vizsgálatkor bebizonyosodott, hogy komoly higiéniai gondok voltak a Pesti úti idősotthonban, amiért egymillió forintra meg is bírságolták az intézményt.

Műemléket is bontottak

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél (BGYH) a szervezeti struktúra egyre átláthatatlanabbá vált attól fogva, hogy a Karácsony Gergely-féle fővárosi vezetés Szűts Ildikót helyezte a vállalat élére. Épp akkor kezdődött el a cég a vízfejesítése, amikor a pandémia miatt egyébként is megcsappantak a fürdők bevételei. Mint a Magyar Nemzet megírta, míg 2020 elején négy igazgatója és 15 osztálya volt a BGYH-nak, addig pár hónappal később már hat igazgatót fizettek, és a különböző tevékenységi köröket is szétbontották, aminek eredményeképpen 19 osztályt kezdtek működtetni. Mindez jelentős többletköltséget jelentett.

Mindeközben a cég páriaként bánt alkalmazottai többségével.

 Számos indokolatlan elbocsátás történt, a 2020 szeptemberében bejelentett csoportos létszámleépítésen felül még 29 dolgozót küldtek el, akik így nem is részesülhettek azokban a kedvezményekben, amelyeket Szűts a sajtónak beharangozott. Az új igazgatót politikai kinevezettként tartják számon, amit az is alátámaszt, hogy még azt sem tudta, a vezetése idején a Széchenyi fürdőben elbontott kabinsor műemlékvédelem alatt állt, és egy interjúban cirka hetven évet tévedett a női öltöző egykori berendezése megépítésének az időpontját illetően.

Borítókép: Karácsony Gergely

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában