Börtönbe küldhetik Gyurcsány volt elhárítófőnökét

Vádlotti fellebbezés miatt a Fővárosi Ítélőtábla előtt van a Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökének, Galambos Lajos vezérőrnagynak és társainak a megvesztegetési ügye - számol be róla a Magyar Nemzet.

A 11 éve kirobbant, a titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó botrány június végén jogerősen is lezárulhat. Eldőlhet, hogy a tábornoknak és társainak börtönbe kell-e menniük vagy sem. A második elsőfokú ítélet szerint igen.

A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán Vadócz Attila hadbíró Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos Lajos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra, Gyarmati György harmadrendű vádlottat vesztegetés bűntette miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte őket a közel négymillió forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az első elsőfokú eljárásban még ugyanez a katonai tanács súlyosabb ítéletet hozott, öt év börtönre ítélték a Gyurcsány-kormány egykori Nemzetbiztonsági Hivatalának volt főigazgatóját, Galambos Lajost. A vezérőrnagyot a börtön mellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 150 millió forint vagyonelkobzást is kiróttak rá. Jakubinyi Róbertet négy év börtönre ítélték, és öt évre eltiltották a közügyektől. Az NBH egykori osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt három év börtönre ítélték, a közügyektől öt évre eltiltották, továbbá százmillió forint vagyonelkobzást is elrendelt ellene a bíróság.

A vagyonelkobzás a második elsőfokú eljárásban elmaradt. Annak mértéke azonban megegyezett − lapértesülések szerint − a kapott vesztegetési pénz összegével.

Az ítélőtábla június 16-ra, 17-re és 24-re tűzött ki zárt ülést. A minősített adatok védelme miatt a perek eddig is zárt ajtók mögött zajlottak, csak az ügydöntő határozat rendelkező részének kihirdetése nyilvános. Azóta sem cáfolt lapértesülésekből azonban összefoglalható, hogy mivel vádolják Galambosékat.

A botrányos titkosszolgálati ügy az ugyancsak botrányos Egymásért Egy-Másért Alapítvány közhasznú szervezethez kapcsolódik.

Az alapítvány, amelynek egyik szervezője a többszörösen büntetett, titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Jakubinyi Róbert volt, magas rangú elhárítók kifizetőhelyeként működhetett évekig. Az ötlet állítólag Jakubinyi Róberté volt, aki cserébe azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, simítsák el a büntetőügyeit. Az alapítvány másik kulcsfigurája, Földesi-Szabó László volt rendőrezredes vallomása szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak: Galambos Lajos 150, Gyarmati György 100 millió forintot kapott. A vádbeli időszakban Gyarmati tényleges titkosszolgaként volt az alapítvány kuratóriumának tagja, az NBH egyik jogtanácsosával együtt.

Galambos azután ült be a kuratóriumba, hogy bizalomvesztés miatt kikényszerítették a lemondását az NBH főigazgatói posztjáról, amit Gyurcsány állítólag örömmel elfogadott.

Jakubinyi már a 80-as években is ismert bűnöző volt. A híres Presztízs-ügyben az akkor vizsgálótiszt Pintér Sándor záratta be először mint orgazdát. Jakubinyi azóta is próbál törleszteni. Legutóbb például azért ítélték el, mert egy másik bűnözővel a jelenlegi belügyminiszterre vonatkozó, állítólagos befeketítő iratokat akart kicsempésztetni az országból. Kiderült, hogy ilyen irat nem létezik.

Borítókép: Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, elsőrendű vádlott érkezik az úgynevezett kémper tárgyalására a Kúria épületében 2018. május 29-én