Javaslat

2022.05.24. 17:14

A magyar miniszterelnök szerint tárgyalásra sem alkalmas az unió olajembargós terve

A magyar miniszterelnök levélben fordult a közelgő uniós csúcs kapcsán Charles Michelhez. Mint írja, konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a legújabb, hatodik szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Magyarország pedig nincs abban a helyzetben, hogy jelenlegi formájában elfogadja az oroszokkal szembeni olajembargó bevezetését.

Levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnök Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, a testület május 30–31-ai rendkívüli ülésére való felkészülés jegyében. A találkozó középpontjában az ukrajnai háború, illetve a háború által okozott kihívások állnak, ide értve a biztonságos, fenntartható és megfizethető energia elérhetőségét az Európai Unióban.

A lapunk által megszerzett levelében a kormányfő felidézte: a márciusi versailles-i csúcson megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban felszámolják függésüket az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától, figyelembe véve a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetükre vonatkozó döntéseit. Ezt a kötelezettségvállalást az Európai Tanács 2022. március 24–25-ei következtetései is megerősítették – egyúttal felhívtak az európai közösség energiaellátási biztonságának alapos újraértékelésére. 

Rögzítették: a szankcióknak jobban kell sújtaniuk Oroszországot, mint az EU tagállamait.

Ennek ismeretében tette közzé az Európai Bizottság a 6. szankciócsomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat a jelenlegi formájában jóval túlmutat a Versailles-ban kialakított konszenzuson. A javasolt szankciók elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Ráadásul hozzávetőlegesen 55–60 százalékkal megemelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak. Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot – fogalmaz a kormányfő.

Orbán Viktor rámutat: Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól, annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent. Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energia-infrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi. Mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra csak papíron elérhetőek.

Bár a miniszterelnök szerint az Európai Bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, „előzetes értékelésünk szerint a május 18-án bemutatott terv nem kezeli konkrétan és átfogóan az általunk felvetett súlyos aggályokat”.

A magyar kormány értesülése szerint a Terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem.

Továbbá a magyar kormány szerint a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem. Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között. Ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra. Emiatt létfontosságúnak tartjuk, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésünk szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.

Komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, az RRF-hitelek igénybevételével ugyanis az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam. Orbán szerint azok az országok, amelyek nem rendelkeznek elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel (RRP), a REPowerEU jelentős részéből nem részesülhetnek rövid távon. Ezenkívül az RRP jóváhagyás előtti felülvizsgálata és a tárgyalások újrakezdése további akadályt gördítene hazánknak az RRF-alapokhoz való hozzáférése elé – ami súlyosan aláásná erőfeszítéseinket az orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségünk gyors megteremtésére.

Az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az RRF keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatás 30 százalékát a jelenlegi gazdasági növekedési mutatók fényében átcsoportosítják. Az átcsoportosítás minden olyan tagállam számára forrásvesztéssel jár, amelyet az ukrajnai háború a kiemelten hátrányosan érint. Ez a veszteség egyes tagállamok esetében a rendelkezésre álló támogatások 18 százalékát is elérheti – hívja fel a figyelmet az ET elnökének írt levelében Orbán Viktor.

Hozzáteszi: "Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt.
Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket. Azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat. A jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30–31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen. Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása.
Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására. Ezért azt javaslom, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.”

A kormányfő levele végén szorgalmazza: Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában